Vegyünk egy jó mély lélegzetet!

Milyen elképesztő, elképesztő időszak ez! Ó, Cauldre most azt mondja nekem, hogy ne mondjam ki az „elképesztő” szót többet, pedig erre per pillanat nincs jobb szó.

Milyen egy Mester?

Ez felveti a kérdést, hogy milyen egy Mester? Milyen egy Mester? Rengeteg sok elképzelésetek és hiedelmetek volt erről. Úgy néztetek másokra, hogy talán ők Mesterek. Voltak erre példáitok a múltban – több száz, több ezer évvel ez előttről – a feltételezett Mesterekről. De milyen egy Mester?

A Mester az, aki tudatában van a saját tudatának. Tudatos. Nagyjából ennyi. Ennyi. Tudatos. Sok másik szót is lehetne itt mondani – megvilágosodott, meg ilyeneket – de ennek az egésznek a veleje a tudatosság.

A legtöbb ember annak van tudatában, hogy él. Annak ellenére, hogy kétségbeesetten próbálnak érzéseket érezni az életükben, életet érezni az életükben, a szenvedéseiken, a hiányérzetükön, és az életükből hiányzó dolgokon keresztül tudják, hogy élnek. Óh igen, időnként a romantikán, a szerelmen és a teljesítményeiken keresztül, de túlnyomórészt, túlnyomó részt nincsenek tudatában önmaguknak. Nincsenek tudatában a tudatosságuknak.

Valóban reggelente felkelnek és a rutinjaik szerint élnek – ezek a rutinok nagyon mélyen beléjük lettek programozva – de szinte soha, vagy csak nagyon ritkán állnak meg, és mondják, hogy: - Á, létezem! Vagyok. Vagyok.

A Mester – a Mester tisztában van vele, hogy tudatos, hogy tudatában van a tudatának. Ez ennyire egyszerű. Egy egyszerű, egyszerű tudatosság: - “Vagyok. Létezem. Itt vagyok és semmi más nem számít. Sem az, ami eddig volt, sem az, ami egy másik életben történt, ahogy az sem, ami tegnap történt. Nem számít. Én Vagyok ebben a pillanatban.” – az egy Mester.

Nagy öröm Mesterként üdvözölni benneteket! És a legelső dolog, amit meg szeretnék tenni a most induló új utazásunkban az az, hogy teljes egészében engedjétek el minden elképzeléseteket, fogalmatokat, gondolatotokat és hiedelmeteket, amit eddig egy Mesterről gondoltatok, mert az mind a régi elméből származott. Régi archetipikus energiákból, régi példákból, mentoroktól. Ti nem ilyenek lesztek. Nem olyanok lesztek, mint Jeshua. Nem olyanok lesztek, mint amilyenek a régi Mesterek voltak. Ti az Új Energiás Mesterek Vagytok.

És még ha ebben a pillanatban nem is érzed ennek magad, még ha akadnak is kétségeid ennek kapcsán, és megkérdőjelezed magad, vagy ha esetleg azt gondolod: - Nos, talán majd oda fogok jutni. Talán egy kicsit vagyok Mester. Ebben a pillanatban talán 42%-ban vagyok Mester. – Akkor is tegyél úgy, mintha teljesen az lennél! Ahogy mondtam is, csak tegyél úgy, játszd el, mert a tudattal társul egy energia dinamika, ami megmozgatja az energiákat, és feléd rendezi őket. Csak kezdj el Mesterként viselkedni! Elkezded a játszást a tudatosságban, és akkor az ott van.

A legelső dolog, amit meg szeretnék most csinálni az az, hogy engedjetek el minden előzetes elképzeléseteket arról, hogy milyen egy Mester, mert ez nem olyan lesz! Teljesen más lesz mindnyájatok számára. A Mesterről alkotott elképzeléseitek egy régebbi helyről származtak, ami mentális volt, ami a hatalom helyéről eredt és ezt mind magunk mögött fogjuk hagyni.

Akkor most arra kérlek titeket, hogy vegyetek egy mély lélegzetet ahogy belemegyünk a Mesterlét elengedésébe! Mindazt, amit eddig egy Mesterről gondoltatok, hagyjátok eltávozni! Minden elképzelésedet és minden álmodat, amiről azt gondoltad, hogy az a mesterlét, minden fogalmadat, minden gondolatodat a Mesterektől - töröljük tisztára a táblát - teljesen tisztára – és ne próbáld azt semmivel sem megtölteni, csak azzal, ami természetesen jön.

Vegyél egy jó mély lélegzetet, és érezz ebbe bele!

Hogyan engeded el mindazt, amit arról gondoltál, hogy milyen egy Mester? Nos, úgy, hogy egyszerűen csak megteszed. Én ezt úgy szoktam mondani, hogy egyszerűen rátérsz a következő pontra. „Yo Soy El Punto. Én vagyok a pont!” – Abban a pillanatban, ahogy ezt választod, akkor azzá is válsz. – Yo Soy El Punto! Most ez vagyok! (csettint egyet) Nem gondolkozol arról, hogyan leszel az. Nem tűnődsz azon, hogy vajon megtörtént-e. Nem kérdőjelezed meg, hogy van-e értéke annak, hogy oda kerülj. Nem gondolkozol azon, hogy van-e hozzá képességed vagy tehetséged. – „Yo Soy El Punto. Én Vagyok az a pont. Azzá válok.” – Tehát most az elengedéssé válunk. És ezt úgy tesszük meg, hogy lejjebb kapcsoljuk a világítást, és lejátszunk valami zenét. Olyan zenét, amit érezhetsz is, és nem csak a füleddel hallod, hanem teljes egészében át is érzed.

Akkor kezdjük is az elengedést!

(hosszú szünet, amíg szól a zene: Che by MNO )

Jó. Jó mély lélegzet!

Emlékeztetni szeretnélek benneteket arra, hogy ez a klasszikus példája annak, ahova tartunk. Választasz valamit – elengeded az összes eddigi elképzelésedet arról, hogy milyen egy Mester – csinálsz valamit öt percen keresztül; hallgatsz egy kis zenét, iszol egy csésze kávét, egy pohár bort, kiszállsz az elmédből, és megengeded, hogy ez megtörténjen – egy csettintésre – pont így!

LINDA: Kérsz kávét?

ADAMUS: Ez lett volna a következő kérésem! Igen. (nevetés) Tejszínnel kérem!

Ez ennyire egyszerű. Ha ennél jobban megnehezíted, akkor tényleg magadra méred a szenvedést, amire semmi szükség. Amennyiben gondolkoznod kell rajta, akkor visszafogod magad. Ez ennyire egyszerű. Azt választom, hogy elengedek mindent, ami eddig arról tudtam vagy gondoltam, hogy milyen egy Mester, annak érdekében, hogy tisztán lépjek tovább. – Ezután menj, és csinálj valamit pár percen keresztül! Hallgass egy kis zenét! A zenének nem kell New Age zenének lennie, ahogy elég nyilvánvalóan ez sem az volt. Nem kell klasszikus zenének lennie. Nem kell gyógyító zenének lennie. Menj és csinálj valamit, amit élvezel!

Miközben szól a zene, legyél tudatában, ahogy néhányan voltatok is, azoknak a gondolatoknak amik átszáguldanak az elméden. Ne ítélkezz felettük, ne próbáld kiblokkolni őket, ne akard őket jó gondolatokká változtatni, ne legyél mérges magadra ezek miatt a gondolatok miatt. De csak legyél t udatos, – “Ó, gondolatok futnak keresztül.”

Páran azt gondoltátok: - Mi a xxx történik itt? Miért játssza ezt? Valami titokban bele lett programozva a zenébe? (nevetés) Ez a hang a zenében vajon Adamus? Talán azt próbálja ezzel a tudtunkra adni, hogy… - Vegyél egy mély lélegzetet! Vegyél egy mély lélegzetet! Már meghoztad a választásodat! Most engedd meg, hogy megvalósuljon!

Abban a pár percben, amíg szólt a zene, a Régi Energiák hatalmas tisztulása történt meg azzal kapcsolatosan, hogy milyen egy Mester, és helyet csinált annak, hogy mil yen lesz az Új Energiás Mester. Ez ilyen egyszerű! A zene nem volt különleges. Mindössze lehetőséget adott az energiák újrarendezésére, és hogy pár régi hitrendszer kiöblítésre kerüljön. Ennyi. Ez ennek a klasszikus példája.

Azt kértem, hogy jó hangos legyen a zene. Talán néhányan túlságosan is hangosnak találták. Á, hát ez segíti a dolgok fellazulását, kiáramlását. De ez ennyire egyszerű. (Adamus belekortyol a kávéjába) Hm. Sima tejszín van benne, nem az az édes vaníliás, Hm. Nem az, csak a sima.

LINDA: Ó, Isten se tudta, hogy édeset akarsz!

ADAMUS: (nevetve) Már így is túl sok. Még túlterhelné az áramköröket.

Testet öltött Mesterek

Drága Shaumbra, ezért vagytok itt. Azt választottátok, hogy azért legyetek itt ebben az életetekben, hogy megtestesítsétek a tudatotokat. Testet öltött tudat. Ennyi. Testet öltött tudatosság. Sok, temérdek sok elmében, hatalomban töltött élet után azt választottátok, hogy testet öltött tudatként legyetek itt.

Többé nincs szükségetek hatalomra. Persze attól még mindenhol ott lesz körülöttetek. Időnként ezt érezni fogjátok, és egy részetek még mindig megpróbál majd újra hatalmat gyakorolni. De soha többé nem lesz rá szükségetek.

