BÍBOR KÖR ANYAGOK

Szabadság Sorozat

9. SHOUD: “Hogyan élj” – ADAMUS főszereplésével, Geoffrey Hoppe közvetítésében

Elhangzott a Bíbor Körben
2013. július 5.-án
www.crimsoncircle.com

Vagyok, Aki Vagyok, a Szuverén és Szabad Birodalom Adamusa.

Üdvözöllek benneteket ezen az összejövetelen! Külön köszönöm Yoham-nak ezt a gyönyörűséges zenét, és nemsokára a színpadra is hívlak benneteket. (kisebb nevetés)

*A Yoham zenekar tagjai: Gerhard Fankhauser, Einat Gilboa és Amir Yakobi

És egy igazi Mestert innen lehet felismerni, hogy képes kiállni a színpadra, mindenki elé, de leginkább saját maga elé és egyszerűen csak magára ölti a szerepet. Pusztán ott van. Vesz egy mély lélegzetet, kiszáll a kétségekből és a félelmekből, és megengedi magának önmaga kifejeződését. És Yoham nemsokára meg fogja ezt kicsit tapasztalni. (Adamus nevet)

Üdvözöllek benneteket drága Shaumbra! Jó látni mindannyiótokat! Sőt, egészen meg vagyok lepve, hogy mindannyian itt vagytok! (Adamus nevet) Pontosan tudjátok, hogy miről is beszélek.

Megvilágosodás

Nehéz utazás ez az úgynevezett megtestesült megvilágosodás. Nagyon kevesen járták be ezt az utat. Nem is olyan könnyű, igaz? Nem olyan könnyű ez a „Testben való megvilágosodás” – csodálatosan hangzik, de közben azon tűnődöm, hogy mi a fene az? (Adamus nevet)

A vicces pedig az, hogy amikor tanfolyamokat tartunk, meg ezeket az öszszejöveteleinket, fel szoktam tenni a kérdést: - Mi a megtestesült megvilágosodás? – és bizony alig egy páran tudnak csak erre érdemben válaszolni. Az érdekes ebben az, hogy innen (A fejedből) soha nem fogod tudni megválaszolni a kérdést, közben meg mégis tudod, hogy mi ez. Ezért is van ezzel kapcsolatban akkor szenvedély, ilyen óriási vágy bennetek. Egy hatalmas, kielégíthetetlen vágy él bennetek a testetöltött megvilágosodás iránt.

De fogalmatok sincs róla, hogy mi is az. Az elme ezt nem érti – és soha nem is fogja megérteni. Képtelen a megértésére, nem tudja ezt eltervezni, nem tudja megfejteni, kiagyalni – de te tudod, hogy mi ez. Nem tudod ezt szavakba önteni. Talán pár dalt tudsz róla írni – szavak nélküli dalt – de te mégis tudod, hogy mi ez. Éppen ez az oka annak a nagyon mély vágynak benned a megvilágosodásra.

Ha egyszer valódi, igaz és tudatos választást hozol a megvilágosodásodra, amiről azt feltételezem, hogy mindannyian meghoztátok, szóval, ha egyszer meghozod ezt a választást, akkor többé már nem vagy tanítvány. Azon a ponton Mester vagy. Kérlek benneteket, halljátok meg a szavaimat!

Mert tudod, ha még mindig nem jutottál dűlőre ezzel kapcsolatosan, ha még mindig csak próbálod meghozni ezt a választást, amikor csak a kislábujjad hegyét mártod bele a megvilágosodásod potenciáljának a pudingjába, akkor tényleg tanítvány vagy. Akkor a tanítvány szerepét öltöd magadra. Ezt feltételezed, és akkor tanítvány is leszel. Tanítvány energiát fogsz kapni. És akkor tanítókat fogsz majd kapni, akik a tanítványokat tanítják. De ha egyszer meghozod azt a mély, egyértelmű, tiszta és tudatos választást a megtestesült megvilágosodásra, akkor tényleg, igazán Mester vagy és akkor elkezdesz olyan energiákat magadhoz vonzani, amit egy Mester – és csakis egy Mester – tud magához vonzani.

Amikor kimondod: - A tudatos megvilágosodásomat választom! – akkor többé már nem vagy tanítvány.

És a két energia között óriási különbség van, ahogy ezt már bizonyára ti is észrevettétek. Ettől se felsőbbrendűbb, se jobb nem leszel, talán egy kicsit őrültebb, az leszel – de nem leszel különlegesebb. Mégis teljesen más leszel, mint azok, akik tanulmányozzák a spiritualitást, mert ők valójában csak más emberek sok-sok szabályát és útmutatását, vezérfonalát tanulják. Ez nagyon igaz. (megáll, hogy kikapcsolja a ventillátort) Elektromágneses energia. Ó! Fuj!

Tehát óriási a különbség, mert ők egészen más típusú energiát fognak magukhoz vonzani, mint azok, akik a testben történő megvilágosodást választják mindenek felett. Mindenek felett – sajnálom – a család felett, a szerettek felett. És tudom, hogy spirituális értelemben talán nem korrekt ezt mondani, hogy helyezd magad mindenki fölé, de talán ez volt az egyik megtévesztése, vagy téveszméje a Régi Energiának, sőt még a New Age-nek is – hogy azért vagy itt, hogy mindenki mást szolgálj.

De amikor bátran és tisztán azt mondod: - Ezt magamért, magamnak választom mindenek felett – a család felett, a vagyon felett, természetesen – mindenek felett, a szabályok felett sőt, még az élet felett is - még az élet felett is. Amikor többé már nem félsz a haláltól sem, hiszen ebben a testetöltött megvilágosodás folyamatában újra meg újra találkozol a halállal, ahogy ezt oly sokan tudjátok. Talán fizikailag találkoztok vele. Talán csak az álmaitokban és a félelmeitekben. De a halál eljön hozzátok újra meg újra és mindezt azért teszi, mert végeredményben segít neked megérteni az élet szépségét.

A mai nap

A mai Shoud egy kicsit más lesz. (nevetés, ahogy grimaszol egyet) Ti meg azt hittétek, hogy a múlt hónap volt másmilyen. (Adamus nevet) Általában havonta egyszer összejövünk egymással egy Shoud keretében, hogy vegyünk egy mély lélegzetet és hogy ellazuljunk egy kicsit és hogy megengedjük, hogy az energiák felzárkózzanak, vagy jobban mondva azért, hogy ezalatt a pár óra alatt félreállj a saját utadból és ezáltal lassan megengedd, hogy az energiák felszívódjanak benned a következő 30 nap során. Ez a ti dinamikátok. Ti állítottátok ezt be ilyenre.

Ma pedig? A mai nap a szokásostól eltérő lesz. Ma egy nagy lépést, egy óriási ugrást hajtunk végre. (valaki beszól: - Szuper!) Na igen, szuper! Szuper. Most ezt mondod. (nevetés) Nagyon keveset tudsz arról, mire készülök ma!

Ma egy tudati lépést hajtunk végre, aminek több oka is van. Érdekes, és kihívásokkal teli hat hónapot töltöttetek el ebben az Új Korszakban. Ez az első éve ennek az Új Korszaknak és mi a helyzet? Érdekes és kihívásokkal teli hat hónap áll mögöttetek, telis-teli sok-sok olyan dologgal, amiről ma beszélni fogunk.

Az energiák kissé merevvé, feszessé tettek benneteket, ezért ti kértétek ezt a minőségi váltást. És ezt meg is fogjuk tenni. Megtiszteltetés számunkra, hogy itt van velünk Yoham, akik végigvezetnek majd minket egy gyönyörűséges merabhon. (egy páran tapsolnak) A merabh az, amikor egyszerűen a megengedésben vagyunk. Amikor félre állsz a saját utadból. Amikor a „de”-ket kisepred az utadból, a szó legszorosabb értelmében. Ha a múlt hónap a „Kussoljál!” Shoud volt, akkor ez a mai pedig a „ Szedd ki azt a nagy DE-t az utadból!” Shoud lesz. (nevetés)

LINDA: Ó! Ó!

ADAMUS: Azt akartam mondani, hogy….

EDITH: Remélem ebből nem fognak gombot készíteni. (nagy nevetés, Adamus megcsókolja Edithet)

ADAMUS:Azt mondta, reméli ebből nem csinálnak gombot. Nem, ebből posztert fogunk csinálni! (még nagyobb nevetés )(Edith arra a gomb szerkezetre hivatkozik, ami, ha megnyomod, kimondja, hogy: -„Kussoljál!” és meg lehet vásárolni a Crimson Circle Store-ban – a ford. megj.)

Szóval azt akartam mondani, hogy a megvilágosodás egy csodálatos, gyönyörűséges dolog - kivéve, amikor belehelyezed azt, hogy – DE. Amikor azt mondod, hogy igen, a megvilágosodás, DE…- Hm. Rengeteg sok DE van bennetek és ezek bizony hajlamosak elállni az utat.

És ma, még a merabh-ot megelőzően el fogom nektek magyarázni, hogy ez a sok „DE” hogyan tereli el az energiákat. Mert tényleg azt teszi. (nevetés) Mondtam, hogy ez a mai Shoud eltér az eddig megszokottól. (Adamus nevet)

“A megtestesült megvilágosodást választom. Pont! – Kivéve, amikor azt mondod, hogy a megtestesült megvilágosodást választom, de akkor mi lesz a….és töltsétek ki a pontozott részeket. Ezeket már megtárgyaltuk. Töltsétek ki a pontozott részeket. Mondjuk: Mi lesz a családommal? – Ez egy jókora falat és fontos. És tisztelet övez azért, mert törődsz velük, DEEEE. Na igen.

És amikor ma beszélünk erről a sok DE-ről, akkor az nem csak egy DE, hanem DE-DE-DE-DE-DE!!!!! És ha nagyon szerencsések vagyunk, Yoham talán még egy „DE” dalt is ír nekünk! (nevetés) Gerhard Mester, azt hitted, már minden a tarsolyodban van! (még több nevetés) Valaha együtt dolgoztunk a Misztérium Iskolákban. A szakrális vagy szent zene művésze, de----DE-DE-DE….még soha nem írt „DE” dalt. Szóval legyél nagyon kreatív!