Rá fogtok jönni, hogy létezik valami sokkalta nagyszerűbb dolog az elménél vagy az intelligenciánál. Ezt hívják tudásnak. Ez mindig is ott volt, csak eddig el volt fedve. Ide tartunk. Az elme ettől még funkcionálni fog. Az elme még működni fog egészen egy pontig, de mi belemegyünk a tudásba.

Ami sokkal hatékonyabb és örömtelibb az elménél. És mi idetartunk drága barátaim!

Az elmúlt pár hétben észrevehettetek érdekes hatásokat. Beszélsz valakivel, és ott vagy a régebbi energiában, hogy így fogalmazzak, éppen beszélgetsz vagy vitatkozol, és ebben az elmúlt pár hétben elfelejtettél mindent. Az elméd teljesen kimerül. Elfelejted a saját nevedet. Még azt is elfelejted, hogy miért beszélsz velük, és egyszeriben csak semmi sem számít. Eltűnik minden. Abszolút.

Ez… (Linda hoz neki egy másik kávét) Ó, ezt le kell tesztelnem! (belekortyol) Hm. Ez….(felvesz egy másik poharat) Ó, ezt Cauldre issza.

Ebből a dologból egyre többre számítsatok! Nincs semmi baj. Ez teljesen helyénvaló, mert túllépünk az elmén. Belemegyünk a tudásba, ami annyira tiszta és élvezetes, hogy ha majd vissza fogtok tekinteni a mentális napjaitokra, akkor el lesztek képedve azon, hogy azok mennyire munkásak, fárasztóak, lassúak voltak, ahogy ez az egész intelligencia játék is, mikor megpróbáltatok mindent tudni… de végeztetek azzal, hogy mindent tudjatok az élet számairól és tényeiről, mivel, először is, soha nem fogtok tudni mindent megtanulni, másodszor pedig rá fogtok jönni arra, hogy ott, ahova tartunk, ezek nem alkalmazhatóak.

A logika nem működik. Mivel ismeritek a logikát, és hogy hogyan kell használni, ezért még egy szintig képesek lesztek azt használni, méghozzá a megfelelő szintig, miközben másokkal dolgoztok. De véget érnek ezek a fejbéli játszmák. Tudjátok, hogyan tudtok alkukba bocsátkozni másokkal. Azt gondoljátok, hogy manipulálnotok kell, vagy a programot kell működtetni. Ezeknek a napoknak vége! Befellegzett! Ez teljesen mentális és ilyenkor a mentális van a mentális ellen.

Többé már nem kell alkudoznotok, tárgyalásokat folytatnotok! Mindössze vennetek kell egy jó mély lélegzetet és annak tudásában kell lennetek, hogy már rendeződött az egész. Teljesen mindegy, hogy az a másik személy vagy személyek mit tesznek a tárgyalásaik, alkudozásaik során – legyen szó akár egy otthonról, egy autóról, egy állásról vagy bármi másról – te meg azt gondoltad, hogy: “Okosabbnak kell lennem itt, mert a rejtett elvárásaikat fogják bevetni, és így nekem is képben kell lennem velük kapcsolatban…” Ezeknek a napoknak vége! Ez mentális és hatalom van benne. Te egy tudati létező vagy.

Mikor másokkal dolgozol, egy roppant érdekes dinamikát fogsz látni. Ha fenntartod, az Én Vagyok Jelenlétedet és azzal a dinamikával ülsz le az asztalhoz - hogy úgy mondjam - akkor vége az alkudozásoknak, a tárgyalásoknak! Már vége van. Már megkaptad, amiért jöttél. És ne félj ettől, hogy megkapod, mert soha nem fogsz túl sokat kérni, és soha nem a mások költségére fogod azt kérni. Azt fogod látni szó szerint, hogy némiképpen átvitt értelemben véve odajönnek az asztalhoz, és szolgálnak téged egészen addig, amíg nem játszod a hatalom és elme játékát.

Ismételten, nem fogod érteni, és azt fogod magadtól kérdezni, hogy egyáltalán valaha is miért nehezítetted meg ezt ennyire, miért állítottál ennyi kihívást magadnak, mire kellett ez a rengeteg küzdelem? Nincs több csata, ütközet egyikőtök részére sem. Nincs több ütközet! (valakinek tücsök ciripelés hangon megszólal a mobilja) Egy tücsök látogat meg minket, igen, a fejében. Máris agyonütöm. (Adamus nevet, ahogy a „tücsök” tovább ciripel, a hölgy pedig, akinek csörög a telefonja, elnézést kér.) Ez csak egy tücsök. Biztos vagyok benne. (nevetés)

Nincs több harc, ütközet. Még én sem csatázom tovább a mobil telefonokkal. Micsoda megkönnyebbülés, nem igaz? Igen. Nincs probléma. Nincs több csata. Nincs több küzdelem úgy, ahogy a múltban volt.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet arra, hogy túllépünk a hatalmon és az elmén. Ez a két legnagyobb dolog, ami visszafogott benneteket, és ez az, ami valójában ezt a bolygót is visszafogja. Nincs rá szükség.

A hatalom nélküli élet elképesztő – megint ezt a szót használtam - ez egy csodálatos ajándék saját magadnak. Nincs már erre szükséged. A tudatban nincs hatalom, egy szikrányi sem. A tudatban csakis annak a tudatossága van, hogy: - Létezem.

Az energiában sincs egy szemernyi hatalom sem. Az energia csak olyan valami, ami azért van itt, hogy téged szolgáljon. Összesűrített tudat. A tiéd. Azért van, hogy megteremts bármilyen valóságot, amilyet csak választasz. A legnehezebb rész az lesz, hogy te attól még mindig itt leszel ebben a valóságban. Ez más lenne, ha valahol máshol, a saját szuverén birodalmadban tartózkodnál. De ha így állna a helyzet, akkor halott lennél.

Tehát….az egyik kihívást az fogja jelenteni, hogy magad körül mindenhol a hatalmat és az elmét fogod látni, és emlékezni fogsz arra, amikor te magad is ezt használtad. Ez nem azt jelenti, hogy ez el fog tűnni vagy köddé fog válni. Mindössze azt jelenti, hogy számodra ez többé már nem lesz tényező.

Látni fogjátok a hatalmat mindenhol a világban, kifejezetten az idén, hogy az emberek ezeket a játszmákat fogják játszani. De a legjobb módja a hatalom kezelésének az, ha te nem rendelkezel vele, mert azok, akik a hatalommal és az elmével dolgoznak, olyanokat keresnek, akik szintén a hatalommal és az elmével dolgoznak. Téged meg se látnak majd, ha csak nem a saját választásod által, ha ilyen teremtésekre vágysz, mert akkor ott lesznek, hogy szolgáljanak téged.

Ez nagy feladat. Ez valami olyan, ami még nem kényelmes nektek. De az lesz, ahogy tovább haladunk. Akkor most erre vegyünk egy mély lélegzetet!

Az Új Energiás Mesterek pontjai

Pár dolog, pár nagyon alapvető pont. Linda, ha megtennéd kérlek, írj a táblára! Ezek a Mesterek alapvető pontjai – az Új Energiás Mestereké.

~ Első pont

A legelső eszköz vagy tipp – nevezzétek ezt tetszésetek szerint – ó, a legnagyszerűbb elsősegély cseppetek saját magatok számára – mert lesznek nagy intenzitással bíró időszakok még – de a legnagyszerűbb elsősegély cseppetek valami nagyon egyszerű dolog lesz, ami “A”-val kezdődik és nem Adamus. Ez a megengedés. A megengedés.

Arra kérlek benneteket, hogy kezdjétek el a megengedést. Na most, a megengedést nem tudjátok ráerőltetni magatokra. A megengedés nem úgy működik, mint ahogy régen meditáltatok vagy, ahogy egy páran lélegeztetek. Mert egy fegyelmet csináltatok belőle. Fegyelemmel nem lehetséges a megengedés. A megengedés csak van. A megengedés az, amikor leengeded az ellenállásodat, a sorompóidat, az elmés játszmáidat, a gondolatokat, a védelmi mechanizmusaidat, és azokat a mechanizmusaidat, amikkel körülbástyáztad magad, azokat a kerítéseidet, amiket még a fizikai energia meződbe is belehelyeztél, ahogy a mentális energia meződbe is beletettél.

A megengedés csak van. Veszel egy mély lélegzetet minden „de”, „ha”, „és” nélkül, és egyszerűen csak megengeded.

Hogy mit engedsz meg? Az Énedet. Az Isteniségedet. Az Én Vagyok-ot. Nem engem. Nem Jeshuát, Buddhát, vagy bárki mást. Magadat engeded meg.

A megengedés nem gondolkodással történik meg. Az egyszerűen csak van. Ez a Yo Soy El Punto – “Megengedem, megengedem.” És miközben ezt teszed, anélkül, hogy ezen gondolkoznod kellene, ezzel együtt azt is megengeded, hogy az energiák téged szolgáljanak. Megengeded a tisztulást, mert jó, nagyon is jó esélye van annak, hogy szemét energiát halmozz fel magadban időről-időre. Megengedsz egy szellemi lemosást. Nem Szellemit (Isten), hanem szellemit. (a sajátodat)

Mesterként rá fogtok jönni, hogy Isten nagy hazugság. Hatalmas hazugság. Mentális volt és hatalomról szólt. Ez volt az az Isten, aki előtt leborultak, akit dicsőítettek, és akit ti magatok is dicsőítettetek, és akitől féltetek egy időben. A hatalmas hazugság. Az igaz Isten, akit nem is merészelek Istennek hívni, szóval a valódi Szellem, az Örök Egy itt és ott van. De nem hatalom.

Ezért is megfoghatatlan sokak számára. Kivetítenek egy Istenre. Istenhez imádkoznak. Hatalomban imádkoznak. Mentálisan imádkoznak. Így soha nem fogják érezni. Soha nem fogják érezni az isteniségüket, mert közben egy hatalmi reakcióra vagy valamire számítanak az elméjükben. A Szellem, az isteniség mindig ott van, de nem akkor, amikor az ember megpróbálja azt keresni, kutatni, vagy a hatalomban megtalálni. Olyan szépségesen, egyszerűen, elegánsan ott van, amikor az ember abbahagyja a hatalomban való keresést.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet!

A megengedés a legnagyszerűbb eszközötök, amikor bajban vagytok, amikor viharba kerültök, amikor változékony vizeken hajóztok, bármilyen metaforát használnátok is erre. Amikor néha majd megpróbálsz visszatérni, megpróbálsz az elmédhez folyamodni, vegyél egy mély lélegzetet és legyél a megengedésben! Fordíts magadra öt percet. Hallgass valamilyen zenét. Menj sétálni, tusolj, bármi. Enged meg. Engedd meg.

Ne gondolkozz rajta! Azon se gondolkozz, hogy jól csinálod-e a megengedést. Ez csak az, ami. Ilyen egyszerű. Minden éjjel, amikor ágyba bújsz és álomra hajtod a fejed, ahelyett, hogy végigfuttatnád az összes szalagot az elmédben arról, hogy mi történt aznap, és hogy mi lesz másnap, ahelyett, hogy végigvennéd az összes projektedet – vegyél egy mély lélegzetet, és csak engedd meg. Ez bemegy a megfogalmazásom szerinti dolgok összességének a terébe, ami a dolog nélküliség, az egyszerű megengedés tere.

És igen, hajlamosak lesztek azt kérdezni: - Jól csinálom? –Vegyél egy mély lélegzetet! Ha fel kell tenned ezt a kérdést – akkor nyilvánvalóan nem jól csinálod. A megengedés az egyszerűség.

A megengedés egy olyan dolog, amit már régóta, nagyon-nagyon régóta nem tettetek. Harcoltatok, küzdöttetek, csatáztatok, megpróbáltatok rájönni dolgokra – igen. De nem engedtétek meg. A megengedés lesz az egyik legnagyszerűbb eszközötök.

Vegyetek egy jó mély lélegzetet a megengedésbe!

Emlékezzetek, hogy nem valami rajtatok kívül álló dolgot engedtek meg. Nem a kozmoszt, nem az isteni feminint vagy hasonlót. Csak és kizárólag önmagatokat engeditek meg.

Látjátok, ez valójában azt jelenti, hogy végre megengeditek magatoknak, hogy önmagatok legyetek. Ennyi.

~ Második pont

A következő dolog a táblán. A következő a táblán. Ez csak egyetlen szó lesz, de előtte hadd mondjam el egy mondatban: - ne helyezz semmilyen okot vagy ügyet magad elé! Ne helyezz semmilyen okot magad elé! A táblára pedig csak azt a szót írd fel, hogy „ok.”

Ne helyezz semmilyen okot vagy ügyet magad elé! Nincs semmi, ami nálad nagyobb vagy nagyszerűbb lenne!

Pont! Soha! Nincs Isten, aki előrébb lenne nálad. A Belső Isten, az Én Vagyok Isten, a valódi Isten, az igazi Szellem – soha nem helyezné magát eléd.

Ezért arra kérlek benneteket, hogy ne helyezzetek magatok elé semmilyen ügyet vagy okot! Ne helyezzétek magatok elé a világ megmentésének az ügyét! És az elkövetkező egy-két évben lesznek olyan helyzetek, amikor kísértést éreztek majd arra, hogy ott legyetek és tegyetek valamit, projekteket készítsetek. Miért? Mert ez lefoglalja az elmédet, és ettől jó érzésed van önmagaddal kapcsolatosan. Azt hiszed, hogy a helyes dolgot teszed, ha másokon segítesz. De már kiléptél ebből a szerepből, amikor felhagytál az energia őrzésével a bolygó számára, amikor belekezdtél a valódi felébredésedbe. És ez most már rólad szól. Te vagy önmagad ügye.

Kissé keményen hangzik. Vannak, akik ezt önzésnek hívnák. Pedig ez a létező legnagyobb ajándéka a szeretetnek mind közül. A legnagyobb.

Ne helyezz magad elé semmilyen ügyet vagy okot! Se csoportokat, se szervezeteket, sőt, még a családodat se, a gyermekeidet se, a közösségi szolgálatodat se és semmi mást se helyezz magad elé! Semmit ne tegyél fontosabbá, mert a legnagyszerűbb dolog, amit megtehetsz magadért, az az isteniséged tudatos integrációja ebben az életedben. Ez a legnagyszerűbb dolog. Ezért jöttél ide erre a bolygóra.

Nem azért jöttél ide, erre a bolygóra, hogy megmentsd a bálnákat és a delfineket. Ahogy már elmondtam, ezt meg fogják tenni mások. Mások most tartanak ott, ahol egykoron te voltál. Meg akarják tapasztalni a szolgálatot. Ti már tényleg túl vagytok ezen a típusú szolgálaton.

Lesznek olyan időszakok, amikor ez felszínre fog jönni, és amikor kényszert érzel majd arra, hogy eszméletlen sok időt tölts mondjuk egy szociális programmal, vagy egy közösségi programmal, vagy egy katasztrófa mentés programmal. Én arra kérlek, hogy ne helyezd az okot magad elé! Nem azt mondom, hogy ne tedd meg, hanem azt, hogy ne helyezd magad elé!

Nagyon fontos most felismerned, hogy te magad vagy az ok. Te magad vagy az ügy, és ezt időnként nagyon- nagyon, borzasztóan önzőnek fogod érezni, hogy ilyen sokat adj magadnak. Pedig pontosan ez hiányzott eddig. Te magad vagy az ok. Halljátok? Igen.

Nagyon könnyű elterelni magad valami rajtad kívül álló dologgal, valaki mással, vagy valami egyéb programmal. Ó, ez igazán könnyű, és sok olyan embert láttam, akik mesterek akarnak lenni, és közben meg ezt teszik. Lényegében azt hiszik – elhitetik saját magukkal, bemesélik maguknak – hogy azáltal, hogy mind ezt a sok munkát végzik mindenki másért, ezzel fognak valahogy eljutni a saját felemelkedésükhöz vagy megvilágosodásukhoz. Nem. Egy igazi Mester akkor világosodik meg, amikor minden felé helyezi magát.

Nem hangzik ez különösen? De igen, különösen hangzik, kifejezetten azért, mert a Katolikus egyház meg más egyházak mindig is azt hangoztatták: - Tedd Istent az első helyre, tedd a családot, a közösséget és minden egyebet magad elé! – És közben az „én” kimaradt az egyenletből, miközben minden más az benne volt.

És ami tényleg nagyon felbosszant az az, amikor Istent helyezik maguk elé, azt, aki maszkulin, hatalomszomjas, mentális – és minden, ami egyáltalán nem igaz Istenre, a Szellemre. Semmilyen okot ne helyezz magad elé!

És ismételten mondom, kísértést fogtok erre érezni, de még mekkora kísértést! Nem azt mondom ezzel, hogy ne törődj a gyerekeiddel! Hanem azt, hogy Mesterként törődj velük és ne szülőként! Valójában ők nem a te gyerekeid, ahogy te sem voltál a szüleid gyermeke. Nos, talán biológiai értelemben az voltál, de nem birtokoltak téged. Csak úgy érezted. (nevetés)

~ Harmadik pont

A következő a listán az egyenlet. Ahogy erről már beszéltem a ProGnost-on, tedd bele az egyenlet- be a tudatodat! Egyenletet csinálunk, mert akkor A-C-E, tudjátok. Á….jó, oké.

LINDA: Azt írjam fel, hogy „egyenlet”?

ADAMUS: Egyenlet. Tedd bele a tudatosságot az egyenletbe! És ez annyira egyszerű, de mégsem teszik meg. Ahogy erről a ProGnost-ban is beszéltem, tegyük fel, hogy van egy probléma az életedben, mindegy mi az – nem tudsz rájönni valamire, el vagy akadva – állj meg egy pillanatra! Tényleg, csak állj meg egy pillanatra! És helyezd bele a tudatosságot!

Hogy ez mit is jelent? Nos, csak azt, hogy egy pillanatra megállsz. Megállsz egy pillanatra, veszel egy mély lélegzetet – Létezem, és semmi más nem számít. Létezem. Vagyok, Aki Vagyok.

Tipikusan azt akarod…tegyük fel, hogy van egy egészségügyi problémád. – Jaj, most mihez kezdjek? És el kell mennem az orvoshoz, és meg kell….aztán pedig meg fogom próbálni…mielőtt elmegyek az orvoshoz, alternatív gyógyítást fogok kapni. Addig mindenféle fura vizeket meg gyógyító szereket…ismeritek ezt a makyot.