“A megtestesült megvilágosodást választom. Pont!

Már hallom is, azt a rengeted DE-t! De…de….itt hemzseg ez a temérdek sok kétség és kérdés. És ez tényleg rengeteg sok energiát elterel, felemészt. És mindent nagyon megnehezít. Nincs olyan, hogy DE! Vagy a megtestesült megvilágosodást választod – vagy pedig- nevezd, ahogy akarod – ott maradsz a Régi Energiás emberi formádban, ingadozva, habozva, ide-oda ingázva, döntésképtelenül és tele kétségekkel. És akkor pontosan ezeket az energiákat fogod magadhoz vonzani. Tehát ma erről fogunk beszélni, és utána következik majd a merabh.

Tehát ez egy kicsit eltér majd a megszokottól. És megpróbálom az egészet rövidre fogni, hacsak Cauldre nem beszél olyan sokat. (kuncogások)

LINDA: Óóóóóó!

ADAMUS: Hallottam ám a megjegyzéseidet a véleményéről – a lelkes, inspirált véleményéről Yoham új CD-je kapcsán, aminek a címe: A misztikus vándor (Mystic Traveler) (utalva a korábbi “Launch Pad-ra”)

Tehát, mielőtt még belekezdenék ebbe, beszéljünk egy kicsit Egyiptomról! Cauldre kért meg, hogy beszéljek egy pár percet Egyiptomról!

Egyiptom dinamikái

Sok érdekes dinamika zajlik és van valami, amire megkérlek benneteket, hogy figyeljetek oda – és tudom, hogy sokan nem nézitek a híreket meg a híradót, amiért egy cseppet sem hibáztatlak benneteket – de mégis itt most egy egyedülálló történelmi szituáció van kialakulóban.

Egyiptom volt az egyik olyan kultúra, ami Atlantiszt követően feljött a Föld felszínére. Atlantisz után a Föld alatt rejtőzködött az emberiség, az emberek a föld alatt éltek több tízezer éven keresztül, míg végül visszamerészkedtek a Föld felszínére és új civilizációkat alapítottak meg, melyek egyike Egyiptom volt. Mondhatni Egyiptom volt ennek az Új Földnek, a Poszt-Atlantiszi Földnek a spirituális központja.

Az egyiptomiak legfőképpen a Szellem kérdéskörének szentelték a tanulmányaikat, az energiáikat és a tudatukat. Tudjátok az atlantisziak tényleg nem értették Isten elképzelését. Nem volt tudomásuk Istenről. Az élet forrását kutatták, de nem azzal a tudatossággal, mint amivel ma megértitek Istent, a Szellemet, az Örök Egyet. Ők ennél valami sokkal mechanikusabb, földiesebb dolog után kutattak. „Honnan származik az élet?”

Tehát amikor az emberek visszatértek a Föld felszínére azok, akik Egyiptomba mentek, kifejezetten a Szellemmel foglalkoztak. Érdeklődésük tárgya az volt, amit ma túlvilágnak neveztek. Megértették, hogy van valami ezen a valóságon túl is. Majd megtanulták, hogyan látogathatnak el más dimenziókba. Jártasságra tettek szert abban, hogy tudnak eljutni a Földközeli Birodalmakba és hogyan tudnak onnan visszajönni. Ők kezdték el az eredeti asztrál utazást a csillaghajóikon, a nap hajóikon.

A többi civilizáció, mint például a görög, sokkal inkább a kultúrák megalapítására, a társadalmi és közösségi egyensúlyra, a filozófiára és a kiegyenlített ítélethozatalra helyezte a hangsúlyt. A rómaiak kultúrája pedig inkább a polgárságra, a polgári kultúrák létrehozására alapozódott, az utak, a városok és a rendszerek kialakítására. Sok más kultúra volt, de az egyiptomiaké az a Szellemről szólt.

Sok történetet hallottatok a fáraókról és a rabszolgákról, akik a piramisokat építették. Én ezt nem így gondolom. Sőt, még a fáraók sem olyanok voltak, mint amiket manapság a történelem állít róluk, mert óriási szolgálatot láttak el a nép számára és elképesztő méretű képzettségre, vagy tapasztalásra tettek szert a más világokba és dimenziókba való utazásukkal, amit visszahoztak ide – lehet ez kicsit ismerősen cseng nektek. Akkoriban ez sokkal nehezebb volt, mert sokkal sűrűbbek voltak az energiák.

Valamilyen okból kifolyólag az egyiptomi nép több ezer éve elnyomás alatt él. Megengedték ezt maguknak…mert a spirituális utazásaik közben valahogy elfeledkeztek a jelen pillanatról és a mindennapos emberi életről. És ez pedig megnyitotta az ajtót azok előtt, akik uralkodni akartak. És külső források, külső, idegen uralkodók és vezetők jöttek és átvették a hatalmat felettük, és sok egyiptomiból rabszolgát csináltak. Elvették tőlük az alapvető szabadságukat.

És Egyiptomban több ezer éven át diktátorok, szívtelen és a szabadságot nem értő fáraók uralkodtak. Tehát mások irányították és uralták őket.

És óriási, hatalmas vágy élt bennük a szabadság visszahozására. Mondhatni ez az egész diktátor uralom, zsarnoki hatalom és elnyomás, az, hogy mások uralkodtak felettük mind része volt az interdimenzionális tapasztalásnak, szinte azt is mondhatnánk, hogy része volt annak a tervnek, hogy valódi, igazi megértésük lehessen a szabadságról és a Szellemről, amit be tudnak hozni ide a Mostba, a testbe.

És ez a szabadság iránti vágy nemrégiben megmutatkozott. Láttátok. Láttátok az egésznek a kialakulását és ez nagyon érdekes volt – meg vagyok lepve, hogy nem írnak, nem beszélnek erről sokkal többet – és ez nem egy erőszakos felkelés volt. Nagyon rövid idő alatt lezajlott és nagyon kevés emberi életet követelt, ez egyszerűen egy átmenet volt. És hirtelenjében az a diktátor, aki már nagyon régóta hatalmon volt, egyszeriben lemondott. A katonaság, a hadsereg nem lépett közbe, sőt, az embereket, a népet védte, mert egy érdekes dolog történt Egyiptomban az elmúlt 20-25 évben.

Az a sok-sok energia, ami ott volt a szent templomokban, a piramisokban és magában a földben, a múlt sok fáraója és az a sok szellemi energia, ami visszahozatalra került a más birodalmakból, bár fizikailag nem lett megtestesítve – hanem ott lett hagyva ezekben a szent templomokban – tehát ez a temérdek sok energia és tudatosság, sőt, még a falakba zárt entitások is – elkezdtek elengedésre kerülni. .

Sokan éreztetek vonzást arra, hogy elutazzatok Egyiptomba ebben az elmúlt tíz, húsz évben, mert az odautazásotoknak nem csak az képezte a részét, hogy megnézzétek a templomokat vagy a Nagy Piramist. A folyamat lényege az volt, hogy az Új Energia behozójaként legyél ott – és ugye pont ez volt a múlt havi Shoud címe is. (nevetés, az előző megbeszélésre utalva) – Hogy az Új Energia behozójaként legyél ott, aki meghozta az egyértelmű, tudatos választását a megtestesült megvilágosodásra.

Amikor bementetek azokba a templomokba és megérintettétek a falakat, és magatokba szívtátok a levegőt, és intonáltatok azokban a templomokban, akkor azok az entitások és azok az energiák, akik ott voltak azokban a falakban, magában a földben, sőt, még az emberekben is, elengedésre kerültek és felszabadultak. Olyan ez, mint amikor továbbadják a fáklyát. Érezték a jelenléteteket. Tudták, hogy végre megérkeztek az újak, és így elengedésre kerülhetnek az energiaőrző munkájuk alól, amit már oly régóta végeztek.

Tehát amikor elengedésre kerültek az energiaőrző munkájuk alól, ami egyfajta kristály börtön volt a számukra, tudták, hogy itt vannak az újak, és ezzel együtt egy óriási szenvedélyük is elengedésre került, az Egyiptom iránt érzett mélységes szeretetük.

És ez a szeretet, ez a szenvedély jóval meghaladta a vallásosságot. Jóval túlszárnyalta a vallásokat. És a politikát is. És nyugat és a kelet közötti kulturális különbségeket is. Mindezeket meghaladta. Ez egy mélységes szeretet eziránt a hely iránt, ami olyan kiemelkedően fontos szerepet játszott az emberiségnek az igazi Szellem iránti tudatos megnyílásában, túl minden valláson és minden szabályon.

És ez a temérdek sok entitás és energia nem csak egyszerűen áthaladt a fátylon, és átkelt a másik oldalra, hanem azt választották, hogy itt maradnak Egyiptomban. Azt választották, hogy szerető támogatást nyújtanak mindenkinek, aki Egyiptom, az ott élő emberek, és az ottani föld szabadságát választja. Tehát ezek az energiák ma is ott vannak, nagyon is jelen vannak, és ez annak az oka, hogy ezek a szokatlan és különös dolgok történnek mostanság Egyiptomban

Rá fogtok jönni, ahogy ez az elmúlt napokban is láthattátok, hogy vannak, akik ezt a helyzetet puccsnak hívják, pedig – és ez nagyon különösnek tűnik – itt vannak ezek az ősi létezők, a fáraók, a papok, akik tényleg jártasak az asztrális utazásban és az interdimenzionális birodalmakban – és támogatják mindazokat, akik Egyiptom szabadságát választják. És egy érdekes szövetség lépett életbe az ősi létezők és a hadsereg között. Hát ilyet nem lehet túl gyakran látni. Ilyet egyáltalán nem lehet látni. És ez egészen odáig megy, hogy azok, akik…(szünet)…egy kis belső beszélgetést folytatunk éppen, mert Cauldre azon aggódik, hogy vajon mások is hallanak-e minket. Számít ez még egyáltalán? Nem. Jó. Akkor nyugodtan mondhatom tovább.