Nem. Állj meg egy pillanatra! Talán itt fent a fejedben nem tudod a választ. Pedig a válasz már itt van benned a biológia egyensúlyba hozatala kapcsán. És ez az egyensúlyba hozatal esetleg azt is jelentheti, hogy egy pár napig vagy talán egy pár hétig is rosszabbul, betegebbnek fogod érezni magad, mielőtt jobban lennél, de közben egy átalakulás történik.

És sok-sok, rengeteg sok szar – a szar szót használom itt – energia van jelenleg a rendszeredben, és ez ki fog onnan jönni. És ezt a lehető legnagyobb kegyelemben fogjuk megtenni, ahogy csak tudjuk. Sok a méreg. Sok a beragadt energia. Sok olyan dolog van ott, ami nem a tiéd. Annak ellenére, hogy arra bátorítottunk téged, hogy szabadulj meg tőlük, azok ott vannak. És a Yo Soy El Punto-n keresztül fogunk ezektől megszabadulni.

LINDA: Hol van a falovacska? (egy, a shoud előtt Geoff által mutatott diára utal)

ADAMUS: Ha nem….ott van kint. (Linda kacarászik) Menj csak, kimehetsz az ajtón! Ott van. Készen áll rád.

Linda azt kérdezte tőlem a mélyrehatő előadásom kellős közepén, hogy hol van a falovacska! (nevetés) Bármit is teszel, helyezd bele a tudatodat az egyenletbe! És ez nem valami fegyelem kérdése. Ez nem valami mentális dolog. De ha innod kell egy kortyot a kávédból…(belekortyol)…látjátok, beletettem a tudatomat! – Létezem, miközben a kávémat iszogatom. Tudatában vagyok annak, hogy kávét iszom. A tudatomnál vagyok, és közben élek. – Ez ennyire egyszerű! A tudatodban vagy, és közben élsz.

A mai napodnak mekkora része telt el rutin cselekvésekkel, egymást követő dolgok végtelen ismétlésével, ahol is csak a mintákban cselekszel. Nem azt mondom, hogy szándékosan és erőszakkal kell átlépned a mintákon, mert ezt már korábban is próbáltátok. És nem valami jól működött. És most nem rád nézek Kerri. (Adamus és páran nevetnek) Mindössze csodálom a szépséget…

KERRI: Nem, ezt éreztem. ADAMUS: Az arcod szépségét.

KERRI: Nem,én…

ADAMUS: Ó, igen! Tehát rá fogtok jönni vagy már a múltban rájöttetek, hogy amikor a programjaitokkal próbálkoztok: - Most ezt az étrendet vagy ezt az edzés tervet, vagy akármilyen programot fogom betartani – hogy megpróbáld jobb emberré tenni magad, akkor az nem működik valami jól, és a végén még rosszabbul érzed magad saját magaddal kapcsolatosan. Ezért, ahogy meg akarsz ezzel próbálkozni,nem fogom ezt hagyni neked.

Nincsenek többé programok! A Mesternek nincsenek programjai. Ez nincs rajta a listámon, pedig ott lenne a helye! Egy Mesternek nincsenek programjai. Ismeritek: - Meg kell ezt próbálnom ahhoz, hogy elérjem ezt a célt. Meg kell tennem ezeket a dolgokat. – Nem! Vegyél egy mély lélegzetet, és megengeded. Ennyi. Ennyi.

Ez bevisz téged a tudatodba. Abban a pillanatban, ahogy a megengedésben vagy, ez behozza a tudatot az életedbe, az ételedbe, és nem kell aggódnod az étrended miatt, hogy mit eszel, és hogy túl sokat iszol-e, vagy túl sokat dohányzol-e, ahogy semmi más miatt sem. És rádöbbensz, hogy itt van ez az óriási nagy – nem rád nézek Kerri (kisebb nevetés) - tehát, hogy itt van ez a rakomány nagyságú teher, amit magaddal cipelsz, és ezt élvezned kellett egészen mostanáig, mert máskülönben nem cipelted volna magaddal. Nem te Kerri, hanem….jaj, ez olyan zavaros. (a ford. megj: angolul a cipelni szó: carry – a hölgy neve: Kerri – és a két szót ugyanúgy kell kiejteni) (kisebb nevetés)

Tehát adjátok hozzá a tudatot az egyenlethez mindenben, amit csak tesztek! Nem fegyelemként, nem valami programként, hanem egy örömteli dologként. És ezt kombináljátok egy mély lélegzettel, a megengedéssel, és az Én Vagyok-kal. A Létezem-mel. A többit meg hagyjátok a fenébe! Az tényleg nem számít. Úgy értem tényleg nem számít.

A programozottság és a hipnózis rétegei nagyon erősek és kimerítőek, és működnek. Senki sem birtokolja ezeket a programokat, ezt a tömegtudatot, ezeket a hipnotikus programokat, amik ott vannak a mátrixban, ahogy ezt ti hívjátok. Senki nem uralja ezeket. Sem a kormány, sem az istenek, sem valamiféle mester isten. Nincs olyan, hogy mester isten faj, tényleg nincs. És semmiféle összeesküvés sem birtokolja ezeket.

A kormányok és az összeesküvések nem elég okosak ahhoz, hogy bármilyen programot is fenn tudjanak tartani – se jó programot, se rosszat. Egyszerűen csak nem elég okosak, és nem is lesznek azok.

Az összeesküvések a dráma, az energia táplálkozás és a hatalom miatt léteznek. Ennyi. Ennyi. És ha akad közöttetek olyan, akit érdekelnek az összeesküvések, akkor nincs itt a helyetek a Bíbor Körben. Pont. Nincs helyünk itt semmiféle összeesküvés számára.

Vannak olyan emberek, akik ostoba, hülye dolgokat tesznek? Rosszindulatú dolgokat? Kapzsi, mohó dolgokat? Abszolút. És ez hatással lesz rátok? Egyáltalán nem. Egy cseppet sem. Engedd meg nekik, hogy játsszák a játékukat, és engedd meg nekik az áldozataikat – egyébként meg nincsenek is áldozatok. Hadd félemlítsenek csak és ijesztgessenek másokat! Lépj keresztül ezen!

Nincsenek hatékony összeesküvések, és nem akarok itt most belemenni az összes történetembe, de szemtanúja voltam, ahogy ezek megjelennek, majd eltűnnek. És nincs olyan kormány ezen a bolygón, amelyik elég okos lenne ahhoz, hogy az adó beszedésén és az új törvények meghozatalán kívül bármi másra is képes lenne. Na ebben szakértők, de erre vannak korlátozva. Nem képesek a vezetésre, képtelenek a mozgásra, és az adók beszedésén túl semmit sem tudnak.

Ez bele lett építve ennek a mátrixnak a szövetébe. Abszolút. És még ha a kormány dolgozóinak és a vezetőknek lennének is szép reményeik és vágyaik, ez be van építve a mátrixba. Igen, abszolút. Az adók meg a törvények, na ebben kiválóak, de a törvény nem a tiétek. És itt most vékony jégen mászkálok, de az adó nem a tiéd.

LINDA: Ó!

ADAMUS: Majd később ezt kifejtem.

LINDA: Ohhhh!

ADAMUS: Később majd elmagyarázom, hogy lényegében van egy egészen briliáns kibúvó minden bankrendszerben.

LINDA: (nagyon hangosan) Óóóóó! (kisebb nevetés)

ADAMUS: Nem, ez annyira briliáns, hogy csodálkozni fogtok, hogy miért is nem láttátok ezt meg már korábban. El fogom ezt magyarázni, és akkor fogom ezt megtenni, amikor majd elmagyarázom ezt…

LINDA: Ehhhhh!

ADAMUS:…kicsit bővebben. (Adamus nevetgél) Nem, ez tényleg briliáns.

Vannak, akik megállás nélkül ezeken az adótörvényeken meg kódokon dolgoznak, és ez a kibúvó ott van a szemük előtt, mégsem látják meg. El fogom majd magyarázni. Ez lesz Mesterként az egyik élvezetes dolog. Abszolút! Ó, nem, meg fogsz ezért csókolni. Imádni fogsz. És még több kávét fogsz adni nekem.

LINDA: Na persze, hogyne!

ADAMUS: Na de Mester, ugyan már.

Jöhet a következő dolog a listán! Ó, Linda írni kellene a táblára.

LINDA: Most meg mi bajod van?

ADAMUS: Szeretném, ha írnál a táblára! De kérnék még egy kávét is! Most mit tegyél? Ruházd át Sandrára! A következő dolog a listán. A következő dolog a listán.

LINDA: Most nem nyafogsz, ugye?

ADAMUS: Egy Mester soha nem nyafog. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz, amit az előbb akartam mondani.

LINDA: Ezt most írjam fel a listára? ADAMUS: Fel fog kerülni. Fel fog kerülni.

~ Negyedik pont

A Mester a dolgait saját maga hajtja végre. (valaki hangosan felnevet) A Mester a dolgait saját maga hajtja végre. Nem elégedetlenkedik, nem nyafog, mert magára számít vagy maga teszi meg a licitet. (még nagyobb nevetés) A Mester a dolgait saját maga hajtja végre.

Ez egy kissé furán hangzik, de miért is hozom ezt fel az első valódi Shoudban, ahol a Mesterekről beszélünk?

Mert hajlamosak voltatok arra, szokásotok volt, hogy másokra számítottatok, hogy majd mások teszik meg a kéréseiteket. Valaki másra számítottatok….abban, hogy megtegyenek helyettetek valamit. Másokra számítottatok, hogy majd mások jobbá teszik az életeteket, a teremtéseitek kapcsán is másokra számítottatok, a boldogságotok kapcsán is másokra számítottatok, és abban is másokra számítottatok, hogy majd mások megvívják helyettetek a csatáitokat.

A Mester a dolgait saját maga hajtja végre, magára számít. Maga alakítja az életét. Nem valaki mást küld maga helyett tárgyalni, az érdekeit képviselni. Nem valaki mással harcoltatja meg a saját csatáit. Nem mondja azt a húgának vagy a barátjának: - Te beszélj anyával, mert tudod, te jobban kijössz vele. – A Mester a dolgait saját maga hajtja végre.

Mert csak ekkor igaz az energia. Ezen a módon vagy jelen a szituációban. Ez annak a módja, hogy ne vesszél bele más emberek drámáinak homályába és ingoványába.

Tudom, hogy a múltban voltak olyan időszakok, amikor össze akartál zsugorodni. Észrevétlen akartál maradni, ezért másokkal végeztetted el a kéréseidet. Mások tették meg a dolgokat helyetted. De most már itt az ideje annak, hogy előre lépj, és te tedd meg a saját dolgodat. Világos?

Erre most vegyetek egy mély lélegzetet!

Azt mondod most: - Nos, én nem hinném, hogy bármikor is….Ó, dehogynem! (Adamus nevet) És erre az elkövetkezendő napokban elkezdesz majd szépen emlékezni! Lehetőségeid adódnak majd erre, rengeteg lesz belőlük, amikor is a saját nevedben kell majd megtenned a dolgaidat. Magadra kell számítanod.

Mi történik ekkor, amikor csak magadra számítasz? Benne vagy egy helyzetben, és azt gondolod: - Hú, én nem akarok ebben a helyzetben lenni. Kit tudnék előkeríteni, aki megtenné, elintézné ezt helyettem? – vagy: - Hogyan tudnék most egészen apróra összezsugorodni és hogyan tudnék ebből itt most kimászni? – Nem! Veszel egy jó mély lélegzetet! A dolog kellős közepén vagy. A kellős közepén vagy egy viharnak, legyen ez egy szó szerint vett vihar vagy egy átvitt értelemben vett vihar és te ott vagy valaki más energetikai kihívása vagy hatalmi játszmája kellős közepette, és azt gondolod: - “Én nem akarok itt lenni.”

Végy egy mély lélegzetet. Megengedővé válsz egy pillanatra, és megengeded, hogy az Én Vagyok Jelenlét előjöhessen, ahol nincs hatalom, és nem gondolkozol, csak figyeled, hogy mi történik. Figyeld meg, hogy mi történik.

Azt fogod látni, hogy először is sokkot kapnak. Érezni fognak valamit, és ez roppant kellemetlenül fogja érinteni őket.

Azt fogják érezni…tudod, hogy megy ez…a teremben váratlanul megváltozik az energia. Mindenki…mivel nincs tudatában a tudatának. Tudatában vannak, de még sincsenek tudatában. Nem mondanak ilyeneket magukban: - Ó, a teremben lévő energia hogy megváltozott! Vajon mitől? – De mégis rögtön másféle reakción kapják magukat.

Tehát ott leszel egy szituációban, ahol kilépsz a drámából, a táplálkozásból és a hatalomból, és belemész a megengedésbe. Csak veszel egy jó mély lélegzetet! Emlékezz a dalra – nem minden egyes hangjegyére, hanem arra, hogy a tisztulással kezdtük – és ehhez öt perc kellett. Menj és csinálj valamit öt percig, vagy csak vegyél egy mély lélegzetet a megengedésedbe. Az energia meg fog változni.

És mivel nem tudják, hogy mi is történt, de már másképpen reagálnak, ez össze fogja zavarni és be fogja frusztrálni őket. Na ez az, amikor tényleg veszel egy mély lélegzetet, és csak ott maradsz a mesterlétedben. És emlékezz, nem pszichikusan távolítod el őket. Ha valaha is részt vettél NLP tanfolyamon, azt most rögtön hányd is ki magadból! (nevetés) Komolyan beszélek. Komolyan mondom! Mert az arról szólt, hogyan játssz hatalmat még több hatalommal. És ez az egész egy rakás mentális szar – nem csak az NLP, hanem az összes többi is – egy rakás mentális szarság és hatalmi játszma. És semmi szükséged ezekre. Egy igazi Mesternek semmit sem kell semmilyen módon manipulálnia.

A Mester mindig a saját igazságában van. És nyíltan, őszintén, egyértelműen kifejezheti az igazságát, félelem nélkül. Hatalmi játszmák nélkül. Ó! Ez eleinte fura lesz egy kissé. De utána óriási megkönnyebbülést fog hozni.

Akkor hol is tartottunk? Ja igen, a kéréseknél. A saját nevedben tedd a dolgaidat!

~ Ötödik pont

A következő: Én, nem te. Én – vessző – nem te.

LINDA: Egyébként azért kiabáltam, mert szegény Edith ma nem tudott itt lenni.

ADAMUS: Ó, jó. Jó. Köszönöm. Edith helyettesítő. Saját magad nevében tedd a dolgaidat! (vihorásznak) Ne Edith-re tegyél!

A következő: - Én, nem te. – Ezt rendkívül fontos felismernetek – nagyon fontos – és ez mindössze egy nézőpont váltást jelent.

Tehát éppen vitatkozol egy barátoddal, vagy azzal, akit a barátodnak hívsz. Vitatkoztok, és: - Mert ezt tetted velem! Meg azt is! És különben is mindig… - Látjátok? És az emberek így szoktak egymással beszélni. Ennyi a tudatszintjük és a valóságuk. –Ezt tetted! – És egyébként drága Shaumbra, ti is ezt csináljátok.

Egy Mester csak arról beszél: - Élvezem, amikor minden békés. Élvezem a házamat, úgy, ahogy nekem tetszik. Élvezem, amikor nem ordít az a hangos zene. Szeretek étterembe járni. – És nem azt mondja, hogy - Mert te soha nem viszel el étterembe! – értitek? Vagy: - Mindig ezt és ezt teszed velem. – Mester mindig csak a maga nevében, egyes szám első személyben beszél. Ez nem a másikról szól. És nem valaki másnak mondod, mert abban a pillanatban, ahogy ezt teszed, már jön is a: - Mert te soha nem figyelsz rám!

LINDA: Micsoda?! (Adamus és a közönség nevet)

ADAMUS: „Soha nem azt teszed, amit mondok. Nem törődsz velem! Nem szeretsz! Mindig is ilyen voltál! – Értitek? Látjátok ennek milyen az energiája? Hatalom és kivetítés!

A Mester az Énről szól. - Szeretem, amikor szépen ég a tűz a kandallóban, és közben meztelenül, bort iszogatva ott fekszem a medvebőrön! – Most az egyikőtöket csatornáztam. Ez nem én voltam. (nevetés)

Látjátok, mert amikor kimondjátok ezeket a szavakat, vagy akár csak belül érzitek – tulajdonképpen nem is kell ezt hangosan kimondani – az megváltoztatja az egész helyzet dinamikáját. Először is magadon belül tart téged, mert abban a pillanatban, amikor elkezded azt mondani valakinek, hogy: - Nos, ezt tetted, vagy azt tetted! – Akkor többé már nem az Én Vagyok-ban vagy. Hanem az „ők vannak”-ban. Amikor az Én Vagyok-ban maradsz: - Nem szeretek a dugóban ücsörögni. Szeretek Kauai-ra járni vakációzni! – És nem azt mondod, hogy: - Mert te soha nem viszel el sehova! – ez teljesen megváltoztatja a dinamikákat.

Elkezdtek tudatába kerülni annak, hogy milyen sokszor teszitek ezt a „te” dolgot – a kivetítést – és kifejezetten azokkal, akik a legközelebb állnak hozzátok, de az irodában is. Fejezd ki azt, amire vágysz, amit választasz. Ez az én, nem te. (valaki azt mondja: Hm.) Hm.

Vegyünk erre egy mély lélegzetet! Igen.

És ez eleinte kissé kínos lesz, mert hajlamosak vagytok kirohanni valaki ellen, visszadobni azt valaki másra. De ekkor a hatalmat játszod. Ilyenkor már nem az Én Vagyok-ban vagy.

Élvezem, hogy itt vagyok veletek. Úgy értem tényleg élvezem. Igazán.

~ Hatodik pont

A következő dolog a listán. A Mester – te – egyszerre hét tudatszint érzékelésére vagy képes. Eddig eggyen vagy kettőn működtetek. Néha tudatába kerültök annak, hogy itt ültök, vagy hogy az internetről néztek minket. Tudatában vagytok a terem hőmérsékletének. Tudatában vagytok a terem zajszintjének, amikor az túl zajossá válik. És némiképpen tudatában vagytok annak, hogy itt állok és beszélek.

A legtöbb ember tényleg másfél, talán két szintnek van tudatában egyszerre, mert erre lettek be- programozva.

Ti, innentől kezdve hét szintnek lehettek tudatában. Nem, itt most nem hét dimenzióról beszélek. Hanem arról, hogy egy időben hét dolognak tudtok egyszerre tudatában lenni. Úgy, hogy nem kell átkapcsolnotok a figyelmeteket rólam Lindára, majd onnan a terem hátuljában lévő zajra, a felettetek lévő világításra, majd a kandallóra, mert az egysíkú. Mert olyankor körbejártok és csak újrafókuszáltok.