Tehát vannak olyan katonai vezetők, akik tábornoki vagy más egyéb magas szuper parancsnoki rangban vannak, és akik valójában nagyon is spirituálisak. Tényleg, igazán értik a spiritualitást. Értik Egyiptom lelkét és szívét. Egyenruhát hordanak, de belül nagyon szentséges emberi lények.

És ők azok, akik együtt dolgoznak ezekkel az entitásokkal és energiákkal, akik a templomokból jöttek, mert elengedésre kerültek a múltból, és együtt dolgoznak azokkal, akik tényleg Egyiptom és a nép szabadságáért dolgoznak.

Na most, általánosságban az emberek,….lépjünk vissza egy lépéssel! Több évvel ezelőtt beszéltem nektek a szabadságról. Készen állnak erre az emberek? És természetesen erre mindenki bólogat, és azt mondja: -„Naná!” –De tényleg, igazán készen állnak? – Ez ugyanaz, mint amikor azt kérdezem: - Készen állsz – tényleg készen állsz a megvilágosodásodra? – És erre te azt feleled: - Igen, persze! Csodásan hangzik. Gyerünk! Dddde…..de. – Megint itt a DE.

Tehát Egyiptom egy nagyon érdekes példa most a világ számára. Annyi év diktátori uralom és a legáltalánosabb szabadság hiánya után előállt egy helyzet, és a kérdés az: tudják kezelni a szabadságot?

Erre egy bizonyos módon igen a válasz. Lényegében különösebb vérontás nélkül letaszítottak egy diktátort. És egyszeriben csak belekóstoltak, egy kis ízelítőt kaptak a szabadságból. De ekkor hirtelenjében odasereglik az összes DE, és az összes kétség. És elkezdenek tűnődni: - Tényleg tudjuk kezelni a szabadságot? Mi a szabadság? És akkor a szabadságtól olyanok leszünk, mint Amerika vagy Kanada? A szabadság majd megront minket? A szabadság kapitalistává tesz minket? A szabadság ez a negatív, Allah ellenes, Isten ellenes dolog? – Tehát sok-sok De bekerül ebbe az egészbe, és mi történik? Abban a pillanatban, amikor ezt teszik, az energiák – más energiák – bejönnek, és pontosan ez történt. Abban a pillanatban, amikor a kétség bejött Egyiptomba a szabadságukkal kapcsolatosan – vajon tudják ők majd ezt tényleg kezelni? Képesek felállítani az infrastruktúrát? Személyesen tudják majd ezt kezelni? Együttérzőek tudnak majd lenni másokkal? És feljön minden dolog, ami a szabadsággal kapcsolatos. Felelősséget tudnak majd vállalni az életükért? El tudják majd engedni a külföldről érkező segélyeket?

És miközben ez a sok DE bejött a képbe, és mindezeken gondolkoztak – a kezdeti csodálatos kóstolót, ízelítőt követően – mi történik? Nos, bejön a vírus – a szexuális energia vírus – vagy nevezzétek ezt annak, aminek akarjátok, és mindazok, akiknek elvárásaik vannak, azok, akik ki vannak billenve az egyensúlyból gyorsan bejönnek, mert ebben a stádiumban nagyon sebezhető és kiszolgáltatott az ember. Nagyon sebezhető. Egyrészről azt mondja: - Igen, a szabadságot akarjuk. Másrészt viszont elkezdenek aggódni és elmélkedni róla.

*Utalva az energia vírusra, amelyről Tóbiás Szexuális Energiák Iskolájában esett szó.

És mi történt? És ez nem egy névről, és nem egy szervezetről szól. Lehetett volna akár a Muszlim Testvériség is. Vagy az Isteni Feminin Nővérek. Ez lényegtelen. De valaki, akinek elvárásai vannak, és akiben nincs ott az Egyiptom iránti szeretet és szenvedély, bejött. És mindez nagyon gyorsan és könnyen történt meg – nagyon gyorsan, és ez elkezdett mindent megváltoztatni. De ebben az esetben valami érdekes dolog történt.

Az a mély szeretet és szenvedély Egyiptom iránt nem múlt el, ugyanúgy ott maradt ugyanakkora erővel. És csak hátradőlt, és figyelt és várt. Megfigyelte a történéseket, és egy ponton ezek a múltbéli entitások összeálltak azokkal az emberekkel, akik igazán szeretik ezt a földrészt, és azt mondták: “ - Elég volt! – Csak így, akár egy csettintéssel. – snap – Elég volt!” És nem voltak erős kardcsapások, nem csaptak nagy lármát. – Van 48 órád a távozásra! – És megtörtént. Újra, azon a bizonyos napon, mindössze alig egy leheletnyi vérontással.

És….most azok az erők, akik nem viselték a szívükön Egyiptom sorsát, akiknek az elvárásaik homlokegyenest ütköztek Egyiptom vágyával, mind bejöttek természetesen, hogy teszteljék Egyiptom szívét és lelkét, azt kérdezve: - Most tényleg komoly ez az egész? Lehet, hogy nagyon is szükséged van ránk. Talán még nem állsz készen a szabadságra. Talán sok-sok szabályra és előírásra, struktúrára van szükséged. Talán fegyelemre van szükséged. Talán az összes nőnek csadort kellene hordania. – És még folytathatnánk a sort.

Ennek semmi köze a valláshoz, ez a kontrollról, az irányításról szól, és nem valamiféle meghatározott vallásos vagy filozófiai hiedelemről. És ezalatt a pár hét alatt meg fogjátok látni, hogy kerül mindez kibontásra. Elképesztő lesz figyelni az eseményeket.

Ez Egyiptom története, de ahogy ezt már ti is tudjátok, ez egyben a ti történetetek is. A szabadság szót felcserélhetjük a benned lévő Én Vagyok-ra.

Te tetted lehetővé magadnak, hogy valami olyan diktátor uraljon, ami már jó régóta tényleg nem a tiéd. Nevezd őket a szüleidnek, a társadalomnak, a tanítóidnak, a hitrendszereidnek, és legfőképpen az aspektusaidnak, és egy bizonyos fokig az elméd kontrolljának és uralmának. És mindeközben pedig ott él benned az az olthatatlan vágy a szabadságra és a megvilágosodásra.

A megvilágosodás iránti vágyad egyben szabadságot is jelent az ezen a bolygón megélt inkarnációk ciklusából, ami újra és újra idehoz téged. És ez egy idő után kissé unalmassá válik. Ideje tovább lépned.

Tehát megválasztottad, vagy beleéreztél a saját szabadságodba, a saját megvilágosodásodba, és egy bizonyos ponton kidobtad a diktátorokat. Megismerted az Aspektológiát, és azt mondtad: - Tűnj innen, vagy integrálódj, mert nem hagyom, hogy továbbra is te irányítsd a valóságomat! – Megismerted az Én Vagyok-ot, és elkezdted ezt kinyilvánítani, mert mélyen a belsődből érezted. – Vagyok, Aki Vagyok. Ez az én szabadságom. Az én szuverenitásom. – Jelenleg a Szabadság Sorozatban vagyunk. És ezalatt a pár év alatt bekövetkezett egy váltás, egy változás, lényegében sok-sok változás.

De – de, de…nagyon sok volt itt a de. Sok a de, sok az aggodalom, sok az elmélkedés. – Mi fog történni? Lehet, valamit nem jól csinálok. – Sokszor visszatértetek azokhoz a dolgokhoz drága barátaim, amikről jól tudjátok, hogy már nem szolgálnak benneteket, de ti mégis visszatértetek hozzájuk, mert komfortosak, megszokottak voltak. Egy bizonyos szintig még azt is megengedtétek, hogy más emberek, más dolgok és más aspektusok irányítsák az életeteket.

És mi történt? Az, hogy ezek az elvárással bíró energiák bejöttek. Ezt megjeleníthették más emberek, de még inkább a saját aspektusaitokon keresztül jöttek be, akik elkezdték átvenni az irányítást felettetek újra, mert nagyon sebezhetőek voltatok – nagyon, de nagyon sebezhetőek, kiszolgáltatottak voltatok azon a ponton.

De most megint összejöttünk ezen a napon, és azt mondjuk: - Elég volt! – Még 48 órát sem fogsz adni magadnak. Csak a shoud végéig! Ez innentől számolva még egy óra húsz perc. (kisebb nevetések) Ennyi, és miért is ne?

Egyiptom egy igazi jó külső példája annak, hogy mi történik akkor, amikor egy ember, vagy egy ország, vagy bármi a saját szabadságát választja, és hogy ezzel kapcsolatosan milyen ciklusokon, milyen fejlődéseken, és miféle kihívásokon megy keresztül az ember.

És a mai napon, nemsokára megcsináljuk a mi nagy váltásunkat. Nem egy kicsit, hanem egy óriásit. Egy óriásit.

Hogy működik?

De még mielőtt ezt megtennénk, lenne egy kérdésem hozzátok! A múlt hónapban arról beszéltünk, hogy ti vagytok az Új Energia behozói. És ez lényegében egy nagyon lenyűgöző titulus. Még annál is lenyűgözőbb,mintha hadsereg tábornok lennél. És még több kihívással jár, mintha egy cégnek vagy akár egy országnak lennél az elnöke. Egészen odáig merészkedek, hogy azt állítom, hogy ha végignézed az összes létező munkakör stressz szintjét, akkor ez állna a lista élén. Tényleg. Ez vezetné a listát. Mert ti nem csak kis változásokat generáltok, hanem óriási változásokat, ráadásul minden egyes nap szembe kell nézzetek magatokkal. Ez a legkeményebb dolog egy ember számára. A világ összes kifogásával előállnak, és teletömik mindenféle elfoglaltságokkal a napjukat, csak azért, hogy ne kelljen szembesülniük saját magukkal. És ti? Azt választottátok, hogy szembenéztek magatokkal. Ez a legkeményebb dolog – a legeslegkeményebb egy ember számára.