Egyszerre, egy időben hét szintnek tudsz a tudatában lenni. Hogyan? A megengedéseddel. Abszolút. Amennyiben….(Lindának) Csak annyit írj, hogy hét tudatszint.

LINDA: Ezt mindet? Hét szint.

ADAMUS: Szerintem van még bőven papír. (nevetés) Szerintem…igen, van. (Adamus nevet)

Egy adott időpontban egyszerre hét szintnek vagy képes a tudatában lenni. És ismételten, ezt egyszerűen a megengedésen keresztül teszed meg. És ez lényegében természetes. Igazából ez több száz is lehet majd, de egyelőre maradjunk csak meg a hétnél.

Az elme ezt eleinte túl soknak fogja találni, és ez az egyik oka annak, amiért vannak ezek a felejtős mentális epizódjaitok, mivel már elkezditek ezt érezni, és az elme ettől lefagy. De fel fog zárkózni. Az elme egyébként rendkívül jól tud alkalmazkodni. Gyorsan. Része a túlélő ösztönének. Része az egó folytonosságának. De ezen nagyon hamar túl tud lépni.

Hét különböző szint. Eleinte ez egy kicsit zavaros lesz, mert ezt a fejeteken keresztül próbáljátok majd ki. Megpróbáltok ennek a szemetekkel, az orrotokkal, az ízlelésetekkel, a fületekkel, a bőrötökkel – az öt emberi érzékszervetekkel tudatába kerülni. De hirtelen fel fogjátok ismerni, hogy mindez itt történik (az egész énnel), és mindez egyszerre történik. Nem kell ezt átszűrni vagy feldolgozni az elmétek rendszerén keresztül.

Tegyük fel, hogy éppen vezetsz, és tudatában leszel annak, hogy éppen vezetsz, ahogy közben an- nak is, hogy közben nem fizikai létezőkkel kommunikálsz, annak, ahogy egy bizonyos energia minta hirtelen beléd áramlik, mert te hívtad azt magadhoz, és annak is, hogy a tested hirtelen elenged bizonyos energiákat, és még sok más dolognak is egyszerre, egy időben.

És mindezzel egy időben tudatába kerülsz annak is, hogy egyszerre egy jövőbeli potenciál buborék közelít feléd. Az elme jelenleg képtelen azt ennyire jól felfogni, de a megengedéssel el fogsz oda jutni.

Tehát a mostani és a következő összejövetelünk között, ismételten csak lélegezz nagyon tudatosan, és engedd ezt meg! És arra kérlek, hogy ahova most tartunk, ne mondj ilyeneket: - Tesztelni fogom magam. Képes vagyok egyszerre hét dolognak a tudatában lenni, ami mind most zajlik? – Mert ismételten, ez mentális. Tulajdonképpen ez nagyon könnyű. És akkor ezt most csináljuk is meg!

Vegyél egy jó mély lélegzetet, és mindenféle gondolkozás nélkül…erre most mind befeszültetek. (Adamus nevetgél) Na jó, akkor majd később csináljuk meg!

Ez természetesen történik, mert az igaz isteniség, az igazi Te, nincs lekorlátozva az öt emberi érzékszervre, ahogy egy-két gondolatra sem egyszerre, egy időben. Tulajdonképpen nagyon-nagyon korlátlan. És ennek a korlátlanságnak lényegében most át kell törnie a mentális hiedelmek sorompóin: -„Nos, én csak egyre vagy kettőre vagyok képes egyszerre, egy időben.” –Közületek sokan végeztetek mindenféle típusú agykontroll tanfolyamokat - nem tudom minek nevezitek ezeket – teremtés vagy bőség tanfolyamoknak – köpök rá – (köp egyet!) ahol nagyon fura mentális gyakorlatokat tanítottak nektek, és végül csak arra jöttetek rá, hogy ezek nem működnek, vagy pedig arra, hogy neked ez nem sikerült.

És tulajdonképpen ez okozott is némi sebet bennetek. Mint pl: - “Ó, nem jól csináltam.” – Szó sincs róla. A tanfolyam nem volt jó. Számodra nem volt jó, mert te előbb-utóbb úgyis eljutsz abba a térbe, ami jóval meghaladja a mentálisat.

Semmi erőfeszítés nem kell ehhez a hét szintű tudatossághoz. Nincs benne semmi fegyelem. Egyszerűen csak megengeded. Ez már egyébként is zajlik bennetek épp most, csak még nem egészen voltatok tudatában annak, hogy mi is ez. –“Miért érzem ezeket a fura érzéseket? Nem tudom mik ezek, az elmém már nem működik jól, de mégis egy kicsit tisztábban érzem magam, mint korábban.” – Majd lerázod magadról az egészet.

Az történik, hogy túllépsz az elmén. Bemész a tudatba. Ennyi. Nincs szükséged erre a sok rend- szerre, programra meg fegyelemre, vagy bármi másra, csak a tudatodra. Ennyi. Ennyi. Ez jelent mindent. Ez a tudás. Ez az, ahonnan minden származik. Minden a tudatból árad ki. Minden onnan ered. Az összes energia, és minden az életedben.

A tudat – akkor csináljuk ezt meg (mondja Lindának), bár ez nem szerepelt a listámon. A tudat – engedd meg, hogy a tudat legyen a vezérlő erő az életedben! És nyugodtan használhatsz másik papírt! Engedd meg, hogy a tudat legyen az a vezérlő erő!

Ez nem azt jelenti, hogy az energiák, az élet, és minden más vezet téged, te pedig majd arra rea- gálsz. Hanem azt, hogy engedd meg, hogy a tudat legyen a vezérlő erő az életedben!

Oké, akkor most erre vegyünk egy mély lélegzetet! Kicsit mentális lett itt az energia! Hú! Oké, ezt engedd el!

Tudjátok a vicces az, hogy el fogtok jutni arra a pontra – nos, eljuttok el arra a pontra – ahol többé már nem gondolkodtok a dolgokon. Nem kell mindent felvinni az agyatokba. Egyszerűen csak megállsz. Emlékezz, mindig emlékezz erre a mai példánkra, ahogy elkezdtük ezt a Shoud-ot! El akarod engedni a Mesterről alkotott elképzeléseidet? Veszel egy mély lélegzetet, és akkor az megtörténik. Hallgatsz egy kis zenét! Táncolsz egy kicsit, vagy iszol egy csésze kávét, és akkor az megtörténik, anélkül, hogy dolgoznod kellene rajta. Anélkül, hogy bármit is tennél. Ez bámulatos! Oké.

A következő dolog a listán. Ó, szerintem a lista végére értünk.

A Mester megengedése

A következő akkor a listán….ehhez kérnénk egy kis zenét John! Valami csendes, szelíd zenét. Oké. Beszéltünk a Mesterlétről. Elengedtük a Mesterrel kapcsolatos eddigi elképzeléseinket, mert tudjátok, egy igazi Mester, a tudat igazi tudata eddig csak ott ücsörgött és várakozott. Hatalom nélkül, erőltetés nélkül, anélkül, hogy bármilyen gyakorlatok elvégzését kérte volna tőled, egyszerűen csak várakozott. És most ebben a tapasztalásban, egy kis háttérben szóló zene kíséretében veszünk egy jó mély lélegzetet, és megengeded, hogy az igazi Mester – te, kizárólag csakis te – eljöjjön hozzád.

(megszólal egy csendes hárfa zene)

Ez nem egy szent, ahogy nem is egy szellemi vezető, és nem is a múlt csúnya, öreg, elavult istene.

Az igazi Mester….ó, ez egy kicsit túlságosan is édes. Nem, ez nem Shaumbra zene! (nevetés) Sajnálom John, na de hárfa?! Tudod, ezzel egy nyilat lőttél belém…(sóhajt) Nem, nem, nem, és nem! Csináljuk…. ez nem Adamus….ez nem a Shaumbra stílusa. Nem a Shaumbra stílusa.

Próbáljuk meg újra! John itt most elszúrja ezt itt nekem. (új zene szólal meg: Aldo: Close to you) Oké. Ez az! Ez jó! Oké.

Engedd meg, hogy a valódi Mester erőltetés nélkül eljöhessen hozzád. Mert tudjátok, sokszor ez történik: - „Rendben, és akkor most mit kell tennem?” – és ott van bennetek ez az várakozás. Vársz valamiféle reakcióra, arra, hogy valami beléd áramoljon. Azt a fajta mentális nagy erejű robbanást várjátok, tudjátok, amikor az agy kibocsátja azokat a vegyi anyagokat, ami átmeneti lelkesedést ad számodra. Ez nem fog megtörténni. Ennek egyébként sem így kellene történnie.

Mert amikor hagyod, hogy az igazi Mester eljöjjön hozzád, az semmiféle régi dinamikával nem rendelkezik. Nem ad neked ilyen kis átmeneti feldobódást, amiket te szoktál magadnak adni. Tudom, hogy azok fontosak voltak és tényleg szépek voltak, de némiképpen mesterségesek voltak. Most pedig csak engedd meg, hogy ez eljöjjön hozzád.

Nem rendelkezik se hatalommal, se erővel, de ott van. És gondolkozással soha nem jutsz el oda.

Ez nem hiedelem kérdése. A hiedelmek valójában nem mások, mint hatalmi cukormázzal bevont mentális építmények. Ez nem a hiedelmekről szól, hanem csak a megengedésről.

Az az igazi Mester….emlékezz, elengedtük a Mesterről alkotott régi, elavult elképzeléseinket, és akkor most bejön….az igazi Mester.

Azt mondom, hogy „bejön”, miközben mindig is ott volt. Csak nem volt beintegrálva. Miért? Azért, mert te ezt a Mestert/Istent/arany angyalt/ óriási, hatalommal bíró létezőt kerested, és azért nem tudtad megtalálni, mert ez nem ilyen.

Valami olyat kerestél, ami, ó, mondhatni megmentene téged, valamit, ami még több hatalmat adna neked. Talán soha nem gondoltál erre így, de mégis valami hatalmasabbat kerestél. És a tény pedig az, hogy ez nem az isteniség vagy a Szellem, vagy az Én Vagyok. Az semmi ilyet nem tartalmaz.

De azok, akik a hatalmat és egy hatalommal bíró Istent keresnek vagy hatalommal bíró angyalokat – ők ez után a dolog után kutatnak, ezt keresik, amiről most beszélek, mert azt hiszik, hogy hatalommal bíró. Azt hiszik, hogy az majd nagyszerűséget és nagyságot ad nekik. Azt hiszik, majd megmenti őket. Ezért aztán kutatják, és soha meg nem találják.

De ti, az elfogadásnak ebben az állapotában, a Mesterlét állapotában, ti megengeditek, hogy bejöjjön. (szünet)

A múltban sokan azt mondtátok: - Ó, én ebben nem vagyok valami jó, mert soha nem érzek semmit. Azért, mert ezzel nem jár érzés, legalábbis nem olyan, amit ti érzésként határoznátok meg. Nincsenek villámlások, ahol egyszeriben csak minden valamiféle nirvánává válik. Nincs ilyen, mert ezek mind régiek, és az elméhez és a hatalomhoz van közük.

Ez – ez valódi. Ez a Mester beengedése. Vegyetek egy jó mély lélegzetet!

És ismételten, amennyiben azt mondjátok magatokban: - „Nos, hát nekem nem jön semmi, nem érzek semmit!” –Ó, hát vegyél csak egy jó mély lélegzetet, mert ez nem olyan lesz, nem úgy fog ide beérkezni – ahogy azt eddig gondoltad. De itt van.

Oké. Elég volt a zene. Köszönöm. Vegyünk egy jó mély lélegzetet!

A továbbiakban

A következő dolog a listán: - Érdekes helyekre fogunk elmenni, és ez nem annyira a tanításról fog szólni, ahogy ezt már mondtam, hanem sokkal inkább a tapasztalásról. Ahol is megengeded magadnak, hogy elkezdd megtapasztalni a benned lévő Mestert.

Kifejezetten érdekes volt ez az elmúlt három hét. Néhányan kiléptek innen. Beszéltek a Mesterré válásról, majd rengeteg sok kifogással álltak elő saját maguknak, és kiléptek tőlünk. És ez jó. És bárki, aki most néz, hallgat – ha nem vagy ebben biztos, ha azt mondod magadban: - Hát, nem is tudom. Mi a jó nekem ebben? Miféle hatalmi dolog van ebben nekem? – Akkor helyes, ha kilépsz innen. Tényleg az, mert tisztán és egyértelműen akarjuk tartani az energiát. Nem akarunk – én nem akarok – sok felesleges terhet ezen az úton. Sokkal könnyebb lesz egy nagyon kis csoporttal dolgozni, olyanokkal, akik tényleg elkötelezték magukat a saját Én Vagyok-juk mellett, mint egy nagy csoporttal, akik vagy játszmákat játszanak, valamiféle hatalmat keresnek ebben, illetve csak arra használják ezt az egészet, hogy elterelje őket a mindennapos életüktől.

Tehát jókora önszelekció történt. Ez az egész kitűző dolog drága barátaim, lenyűgöző. Hatalmas megrökönyödést és zűrzavart okozott mindenhol, kezdve a stábbal. –„Mihez kezdjünk ezzel? Adamus eladja fejünk felől a házat!” – Abszolút! Abszolút! (kisebb nevetés) Bele kellett érezniük abba, hogy ez vajon tényleg helyes-e. Mentálisan ilyeneket mondogattak: - Mi a fenét művel Adamus? – vagy: - Már megint Adamus van porondon! – de valójában arról szólt ez az egész, hogy beleérezzenek abba, hogy ez helyes és rendjénvaló-e? Van ennek bármi értelme? És természetesen a Bíbor Kör stábja fejest ugrott ebbe az egészbe, és megcsinálták! Briliáns munkát végeztek! Na és persze, miközben ez az egész történt, ilyeneket mondogattak magukban: - Hogy tehette ezt Adamus? – És mindezt egy olyan időszakban, amikor a színfalak mögött arról beszélgettek egymás között, hogy létre kellene hozniuk egy stúdiót, ami ugye drága lesz, nagyon sokba fog kerülni, mert jó lenne egy saját helyet megteremteni, hogy ne kelljen állandóan hurcolászni ezt a sok berendezést, felszerelést, és akkor arról a saját helyről tudnák közvetíteni a shoudokat egyetlen pillanat alatt, anélkül, hogy erre heteken vagy hónapokon át elő kellene készülniük. És ahol szó szerint össze tudunk jönni egy értesítést követően szinte azonnal, amit meg is fogunk tenni, mert erre időnként szükségünk lesz.

Tehát mindez zajlott, és most tessék, 30.000 dollár adósságban találták magukat a kitűzők miatt. (Adamus nevet) 30.000 dollár értékben vásároltak és postáztak kitűzőket és most éppen a fejüket csóválják emiatt: - Miért? Miért pont most?

Hogy miért? Nos, először is azért, mert ideje volt megtudni, hogy kik azok, akik tényleg a továbblépést választják. Az, hogy van vagy nincs kitűződ, az nem igazán számít. De ami nagyon is számít, az az, hogy: - Készen állsz? – A kitűző bizonyos értelemben egy kis elterelés volt. Mert így azon gondolkozhattatok, hogy most akkor legyen kitűző, vagy ne legyen és ezen az egész zűrzavaron keresztülmentetek. Egy kis elterelés volt, de ez egyben azt is okozta, hogy feltedd magadnak a kérdést: - Tényleg készen állok? – Mert innentől kezdve a továbblépés másmilyen lesz. Meg fogja változtatni a kapcsolatok, a játszmák, a munkahelyek, a bőség, az egészség és az összes többi dolog természetét!

És miközben néhányan azt mondjátok, hogy hát ti nem szeretitek ezeket a dolgokat, nem szerettek anyagilag leégve lenni, vagy betegek lenni – de én azt mondom, hogy igenis szeretitek ezeket a dolgokat, máskülönben nem tennétek ezt. Ez ennyire egyszerű. Tehát amikor meg kell hoznod egy tudatos döntést, és azt mondod: - Igen, tovább megyek! – mint a kitűző példájában, amikor azt kérdezed magadtól: - Nos, tényleg készen állok erre a kitűzőre? – akár megrendeltél egyet, akár csak energetikailag kaptad meg, ennek az egésznek a lényege a választásod meghozatala volt. És a választásod a továbblépésről szólt.

És most itt ez a csoport, akik Mesterekként lépünk tovább. Mesterekként fogunk beszélni, Mesterekként fogunk játszani, és Mesterekként fogunk teremteni.

Itt az ideje, hogy ez a csoport, a Shaumbra, mint csoport rendelkezzen egy otthonnal. Hogy legyen egy otthona. Többé már nem egy csapatnyi vándorló cigányok legyenek, akik egyik helyről a másikra vándorolnak, hanem legyen egy otthonuk.

A múltban voltak megbeszélések, kérdések más helyszínnel, másik központtal kapcsolatosan, de egészen eddig egyik sem bizonyult megfelelőnek. És ez az egész most, ennek az évnek az elején szóba jött az összes ezzel együtt járó dologgal együtt.

És akkor drága barátaim, arra kérem a Shaumbrát és a Bíbor Kör Stábját, hogy teremtsétek ezt meg! Ennek egy viszonylag egyszerű teremtésnek kellene lennie! Nem kellene hozzá sok munka, sok idő és sok pénz. Egyszerűen csak megteremtitek. Én kérem ezt a Központot!

És azt hiszem, ti ezt – legalábbis a stáb ezt a – a Bíbor Kör Kapcsolat Központnak hívja, ami egy videó/technikai stúdió és egyben egy találkozó hely is – vagy, nem tetszik ez a szó – de egy találkozó hely. Egy olyan hely, ahonnan az üzenetek átadásra fognak kerülni, ahol a megbeszélések lesznek, és igen, ahol tartogasd a bánatod (Lindának mondja), táncolhattok együtt, összejöhettek egymással és élvezhetitek az életet. Az én szavaim ezek. Abszolút.