Itt vagytok hát az Új Energia behozóiként, vagy nevezzétek ezt bárhogyan – A hamarosan megvilágosodottak – akik az Új Energiát hozzátok be erre a bolygóra. Azok, akik…Cauldre most azt kérdezi, hogy azért használom-e ezt a megnevezést, hogy egy kicsit felpumpáljalak titeket, de ez egyáltalán nem így van. Ezért is mondtam az elején, hogy meg vagyok lepve azon, hogy itt vagytok. Komolyan. Meg vagyok lepve, hogy még mindig itt vagytok. És ezt most nagyon komolyan mondom, hogy meg vagyok lepve azon, hogy még mindig itt vagytok ezen a bolygón. (Adamus és a közönség nevet)

Mert ezt tele van stresszel. Nagyok a kihívások. Nem kicsikék. Ez nem lineáris. Az elme megzavarodik és visszariad attól, amit tesztek.

Szóval itt vagytok. Az Új Energia behozói, saját magatok felszabadítói. Hogy működik? Hogy működik? És felteszem a kérdést, amire nincs Adamus válasz, mert én ezt már megcsináltam. Azt akarom, hogy ti halljátok saját magatokat, és hogy mások is halljanak titeket, mert olyan sokszor vonjátok kétségbe magatokat és olyan sokszor elmélkedtek azon, hogy: - Ez most valós? Igaz? Vajon jól csinálom? Most akkor csak egy kicsit őrültem meg, vagy tényleg teljesen őrült vagyok? Tehát ezzel, hogy megosztjátok ezt, és közben hallotok másokat is, elkezditek végre megérteni az általatok végzett munka nagyságát és jelentőségét.

Egy páran most azt gondoljátok: - Én csak egy középszintű vezető vagyok. (Adamus nevet) Akkor lesz egy privát ülésem veled. Ezt helyre fogjuk hozni. De ezt gondoljátok: - Én csak ez meg ez vagyok. Semmilyen nagyszerű dolog nem szerepel az önéletrajzomban. Én csak…- Nem, nem, nem, nem, nem. Te nem „csak” vagy. Egészen bámulatos az, amit teszel.

Keresztülmentek mindenen. Keresztülmentek mindazokon a dolgokon is, amik még a Földrejöveteletek előtt történtek. Újra átmentek ezeken, hogy kiegyensúlyozzátok az energiákat, hogy elengedjétek és felszabadítsátok az energiákat és a tudatosságot. Amin most mentek keresztül, az teljesen egyedülálló, példa nélküli, és azt kívánom, hogy ezért értékeljétek magatokat. És ennek semmi köze sincs a hétköznapi munkátokhoz. Az csak egy álca. Mindössze egy elterelés. A lényeg azok a tudati mozgások, amit megcsinálsz magadon, és ez hatással van erre az egész bolygóra. Sőt, hatással van az egész univerzumra. A teremtés egészére.

Tehát, hogy működik? Linda viszi a mikrofont. Majd ő kiválasztja a mi remek önkénteseinket.

Hogy működik? Mit tapasztalsz? Mik a kemény dolgok? És meg kell, hogy mondjam, hogy van itt egy kis Adamus válasz a végén,de…

LINDA: Ó, milyen sokkoló!

ADAMUS: A ti válaszotok is ugyanolyan érvényes. Hogy működik?

IWONA: Remekül.

ADAMUS: Jó. Hogy működik?

IWONA: Tényleg remekül.

ADAMUS: Rendben, akkor még egyszer. Muszáj megtennünk. Hogy működik?

IWONA: (louder) Teljesen, rohadt jól! (kuncogva)

ADAMUS: Jó. Jó. Testi fájdalmak?

IWONA: Egy kevés, kisebb gyomor problémák. De sokkal nagyobb tisztánlátás, mint valaha.

ADAMUS: Nagyobb tisztánlátás. Jó. És valamiféle változás a hozzáállásodban?

IWONA: Ja, hogy bosszúsabb és házsártosabb vagyok? Igen. (nagy nevetés)

ADAMUS:Á! Jó. Jó. És… igen. Most már eljutunk az igazsághoz. Jó. Jó. És zavar téged, hogy ilyen bosszús, házsártos is tudsz lenni?

IWONA: Nem, imádom!

ADAMUS: Jó.

LINDA: Ez egy klub.

IWONA: Igen! (nevet)

ADAMUS: És szerinted mitől vagy ilyen bosszús, ideges?

IWONA: Már leszarom az egészet. Csak a megvilágosodás számít.

ADAMUS: Hm. Szeretném, ha…

IWONA: Nincs bennem „De”! (taps)

ADAMUS: Szeretném, ha ezt megismételnéd!

IWONA:Nincs bennem „De”!

ADAMUS: Pontosan ezt! Megismételnéd? Miért vagy egy kicsit házsártos?

IWONA: Leszarom.

ADAMUS: Jó.

IWONA: Csak a megvilágosodás számít. Nincs „de”.

ADAMUS: Á, jó, jó, jó. Köszönöm. Köszönöm. Kitűnő! (némi taps)

Következő. Hogy működik?

LADONNA: Nos, eléggé elfoglalt voltam ebben az elmúlt hónapban...

LINDA: Jó lenne, ha felállnál, hogy megkaphasd a téged megillető megfelelő tiszteletet.

LADONNA: Oké. Mostanában sokat fáj a nyakam.

ADAMUS: Nyakfájás.

LADONNA: Nem tudom, … de már öt napja ez van.

ADAMUS: Ezen ma változtatunk.

LADONNA: Oké.

ADAMUS: Oké.

LADONNA: Szóval …

ADAMUS: Mitől fáj a nyakad?

LADONNA: Talán van egy fájdalom a nyakamban. (nevetés) Én is erre próbálok rájönni! (nevet)

ADAMUS: Mi ez a nyakfájás? Nem hagyjuk ezt annyiban, hiszen már tudod a választ.

LADONNA: Szerintem az, hogy szeretnék már továbblépni, és néha úgy érzem, hogy a családom ebben megakadályoz. (vihog)<

ADAMUS: Miért nevetsz ezen? Most is éppen téged néz a családod. (nevetés)

LADONNA: Dehogy néznek! Higgy nekem, nem néznek. Azt hiszik, hogy egy kakukktojás vagyok, szóval…

ADAMUS: Na igen, a család. Miért engeded meg, hogy a családod az utadat állja?

LADONNA: (sóhajtva) Nem tudom.

ADAMUS: Dehogynem, tudod te azt! Ohh, eh, brrr …

LADONNA: (vihogva) Nem tudom!

LINDA: Ó!!!

ADAMUS: Most ki kell menned a női WC-be, és egyedül kell lenned öt percig! (nevetés) Gyerünk, menj ki a női WC-be! Ez az egyetlen dolog, amit itt nem mondunk – hogy – Nem tudom. – ilyet soha többet nem mondunk. Legyél öt percig egyedül!. És ne kapcsold fel a villanyt! (még nagyobb nevetés)

LINDA: Miért fogadnak szót neked?

ADAMUS: Sandra, megtennéd, hogy utánamész és ellenőrzöd? Na ez most fura. Akkor hát…(Adamus nevet)

LINDA: Ez itt a baj.

ADAMUS: Azért viccelünk ezzel – amit közben halál komolyan veszek – hogy azért nem mondunk olyat, hogy „nem tudom”, mert akkor pontosan ezt fogod kapni. Vegyél egy mély lélegzetet, mert igenis tudod. Tudsz mindent. Ez a legbámulatosabb dolog. (nevetés) Kezdj el kántálni vagy om-ozni, vagy valami ilyesmit!

Jó. Következő. Hogy működik?

KERRI: Ragyogóan.

ADAMUS: Ragyogóan. Hogy működik?

KERRI: Nem. A kapcsolatok nagyon szívatnak.

ADAMUS: Miért? Miért? Miért?

KERRI: ((sóhajt) Mert tudom, hogy nagyon rosszak.

ADAMUS: Aha.

KERRI: Mert kompromisszumot kötök magammal.

ADAMUS: És miért teszed?

KERRI: Mert a szex jó volt. (nevetés) Őszinte vagyok!

ADAMUS: Lényegében …

KERRI: Ez van.

ADAMUS: … ivel beszéltünk erről, nem volt jó. Alig emlékeztél rá. (még nagyobb nevetés, valaki azt kérdezi: - Honnan tudod? )

KERRI: Micsoda?

ADAMUS: ert ott voltam és figyeltem! (nevetés)

KERRI: Ez hátborzongató!

ADAMUS: apcsolatok. Kapcsolatok. Honnan ered ez a te párkapcsolatod?

KERRI: Hogy mi? Honnan ered?

ADAMUS: Igen, igen, igen.

KERRI: Itt találkoztunk.

ADAMUS: Tényleg?

KERRI: Igen.

ADAMUS: Hol találkoztál…

KERRI:Kivel? Melyikkel? (nevetés) Tudod te ezt, aztán meg jött a gyerek. Nem adsz nekünk elegendő vezettetést. És ezt most meg is mondom neked, hogy nem érzem, hogy segítenél.

ADAMUS: Ó, dehogynem kedvesem. Nekem nem voltak gyerekeim a megvilágosodás létidőmben. (nevetés)

KERRI: Tudom! De nekem van egy, és most mi a fenét csináljak? Nagyon szeretem, De néha le akarom rázni magamról, és be akarom dugni a csomagtartóba!

ADAMUS: Most a gyerekedről vagy a férjedről beszélsz?

KERRI: Mind a kettőjükről.

ADAMUS: Szóval egy kis kapcsolati dolog zajlik itt. Tetszik, hogy az elején azt mondtad, minden ragyogó, és tessék, hova jutottunk!