És ennek a Központnak a példájaként van is egy ábránk erről, ami megmutatja ennek a Központnak az álmát,….csak, hogy képetek is legyen róla…..mutassuk akkor meg a képet! (szünet, eltart egy ideig, amíg a kép feltöltődik) Na igen, ez aztán a továbblépés! (páran kacarásznak, majd nagy nevetés, ahogy a kép megjelenik. Úgy fest, mint egy mesebeli tündér kastély.) – Jaj, bocsássatok meg! Ez itt…ez itt….bocsánat. Ez itt az én Központom! Ez az én házam! (nevetés és taps) A ti házatok sokkal inkább ilyen lesz! (megjelenik az Új Központ fotója) Ilyen. (A közönség lenyűgözve érzi magát, aminek hangot is ad, egy páran tapsolnak)

Tehát ez egy hely, egy otthon lesz. És ez az egyik másik dolog a Mesterrel kapcsolatban. Mindnyá- jatoknak szükségetek van egy otthonra, és kell is legyen egy otthonotok! Ez nem azt jelenti, hogy ennek a tulajdonodban is kell lennie, hogy a sajátodnak kell lennie - ha ez ellentétes érzéseket vált ki belőletek – de kell egy hely, ami tényleg a tiéd. Néhányan még mindig – néhányan még mindig a szüleitekkel éltek (a torkát köszörüli) – mások meg együtt éltek olyanokkal, akikkel nem vagy egy hullámhosszon, akikkel nem rezonáltok egymással. Megint mások pedig, van erre egy furcsa elnevezés: kanapé szörfösök vagytok, mindig beköltöztök valaki más kanapéjára, és ott meghúzzátok magatokat egy időre, majd továbbálltok a következő helyre. Aztán olyanok is akadnak, akik azt gondolják, hogy az autójuk hátsó ülése remek otthont nyújt számukra. Ebből elég volt! Nem fogok tolerálni olyan Mestereket, akik az autójuk hátsó ülésén élnek, hacsak nem valami óriási nagy és hatalmas autóról van szó. De ha olyan hatalmas, azt meg nem fogjátok tudni vezetni. Nem férne el az utakon! Egyszerűen nem fogom ezt tolerálni! Ahogy a kanapé szörfösöket sem, akik nem tudják hol kötnek ki legközelebb! Itt az ideje, hogy mindez véget érjen, és ez ugyanúgy vonatkozik a Bíbor Körre, erre a szervezetre is! Szükségetek van egy helyre, egy saját térre. Ezért is mutattuk meg ezt a makettet, és ez csak egy példa.

Tehát a következő a helyzet Mesterek – és ez lényegében a legelső érdekes lecke a manifesztáció és a bőség témájában – ez mindenki számára külön-külön 44 dollárba fog kerülni.

És ha most bármelyikőtök is azt gondolja magában: - „Na tessék, az én pénzemre hajtanak, az kell nekik!” – akkor most azonnal távozz innen! Búcsúzz el most azonnal! Kifelé!

A többieknek meg a következőt mondom: ha valamilyen okból nem akarjátok ezt tenni, akkor az rendben van. Csak hozz egy választást: igen vagy nem. És semmiféle beszélgetésbe ne menj bele ezzel kapcsolatosan! Ha ez most nem áll a rendelkezésedre, vagy ha ez nem kelt benned jó érzést, akkor ne tedd meg! Ha jó érzést kelt benned, akkor tedd meg! 44 dollár esik minden Mesterre a továbblépéssel, és egyáltalán nem kívánjuk ezzel stresszelni a stábot.

Meg fogjuk teremteni ezt a Központot! Mégpedig azonnal. A stáb már a tartalék terven gondolkozik: - Mi lesz akkor, ha ez nem jön össze? – de ezt még megfontolni sem szabad. Nem. Ez megteremtésre kerül, és oda fogunk menni.

A következő dolog. A legelső tanfolyam, az első rendszeres online tanfolyam, ami ebben a Központban fog elhangzani…és egyébként mindenhonnan kérdések özönlenek! Ó! Mindenhonnan. Emailek jönnek. Elborítanak mindent. Igen, lehet 44 dollárnál többet is küldeni. Nekem mindegy. 44 vagy több.

Másodsorban pedig, Bíbor Kör Angyalok, amennyiben már Angyal vagy, és azt kérdezed: - Nekem is fizetnem kell? – Engem nem érdekel. Tedd meg vagy ne tedd! Ez a te döntésed. Igen vagy nem. Tehát a legelső tanfolyam, amit ebben a Központban fogunk tanítani, mert ez lesz a Shaumbra Mester Tudatosság magja, epicentruma, egy olyan tanfolyam lesz, aminek a megtartására már nagyon régóta kérlel engem a stáb, de mindig újra és újra azt kérdezik tőlem, hogy mikor tartok már tanfolyamot… a bőségről! (némi taps)

SART: Yeah!

ADAMUS: És ezt már itt fogom megtartani…..(taps és éljenzés) És ingyenes lesz! Bámulatos. (Lindának elakad a lélegzete) Igen, mivel ti teremtettétek meg a Központot, most akkor már tényleg beszélhetünk a bőségről! Átvehetjük a témát! Két olyan téma van, amivel mindenképpen dolgozni akarok rögtön az elején – a bőség, a ti bőségetek.

És tudjátok, ha megfulladtok ettől a 44 dollártól, akkor tényleg menjetek el innen! Távozzatok! Ha nem mentek el, akkor kénytelen leszek idehívni Kuthumit, és akkor… (páran kacarásznak, az egyik Shaumbra feláll, és pénzt akar adni Adamusnak) –Ne nekem adj pénzt! (Adamus és a közönség nevet, tapsolnak) Inkább Michelle-nek!!! (Adamus nevet) Most…

LINDA: Köszönöm.

ADAMUS: Akkor adok egy határidőt ennek az egésznek – legyen február vége, február 28-a! És kér- lek, ne várjatok ezzel február 30-ig! Ha nem akarjátok megtenni, akkor ne tegyétek! Ez a Mestertől függ! Hozd meg a döntésed! (nevetés) Hozz egy döntést! És ne nyafogj ezen! Ne tedd meg, ha nem akarod meg- tenni! És ne szövegelj nekem semmi szemét szöveget, hogy: - Mindig csak a pénzünket kérik! – Nem kérnek mindig pénzt. Pedig kellene, hogy kérjenek! Nem teszik. Mi bajuk van? Most én kérek. Rendkívül egyszerű.

Az első tanfolyam – online tanfolyam és nem Shoud – innen lesz megtartva a bőségről. Értitek?! Van ennek értelme? Nagyszerű.

Ezután a következő tanfolyam a másik témám, a biológiátok lesz. Ezen bizony dolgoznunk kell, és innen fogom azt is megtartani. Elég volt ebből a cigány bandaként vándorló életből, ahol megpróbáltok olcsó hotel szobákat találni. (Adamus nevet) – a szálloda bálterme, vagy konferencia terme, az igen!

Tehát itt az ideje a továbblépésnek! Pont itt az ideje, oké?

Akkor vegyünk erre egy mély lélegzetet! Jó. (a közönség tapsol és éljenez)

És most szeretném kérni a következő diaképet! És ha most azon tűnődtök? Hol találom ezt? Hogyan csináljam? – Ez egy input, egy bevitel, és nem egy adomány. Köpök az adományokra és a hozzájárulásokra! Ez egy input, egy bevitel, ez energia. Itt tudjátok befizetni…

MICHELLE: A Crimson Circle weboldalán.

ADAMUS: Odaadnád neki a mikrofont, hogy elmondhassa? Tehát hol találod meg azt, hogy hol van a bevitel? MICHELLE: Ha felmentek a Crimson Circle weboldalára - http://www.crimsoncircle.com/ - vagy a boltba - http://store.crimsoncircle.com/p-5409-crimson-circle-connection-center.aspx - nem tudjátok elvéteni a dolgot. Tele van vele a főoldal teteje.

ADAMUS: Jó. Jó. Rá kell kattintani Mester, és engedd, hogy ez létrejöjjön! Oké. Jó. Köszönöm. Kö- szönöm. Köszönöm. (még több taps és éljenezés)

Oké drága Shaumbra, ennyi volt mára. Folytatjuk. Gondolkozás nélkül képesek vagytok érezni, ahogy az energia átváltott és mozgott egész nap? (a közönség válasza: -Igen.) Ó, igen! És kérlek ezt vedd számításba magadnak, legyen egy hely magadnak. És ehhez ragaszkodni fogok. Kell egy alap otthon, valami, ami a tiéd, és ami jó érzéssel tölt el. Ez rendkívül fontos ebben a munkában.

A bőség, a biológia és az, hogy legyen egy alap otthon, ezek mind nagyon fontosak. Akkor erre most Mesterként vegyünk egy jó mély lélegzetet!

És ismételten, emlékezzetek a mai első gyakorlatunkra, ami rendkívül egyszerű. Amikor valaminek az elengedéséről beszélsz, legyen az a Mesterről alkotott eddigi elképzelésed, vagy a bőségről alkotott régi elképzeléseid, vagy legyen az bármi más, olyankor mit teszel? Yo Poy El Sunto.

LINDA: Micsoda?!

ADAMUS: (nevetve) Yo Soy El Punto! LINDA: Micsoda?!

ADAMUS: Cauldre éppen úgy járt….(nevet) Yo Soy El Punto! Yo Poy El Sunto? (Adamus nevet)

LINDA: Légy óvatos!

ADAMUS: Vegyetek egy mély lélegzetet! Hallgassatok egy kis zenét! Táncoljatok egy kicsit! Vagy tegyetek bármit! Gyertek ki az elmétekből! Csak engedjétek meg!

Aztán pedig emlékezzetek, bármi is van…

ADAMUS ÉS A KÖZÖNSÉG :….minden jól van a teremtés egészében.

ADAMUS: Már várom, hogy az Új Központban beszélhessek veletek a bőség összejövetelen! Köszönöm. (a közönség éljenez és tapsol)

Fordította: Telegdi Ildikó – [email protected] ;

Magyar nyelvi lektor: Gulyás Róbert – www.eletkozpont.co.hu