KERRI: Nem, nem ragyogó. Hazudtam.

ADAMUS: YIgen, igen, igen. Nem volt ez hazugság, csak egy kis - ahogy ezt Tóbiás mindig mondta …

KERRI: Tupírozás.

ADAMUS: … háromszor tedd fel a kérdést. Kapcsolatok. És mit fogsz ezzel kezdeni?

KERRI: Megengedem, hogy a dolgok …

ADAMUS: Ugyanúgy folytatódjanak, ahogy most vannak. Biztosan. Ez jó. Ezt tesszük.

KERRI: Be fogom lélegezni a bőségemet, hogy megszabaduljak tőle! Hogy kidobjam!

ADAMUS: Mit fogsz tenni?

KERRI: Nyilvánvaló, hogy nincs erre tervem. Ez egyértelmű.

ADAMUS: Nyilvánvaló! (nevetés) Nahát!

KERRI: Ha ezt most nézi, akkor később nagyon rossz lesz.

ADAMUS: Nem, igazából csak rád vár. Arra vár, hogy te …

KERRI: Az ajtóban fog várni.

ADAMUS:Arra vár, hogy megválaszd és elfogadd a saját megvilágosodásodat..

KERRI: Ez mélyenszántó. Köszönöm.

ADAMUS: Igen.

KERRI: áris dolgozni kezdek rajta. Köszönöm.

ADAMUS: És még mit tapasztalsz magas szinten?

KERRI: A stresszt.

ADAMUS: Köszönöm. Jó. És mit teszel vele?

KERRI: Sírdogálok kicsit.

ADAMUS: Oké. Jó.

KERRI: Egyedül vagyok olyankor, és …

ADAMUS: De a tény az,…várj! Ezen is segíteni fogunk, ha …

KERRI: Oké.

ADAMUS: … befejezzük a beszédet. Ma egy nagy váltást fogunk csinálni.

KERRI: Ohh.

ADAMUS: Nem, én beszélek. Te nem beszélsz. Egy hatalmas váltás lesz itt ma. Igen. Azt hiszitek ez ma a buli napja, az ünneplés napja.

KERRI: Lehet mindkettő egyszerre? …

ADAMUS: Persze.

KERRI: Oké. Köszönöm.

ADAMUS: Ha még utána is meg tudsz állni a lábadon! (nevetés)

KERRI: Állni fogok!

ADAMUS: Oké. Rendben.

KERRI: Ez egy személyes kihívás.

ADAMUS: Szóval a stressz. Kérnék még egy pár embert! Hogy működik ez a megtestesült megvilágosodás? Milyen az Új Energia behozójának lenni? Egyelőre még nem létezik az a lista, ami sok embert idevonzana. (nevetés)

Igen uram! Igen uram!

LAWRENCE: Nagy teszteket állít, az biztos.

ADAMUS: És mi kerül tesztelésre?

LAWRENCE: Én. A félelmem.

ADAMUS: Jó. Kitűnően fogalmaztál. És ki tesztel téged, és mik ezek a félelmek?

LAWRENCE: A bírók, a rendőrség, az FBI. (kisebb nevetés)

ADAMUS: Ez tesztelni is fog téged. Tesztelni is fog.

LAWRENCE: Egész életemben jó fiú voltam, de amikor felébredtem, megtudtam pár dolgot. És egyszerűen úgy döntöttem, hogy nem fogok többé ezeknek megfelelni vagy ezekbe beleegyezni.

ADAMUS: Igen.

LAWRENCE: És nekik ez nem tetszik.

ADAMUS: Nem bizony.

LAWRENCE: Így, velük van dolgom…

ADAMUS: De ki az, akinek ez valójában nem tetszik? Ki rak ebbe bele egy hatalmas DE-t? Kik a bírók, a rendőrség és az FBI?

LAWRENCE: Szervezetek.

ADAMUS: Szervezetek.

LAWRENCE: Akik uralkodnak az ember felett.

ADAMUS: De igazából kik ezek a szervezetek, bírók, a rendőrség?

Ki az, aki valójában uralkodik feletted vagy irányít téged?

LAWRENCE: Én.

ADAMUS: Köszönöm. Köszönöm. És ezt az egészet magadon kívülre vetítetted. És kívül öltött testet, hogy…miért? Hogy teszteljen.

LAWRENCE: Hogy engem teszteljen.

ADAMUS: Igen, téged.

LAWRENCE: Hogy valamit visszatükrözzön nekem.

ADAMUS: Abszolút. És egy bizonyos értelemben véve ez egy érdekes teszt, amivel magadat irányítod, kontrollálod. Ez a te saját belső fennhatóságod, és azok a kontrolljaid, amiket te helyezel saját magadra. És ezt most jó hatalmasra kivetíted magadon kívülre, hogy jobban megláthasd ezt a külvilágban. És ott a hajlam arra, hogy mindezért őket vádold, és hogy felfegyverkezz ellenük, pedig ezt az egészet valójában csak magad ellen teszed.

A létező legszabadabb férfiak és nők, akikkel valaha is találkoztam összes életem során, olyan országokban éltek, ahol diktátorok uralkodtak, és ők erről még csak nem is vettek tudomást. Igazából ez nem érdekelte őket. Nem érdekelte őket se a rendőrség, se a bírók, se a szervezetek, ahogy más sem, mert szabadok voltak. Amikor igazán, tényleg szabad vagy, akkor nincs egyetlen egy olyan ember, vagy földönkívüli, aki elvehetné tőled ezt a szabadságot. Élhetsz egy börtönbe bezárva, és közben teljesen szabad lehetsz, és voltak köztük ilyenek is.

Erre emlékezz!

LAWRENCE: Hm.

ADAMUS: Tehát a félelmek. Milyen félelmek? Tesztelve vannak. A félelmeid tesztelve vannak. Ha nem bánod, hogy a szádba adom a szavakat..

LAWRENCE: Lényegében a saját bizalmamat tesztelem.

ADAMUS: Mivel kapcsolatban?

LAWRENCE: Azzal, hogy minden úgy tökéletes, ahogy van.

ADAMUS: És nem így van?

LAWRENCE: Nos, hát…(elneveti magát)

ADAMUS: És a következő órában…

LAWRENCE: Tökéletesen tökéletlen egy tökéletes okból kifolyólag, ebben biztos vagyok.

ADAMUS: És a következő órában lehetőséged nyílik rá, hogy ezt megváltoztasd!

LAWRENCE: Dolgozom rajta.

ADAMUS: Igen.

LAWRENCE: És próbálok…

ADAMUS: Hallottad már ezt a kifejezést, hogy „szélmalmokkal harcolni”? Ami azt jelenti, hogy olyan szellemekkel csatázol, amik nincsenek is ott.

LAWRENCE: Igen.

ADAMUS: És ez jó szórakozás egy darabig. A szervezetek, a katonaság, az elnyomók, a zsarnokok – és ezek mind csak téged szolgálnak.

LAWRENCE: Igen, próbálom…

ADAMUS: És ez nem csak egy jó nagy filozófiai maszlag. Hanem nagyon igaz. Ők csak azért vannak ott, mert téged szolgálnak. Egyiptomot sok hosszú éven át szolgálták a diktátorok. És aztán meg egy szélsőséges fanatikus csoport jött szolgálni őket. Vagyis minden, ami csak történik, minden ami csak történik, csak téged szolgál. Ez ennyire egyszerű.

Amikor készen állsz arra, hogy felhagyj az összeesküvésekkel és azzal, hogy rajtad kívül álló erők elnyomnak téged, akkor egy csettintésre felhagysz majd velük. Ilyen egyszerűen. Ilyen egyszerűen.

Egy érdekes játszmát játszotok mindannyian. Mindannyian. Érdekes ez a játszma. Egy elterelés, és arra szolgál remekül, hogy ne kelljen szembenézned magaddal. Nagyszerű módja ez annak, hogy a saját problémáidat másokon keresztül, magadon kívül lásd meg. De elárulhatom neked, hogy nincsenek összeesküvések, nincsenek kormányok, nincsenek titkos társaságok, akik valaha is elvehetnék egy szabad létezőtől a szuverenitását.

Soha. Ilyen egyszerűen nem történik. Ezt ne felejtsd el!

LAWRENCE: Köszönöm.

ADAMUS: Jó. Hagyd abba a szélmalmokkal vívott küzdelmedet! Ez szórakoztató egy darabig. De először is, ez egy olyan csata, amit garantálom neked, hogy soha nem fogsz megnyerni. Ők fognak nyerni, mert már átadtad nekik a hatalmadat. És ez nagyon leszívja az energiádat, a fizikai testedet, és elképesztő mértékben eszívja a saját boldogságodat és örömödet.

Tényleg. És most nem csak hozzád beszélek, hanem mindannyiótokhoz.

Akkor még kettőt kérnék, és utána jöhet a gyakorlatunk.

Hogy működik?

YVONNE: Nagyon jól.

ADAMUS: Jó. Hogy működik?

YVONNE: Nem, tényleg meglepően jól.

ADAMUS: Igen. Meglepően jól. Miért, mit gondoltál, mi fog történni?

YVONNE: Hm.

ADAMUS: Miért olyan meglepő?

YVONNE: Hát nem tudtam, hogy mi fog történni.

ADAMUS: Ez ok a félelemre. Igen.

YVONNE: Ühüm.

ADAMUS: És milyen bosszantó egyensúlytalanságok jöttek menet közben, rajtam kívül? (Adamus nevet) Belelátok az elmédbe.

YVONNE: Bosszantó egyensúlytalanságok? Nos, tudod, még mindig ott az elme cucca. Ez idegesítő.

ADAMUS: Mi van akkor, ha – nem bánod, ha a szádba adom a szavakat?

YVONNE: Nyugodtan.

ADAMUS: Unalom?

YVONNE: Igen.

ADAMUS: Igen, igen, igen. Igen, igen, igen. Unalom. Nem gondoltad, hogy ilyen unalmas lesz, ugye?

YVONNE: Nem. (nevet)

ADAMUS: Igen, igen.

YVONNE: Ühüm.

ADAMUS: Unalmas, na igen, abszolút. És akkor mit teszel? Itt vagy, és egész jól érzed magad magaddal. És hirtelenjében az élet unalmassá válik.

Mit csinálsz?

YVONNE: Hétköznapi értelemben? (nevet)

ADAMUS: Igen.

YVONNE: Sokat dolgozom az udvarban, a kertben.

ADAMUS: Igen. Nahát! (nevetés)

YVONNE: Érted mit mondok? Ez unalmas tud lenni. (mind a ketten nevetnek)

ADAMUS: Nem, igazából a kerti munka az jó.

YVONNE: Igen.

ADAMUS: Segít kapcsolódni.

YVONNE: Ühüm.

ADAMUS: Sokat vagy baráti társaságban?

YVONNE: Nem.

ADAMUS: Nem annyira. Van erre vágyad?

YVONNE: Nincs.

ADAMUS: És arra, hogy elutazz egy nagyvárosba? Vagy, hogy vásárolj? (rázza a fejét: -Nem.) – Nem.

YVONNE: Nem.

ADAMUS: Nem. Értem. Ez egy kicsit unalmas. Kissé unalmas. Oké. Jó. Ezen is változtatni fogunk. Ma egy jó nagy váltást fogunk csinálni. És még egy valakit kérek, nagyon gyorsan!

LINDA: Nagy mit fogunk csinálni? Nagy mit? (a közönség válaszol neki: - Egy váltást.)-Ó, ez a szó mindig összezavar.

ADAMUS: - Unalmas itt? Ez? (a közönség válasza: -Nem.) Nem. Szerintem sem. Igen. David.

DAVID: Hm.

ADAMUS: Hogy működik?

DAVID: Kemény odakint, de idebent még keményebb.

ADAMUS: Jó. Hol lennél inkább? Odakint vagy idebent?

DAVID: Ó, egyértelműen itt.

ADAMUS: Igen. Jó. Mi a legkeményebb? Vagy a második legkeményebb?

DAVID: Igen.

ADAMUS: Beszélni fogunk róla.

DAVID: Önmagunk teljes elfogadása valószínűleg a legnehezebb – önmagunk szeretete.

ADAMUS: Igen, igen, bizony.

DAVID: És annak fontossága, hogy mások elfogadjanak, és egyetértsenek velem, nekem ez volt a legnehezebb falat.

ADAMUS: Igen? És miért? És ez a két dolog kéz a kézben jár egymással.

DAVID: Igen.

ADAMUS: Igen.

DAVID: Az önmagamba vetett kétség és bizonytalanság miatt.

ADAMUS: Igen. És miért? Úgy értem, itt most nem kell belemenned a részletekbe, de – és itt most szinte majdnem mindenki nevében beszélsz – mert ez az egész önmagad szeretete és elfogadása egy dolog, de aztán meg ezt megpróbálod önmagadon kívül is megtalálni vagy megszerezni.

DAVID: Igen.

ADAMUS: Igen. És ez egy nagyon nehéz kihívás.

DAVID: Lehetetlen.

ADAMUS: Térjünk rá a lényegre – miért ragaszkodna bárki is a bűntudathoz, amikor már azt sem tudja, mi is volt az oka annak a bűntudatnak? És, ahogy ezt te is tudod, már többször is elmondtam, bármit is gondolsz arról, hogy mi történt a múltban, az tényleg egyáltalán nem is úgy történt meg, ahogy emlékszel. Ez az egyik legbámulatosabb felfedezése a megvilágosodásnak, hogy rádöbbensz, hogy mekkora elképesztő beállítás volt az egész. És tényleg még csak nem is emlékeztél arra, ami valójában történt. Miért is van még ott annyira…ez a bűntudat – bűntudat vagy az önmagadba vetett kétség – miért szolgál téged?

DAVID: Tényleg szolgál, mert feldugja a fejét.

ADAMUS: Igen.

DAVID: Megmutatja, hogy ott van….

ADAMUS: Ó, igen.

DAVID: …azért, hogy el tudjam engedni.

ADAMUS: Nem csak a fejét dugja fel, hanem a seggét is.

DAVID: Igen, a seggét és a karmait is! (nevetés)

ADAMUS: Igen, igen, igen.

DAVID: És az arculcsapásait is.

ADAMUS: Mindent.

DAVID: Mindent.

ADAMUS:Mindent. Igen. De – de – miért van még mindig ott? Miért nem ejted már? Tudod, hogy el tudod engedni?

DAVID: Mert engem szolgált. Én engedtem meg.

ADAMUS: Igen, de most hogyan szolgál még téged?

DAVID: Borzalmasan. Készen állok arra, hogy elengedjem. Készen állok erre a merabh-ra, amit meg fogunk csinálni. Komolyan készen állok. (nevetés)

ADAMUS: (nevetve): Ahogy én is! Ez az! (némi taps) Jó. Jó. Jó. Ez minden, amit hallanom kellett. Köszönöm.

DAVID: Köszönöm.

Erről szól

ADAMUS: Szóval, azért akartam ezt a kis megbeszélést, hogy megértsétek, hogy 1.) amin keresztülmentek, az hasonló, mint amin a többiek is keresztülmennek. Nem vagy egyedül. Nem őrülsz meg. Azt mondanám, hogy jelenleg a legnagyobb tünetek, amiket éreztek, annak ellenére, hogy azt mondjátok, hogy: - „Nahát, haladás történik, a dolgok tényleg változnak” – de ahogy ez valószínűleg feltűnt nektek, itt van bennetek ez a jókora bosszúság, irritálhatóság, nyugtalanság, hatalmas nyugtalanság. És kifejezetten a külvilág irritál benneteket. Eddig egyfajta örömhöz, vagy boldogsághoz voltatok hozzászokva a külvilággal, de most semmi vágy nincs bennetek a külvilág iránt.

Sőt, mi több, azt mondjátok magatoknak: - „Kedves spirituális személynek kellene lennem.”- Ezt nyugodtan elengedhetitek. (némi nevetés) De még mindig….egyébként ez egy ellentmondás. Amennyiben spirituális vagy, akkor nem leszel kedves.

LINDA: Nahát! (nevetnek) Nahát!

ADAMUS: A „kedves” alatt azt értem, hogy egy óriási játszmát játszol magaddal, és ez igazából a jó fiú, jó kislány szindróma, ami azt jelenti, hogy mindenki másnak meg akarsz felelni. Amikor igazán megengeded a megvilágosodást, akkor többé nem leszel se jó, se kedves. Nem leszel toleráns.

Türelmetlen leszel másokkal. Ez nem azt jelenti, hogy agresszív leszel velük, de amikor érzed, hogy le akarják szívni az energiádat….

LINDA: (közel megy Adamushoz) – Cauldre, hallottad ezt? (némi nevetés)

ADAMUS: Amikor adódik egy helyzet, és miközben régebben ilyenkor csak mosolyogva, összeszorított foggal tűrted a fájdalmat, most fogod magad és kisétálsz belőle. Ez nem jelenti azt, hogy nekiállsz küzdeni, harcolni vagy megsebezni a másikat. Hanem csak azt jelenti, hogy egyáltalán nincs türelmed. Nagyon irritálható vagy, könnyen felhúzod magad. És ez nagyon is természetes.

LINDA: Igen!

ADAMUS:….azon a szinten, ahol most tartotok. (Linda vihog)

És ez nem jelenti azt, hogy agresszívnek kell lenned másokkal. (Linda nagyon nevet, és mások is) De azt mondom nektek, hogy ebben az évben, ami különösen felerősödött az elmúlt hetekben, ott van bennetek ez a nagy irritálhatóság – vagy házsártosság –aminek az az oka, hogy eltávolodtok a Régi Energiától, a régi világtól. És most abban a térben vagytok, amikor nem tudjátok, hogy mit tegyetek, hogy mi fog történni, ezért egyfajta unalmat éreztek. És ettől még irritálhatóbbak vagytok. És igen, végezz egy kis kerti munkát, vagy csinálj valamit! De rájöttök, hogy manapság a külvilágban lenni nagyon nagy kihívással jár.

És, ahogy ezt Tóbiás szokta mondani, ez is el fog múlni. De ti csak – hála istennek –keresztülmentek ezen az időszakon. Már a zöldségeshez sem akartok elmenni. Inkább éhen halsz, de akkor sincs kedved elmenni a boltba.

És mit teszel? Rendelsz egy pizzát, és kiteszel egy üzenetet a bejárati ajtód elé. (nevetés) – Ne szólj hozzám! (nevetés) – „Milyen fura ez a hölgy ebben a fura házban. Már ki se jön.”

Akkor vegyünk egy jó mély lélegzetet!

És ezt most azért hozzuk fel, mert sokan azon morfondíroztok: -Nos, ennek nem kellene így lennie. Mindennek boldognak és finomságosnak kellene lennie! – Nem, ez itt most a legkeményebb szakasz! Tényleg ez itt a legkemé nyebb rész. Nagyon könnyen felbosszantod magad. Tehát…

És nevethetünk ezen, mint most, vagy csak végezheted a kerti munkát, vagy menj, és vezess egy nagyot, vagy csinálj valamit, amivel ennek egy részét le tudod vezetni. De jelenleg ez egyszerűen csak az átmenet része.

LINDA: És mi erre a gyógyír? Mivel tudjuk lecsillapítani magunkat?

ADAMUS: Hogy mivel? Ez egy jó kérdés. Van még egy pár percünk.

Hogy mit tehettek? 1.) Először is fogadd el! 2.) Maradj távol másoktól!

(nevetés, valaki beszól: - Igyál!) –Oké, ez itt egy Shaumbra javaslat – Igyál! (még nagyobb nevetés) Oké. Valójában van némi tudományos érték a értékletességben. A mértékletesség – egy pohár bor. Ez egy kis időre kiszed a De-ből. És a könnyed fizikai testmozgás is jót tesz. Bármilyen nevetés szintén nagyon jó. A nevetés tényleg nagyon jó.

Mi van még? Van javaslat? (valaki azt mondja: - Vegyél egy fürdőt!) Vegyél egy fürdőt! Hozzám beszélsz? (nevetés) Ó, igen! A fürdés egy csodás dolog.

És mivel? (a válasz: - sóval) Igen, tengeri sóval.

(valami azt mondja: - masszázs) Igen, a masszázs is jó.

LINDA: IGEN!

ADAMUS: Csak legyél biztos benne, hogy az, aki végzi a masszázst, ne lopja le az energiádat!

LINDA: Ó! 

ADAMUS: És ezt honnan fogod tudni? (valaki mondja: Abból, hogy utána hogy érzed magad) Igen, ahogy utána érzed magad, de energetikailag is azonnal kijelentheted:- Nincs lopás! – Igen, jó.

Mit tudsz még tenni az irritációs tüneteiddel? (valaki azt mondja: - Lélegezz!, valaki más meg azt, hogy: - Aludj!) Lélegezz és aludj sokat! Aludj sokat! De nem tűnt még fel, hogy az álmaitokban is fel tudjátok bosszantani magatokat? (valaki a közönségből igennel válaszol, a többiek pedig nevetnek) Házsártos álmok! És néha örülsz, hogy végre felébredtél, mert annyira idegesítő volt az az álom. Nem tudsz magadtól megszabadulni. Még valami? (valaki mondja: - Egyél csokit!) Csokoládé. Jó. És még? (valaki mondja: - Séta) Testmozgás, zene. Abszolút. (valaki mondja: - Írás) Jó. Mindezek a dolgok.

Csak emlékezz erre a dologra, hogy egyszerűen csak irritálható leszel, kifejezetten más emberekkel kapcsolatban. Szóval ne színlelj tovább! Ne próbálj kedvességet erőltetni magadra, és kedvesnek lenni a családoddal, amikor tudod, hogy valójában mit akarsz mondani! Ez nem jelenti azt, hogy ellenségesnek kell lenned. Csak azt jelenti, hogy meg kell szabnod a saját határaidat!

Akkor térjünk rá a beszélgetés következő részére!

Vegyünk egy jó mély lélegzetet! Egy jó mély lélegzetet!

Hogyan élj

Ennek a Shoudnak az lesz a címe: - Hogyan élj – Ez egy átfogó cím, nem igaz? Felírnád a táblára? – Hogyan élj.

LINDA: Máris.

ADAMUS: Hogyan élj. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz, amiről Sedona-ban beszéltünk. Ezek nagyon, de nagyon egyszerű dinamikák. (szünetet tart) Lindára várok, hogy befejezze az írást. Hogyan élj – ez szorosan kapcsolódik a megvilágosodáshoz.

És ez talán nem volt annyira nagyon jó szó a múltban. Linda ki nem állja ezt a szót.

LINDA: Ó!

ADAMUS: De mégis fel fogod írni a táblára. (valaki beszól: Republikánus! –nagy nevetés) Republikánus! Republikánus! Igen, egy rossz szó, de Linda most szépen fel fogja írni, és….

LINDA: Most komolyan beszélsz?

ADAMUS: Innentől kezdve, ha tényleg, igazán élni akartok, és meg akartok világosodni, akkor republikánusnak kell lennetek! (még nagyobb nevetés) De csak egy Shaumbra összejövetelen. 

A szó pedig a következő: Feltételezni. Feltételezni.

LINDA: Na, ezzel jó nagy segget csinálsz belőlem is, és magadból is. (Ez egy angol szójáték, az angol szó: assume, és ha szétszeded a szót – az ass – segget jelent – u – azt jelenti – te, a me – pedig azt, hogy én –ass-u-me - a ford.megj.)

ADAMUS: Nem, csak belőled csinál segget.

LINDA: Ó!(nevetés)

ADAMUS: Feltételezni. Felírnád, kérlek?

LINDA: Most komolyan?

ADAMUS: Egy külön lapra!

LINDA: Utálom ezt a szót!

Feltételezd a megvilágosodásodat!

ADAMUS: Tedd azt, hogy feltételezd – ne vond kétségbe, ne kérdőjelezd meg, hanem feltételezd – hogy amennyiben a megvilágosodást választottad, mennyiben meghoztad ezt a tudatos választást, akkor innentől csak feltételezd, hogy minden ezt szolgálja. Minden. Minden. DE nélkül.

Na most, lenne itt egy pár figyelmeztetés! Ha igazából még nem hoztad meg ezt a választást, ha még mindig csoportról csoportra jársz, és megpróbálod eldönteni, hogy melyik csoporttal akarsz tartani, és ha még mindig tanulmányozod a spiritualitást, akkor ez tényleg nagyon fájdalmas lesz. De ha meghoztad ezt az egyértelmű és tiszta választást magadban, hogy ebben az életedben a testet öltött megvilágosodást választod, és pont –és pont – akkor csak feltételezd a fentieket.

Azért feltételezd, mert tudod már mi történik, amikor jönnek a kétségek. Olyankor az történik – és hadd adjak erre most nektek egy példát! (elsétál a terem végébe)

LINDA: Ó, ne…

ADAMUS: Ó, ne. Látod, már jön is a kétség. (Linda vihog) Már kétségbe is vonod. Elnézést uraim! (felvesz egy pár papír tányért) Ennél többre lenne szükségünk, és csokik is kellenének melléjük. Jó, ez így jó. Köszönöm. (bekap egy csoki szeletet) Mm.

Tehát, feltételezd! Ez az aggodalom a tekintetedben!

Tehát itt vagy te, az egyik tányér. (Adamus egy pontot rajzol az egyik tányér közepére, ami úgy néz ki, mint egy középpont.) Ez a tudat. A tudat. Tudatos választást hoztál a megtestesült megvilágosodásodra. És amikor egy ilyen egyértelmű és tiszta választást hozol, akkor, és csakis akkor, a te Isteniséged, a te Én Vagyok-od, csatlakozni tud hozzád. Mert amikor nem vagy ebben biztos, akkor távol marad tőled. Ott van ez az elkülönültség illúzió közted és közted. Te teremted ezt a sorompót. És ekkor a te valódi Én Vagyok-od, a Szellemed, távol marad, és csak figyel. Figyel. Tudod, úgy: - Hé, mi történik? – Figyel téged, ahogy keresztülmész a kihívásaidon, a sötét és fényes napjaidon. Hátradől és csak figyel.

De amikor meghozod ezt a nagyon egyértelmű és tiszta választást - amiben nincs DE, csak pont van – A megtestesült megvilágosodást választom. Pont! – na akkor, az Isteniséged, az Én Vagyok-od, bejön, és te ezt egyszerűen csak naivan, vakon, ostobán feltételezed. Igen. (Adamus nevet) Szinte ennyire hülyének kell lenned magaddal. Ilyen naivnak, vagy egyszerűnek, tisztának kell lenned – bármelyik szó jó erre – de te csak feltételezd, hogy ez az, ami történik.

Azok közületek, akik nemrégiben részt vettetek a Kvantum Megengedés tanfolyamon Kauai-on, nem sokkal a tanfolyam után sok érdekes dolgon mentetek keresztül. Érdekes. Mindössze csak feltételezned kell. Ott vagy a Kvantum egengedés tanfolyamon, és feltételezel, és utána megtörténik. Utána megtörténik.

De amikor bejön a kétség, egy aspektus képében – bejön egy óriási kétség – akkor az elkezdi ezt leárnyékolni. (Adamus felrajzol egy kérdőjelet az egyik tányérra, amivel a kétséget reprezentálja, és az Én Vagyok tányér elé tartja.) És ez a kétség elkezd aztán energiát vonzani magához, és hirtelenjében az energia, aminek erről a csodálatos megvilágosodásról kellene szólnia, egyszeriben csak elterelődik a hatalmas kétség irányába. Pedig, ha csak vakon feltételeznéd, akkor megint minden áramolna. ( Az Én Vagyok tányért a kétség tányér elé helyezi)

De akkor persze, történnek dolgok. (még több tányérra rajzol kérdőjeleket) Emberek vannak az életedben, szituációk történnek, és akkor megint elkezded kétségbe vonni magad. (A kétség tányérok megint leárnyékolják az Én Vagyok tányért) És mindez elkezdi elvonni, elvenni az energiát, és ezek elkezdik elfedni, eltakarni a te tisztaságodat. És akkor minden jól összekavarodik, összezavarodik. Az energia mindenfelé folyik, csak feléd nem. És az egész gyökeret ver a kétségekben.

És ilyenkor mit tegyél? Egyszerűen csak elnémítod. DE nélkül. És csak visszatérsz a tisztaságodhoz.

Feltételezel, naivan, vakon, de ezt irtó nehéz megtenned, mert azt mondod: - De mi van akkor, ha feltételezem, és ezzel csak sérülni fogok? – Nos, 1.) feltételezd, hogy nem fogsz, 2.) és ha mégis, akkor ez igazából egy hatalmas ajándék. –Tudod, mindezek a kétségek bejönnek, és bizony ezek mindenfelől beszivárognak. David, ezek az aspektusoktól és a bűntudatból jönnek, és mind rázendítenek….Linda, megfognád egy pillanatra?

LINDA: Örömmel. Ó, én a jót fogom! (némi nevetés, mert Linda az Én Vagyok tányért fogja)

ADAMUS: Látjátok, engem teljesen lefoglal, leköt ez a rengeteg kétség. (még több kétség tányért csinál), és ezek mind elveszik, elvonják és elterelik az energiát, és mind elállják az utat, akadályt képeznek, és idegesítőek, bosszantóak, és mindent elfednek. És látjátok, mind beszélnek, be nem áll a szájuk, összevissza beszélnek. (Az Én Vagyok tányért elé tartja a kétség tányérokat. Némi nevetés, ahogy Linda megpróbálja kiütni őket)

És ilyenkor mit teszel? Veszel egy mély lélegzetet, azt a naiv lélegzetet, és csak feltételezel.

LINDA: Ááááá!

ADAMUS: Feltételezed drága Isten, hogy – úgy értem titeket hívlak Istennek – feltételezed, hogy ha a megtestesült megvilágosodást választottad, akkor ez az, ami meg fog történni.

Na természetesen – gyere ide (mondja Lindának) – most az összes kétség rázendít, és elfed, eltakar mindent, és ez elveszi, elvonja az energiát. És nagy elterelést csapnak. És nagyon hamar még azt is el fogod felejteni, hogy egyáltalán mi a fenéért is vagy itt – a megtestesült megvilágosodásért. És elkezded ezt kétségbe vonni, mert közben ott zakatol ez a temérdek sok kérdés a fejedben. (Linda úgy tesz,mintha sírna) És ekkor csak megállsz, veszel egy mély lélegzetet,(Linda „megkönnyebbül” , ahogy Adamus lerakja a kétség tányérokat) és azt mondod:- Ma megcsinálunk egy merabh-ot, a feltételezés merabh-ját, és egyszerűen csak megszabadulunk….(a közönség közé dobja az összes kétség tányért) Senki nem sérült meg. Feltételezem, hogy Mesterek vagytok. Senki sem vágott bele az arcodba.

A valódi, igaz spirituális fogalmak nem bonyolultak. Sőt mi több, olyannyira egyszerűek, hogy azt kérdezed: - Tényleg? Ennyi az egész? Ahhoz, hogy megvilágosodjak, semmi mást nem kell tennem, csak feltételeznem kell? - Abszolút. De ne felejtsd el, hogy a kétségek be fognak jönni. Be fognak tolulni. Azért meséltem el nektek Egyiptom példáját. Ó, a szabadság választása! Milyen csodás lesz! És hirtelenjében – BUMM!!! – azonnal bejöttek ezek a külső elemek.

Te magaddal, te választasz – egy részed nagyon vágyik erre, annyira nagyon, hogy nem is tudod szavakkal kifejezni ezt a mérhetetlen nagy vágyat a megvilágosodás iránt – ezért a megvilágosodást választod. De ekkor feljön az összes DE! – bejön az összes létező kétség. És ezek a szó szoros értelmében elkezdik elvenni az energiát, sőt még a tudatosságodat is. Elkezdik az elterelő hadműveleteiket. És ekkor még jobban elkezded megkérdőjelezni magad. – „Talán valamit rosszul csinálok. Talán el kell olvasnom ezt a könyvet. Talán erre a terápiára van szükségem. Talán ezt vagy azt kell tennem. – NEM. Mindössze feltételezned kell.

Ehhez, hogy feltételezz, nagyon sok bizalom kell. Nos, lényegében teljes bizalom kell. De ezen a ponton, ugyan mi másban kellene bíznotok? Semmiben. Semmiben.

A feltételezés azt jelenti, hogy befogadod magad. Elfogadod magad. Azt jelenti, hogy elfogadod, illetve felvállalod a felelősségét annak a ténynek, hogy a megvilágosodást választottad. Akkor meg miért is történne valami más helyette? Miért? Isten – aki egyébként egyáltalán nem az, aminek hiszitek – nem a felhőkön ücsörög, és nem mond ilyeneket, hogy: - Nem is tudom. Szerintem még nem állnakkészen a megvilágosodásukra. – Istent ez nem is érdekli. Felőle aztán választhatod a megvilágosodást vagy a teljes elkülönültséget. Nem érdekli.

Nincsenek külső erők sehol sem, akik a megvilágosodásod ellen dolgoznának. A külső erők azokkal az emberekkel dolgoznak, akik nem akarják a megvilágosodást, értitek? Velük sokkal könnyebb dolguk van.

Nincs semmi más, kivéve a benned lévő kétség vagy bűntudat aspektusokat, és ezek azok, akik ellened dolgoznak. És igazából ők sem ellened dolgoznak. Mindössze azt teszik, amire te kérted meg őket – hogy akadályozzanak, gátoljanak, avatkozzanak közbe. A kétség aspektusaid, a bűntudat aspektusaid, és bármilyen aspektusaid mind csak azt teszik, amire te kérted fel őket.

Abban a szent pillanatban, amikor azt feltételezed, hogy minden a megvilágosodásodról szól, akkor ez így is lesz! Egy bizonyos értelemben ez egy kis trükközés magaddal. De ez egy őszinte trükk, mert máskülönben nem hagynád abba az ezen való gondolkodást, csámcsogást, és stresszelést, mert olyankor a tested is elkezd fájni, és akkor meg nem érted, hogy mit csináltál rosszul. És hamarosan feladod, ami egyébként a legjobb dolog, amit csak tehetsz. De ez a fajta megadás, amikor így állsz félre a saját utadból, ehhez csak óriási fizikai és érzelmi fájdalmak árán tudsz eljutni, amikor már nem tudsz mást tenni, csak feladni, megadni magad.

Pedig ezt itt és most is megteheted, az összes fájdalom nélkül. Sőt mi több, ezalatt a merabh alatt el fogunk engedni egy rakás fizikai fájdalmat. Ezalatt a merabh alatt sok-sok aspektust el fogunk engedni – az összeset – akik kétségbe vonnak és ezt az érzelmi és fizikai kimerültség érzést okozzák, amit érzel.

A megvilágosodás egyébként önmagában is elég nehéz, mert nagyon mély biológiai változások zajlanak le, valamint ott van az elmén való túllépés. És amikor az energia a kétség aspektusokhoz megy, akkor az még sokkal, de sokkal kimerültebbé, fárasztóbbá teszi ezt az egészet.

Tehát itt van ez a lehetőség most, ezalatt a csodálatos merabh alatt, hogy egyszerűen csak feltételezzétek. Csak feltételezzétek – nevezzétek ezt bizalomnak, vagy ahogy akarjátok – csak feltételezzétek. A megtestesült megvilágosodást választottátok. Most akkor feltételezzétek, hogy ez így is lesz. Ez ilyen pofon egyszerű!

És nincsenek DE-k! Nincsenek DE-k! Nincsenek DE-k! – De mi lesz a gyerekeimmel?- Nem, nem, és nem! Akár most azonnal kisétálhatsz az ajtón, ha ezt fogod magaddal tenni, mert máskülönben ez a merabh vagy nagyon fájdalmas lesz, vagy pedig csalódni fogsz benne. (valaki a terem végében feláll) Már mész is?

(Adamus nevet)

Nincs helye annak, hogy „DE” – Igen, De……de…. – semmivel kapcsolatosan. Ebben nincs olyan, hogy DE! Nem mondhatod azt, hogy : - De aggódom amiatt, hogy mi fog történni! - mert ez egy hatalmas DE! – Aggódom amiatt, hogy mi fog történni,ha egyszerre csak bekövetkezik ez a megtestesült megvilágosodás! – Nincs, olyan, hogy DE! Ez van! Ez van! 

Szóval ez azt jelenti, hogy feltételezed a megvilágosodást. Egyszerűen csak feltételezed azt, mert az egyetlen másik lehetőséged a kétségbe vonása, a harcod vele, az aggódásod, és az, hogy várni fogsz rá. Miért is? Egyszerűen csak feltételezd a megvilágosodást.

És drága Yoham, foglaljátok el a színpadot!

Kicsit kapcsoljátok lejjebb a világítást! Jó. Jó. Ez egy jó merabh zene.

Amíg Yoham készülődik, vegyünk egy jó mély lélegzetet!

Merabh a feltételezésre

Feltételezés….

(megszólal a zene)

Az teljesen másik helyzet, ha még nem választottad igazán a megvilágosodást. Ahogy a mai összejövetelünk elején elmondtam, akkor még mindig tanítvány vagy. De ha meghoztad a tiszta választásodat a megvilágosodásra, akkor Mester vagy. Csak feltételezd! Fejezd be a kérdéseket! Hagyj fel a kétségekkel!

Tudjátok, ez bele lett programozva az emberi lénybe, hogy állandóan kétségbe vonja magát és megkérdőjelezze magát, és kérdéseket tegyen fel, hogy ettől legyél biztos abban, hogy valódi, igazi vagy, és hogy ettől érezd azt, hogy tényleg őszinte vagy magaddal, mert azt gondolod, hogy a múltban játszmáztál magaddal. Nem voltál őszinte magaddal. Hogy hazudós voltál, egy tolvaj, meg minden egyéb, amit csak akarsz.

De ez többé már nem számít. Nem kell folyton tesztelni magad –egyáltalán nem kell – hacsak nem esik jól. De szerintem nem esik jól.

Csak feltételezd, hogy minden, ami csak történik, minden energia, ami eljön hozzád, az a megvilágosodásodról szól. Csak feltételezd, hogy minden, ami csak történik, beleértve a bosszankodásaidat is, a megvilágosodásodról szól. És ez így is van, egyébként. Azért bosszantod fel magad ennyire könnyen, mert többé nem vagy hajlandó hamisan tolerálni azokat a dolgokat, amiket tűrhetetlennek tartasz.

Feltételezd, hogy minden, ami történik – ha valami rosszul sül el – az nem csak a sors. Nem egy angyali csoport vesz rá téged arra, hogy azt tedd! És nem is azért történik, mert rossz ember vagy. Csak feltételezd bátran, hogy minden, ami történik, minden egyes energia darabka, minden energia sugár, akár földi, akár kozmikus, akár kristály, a te megvilágosodásodról szól.

És egy fura dolog történik: Akkor úgy is van.

De ha elkezded beleszőni ebbe azt, hogy DE – De nem vagyok biztos benne…. – akkor csak gondolj azokra a tányérokra, amiket az előbb demonstráltam, amik mindent elfednek. Elveszik az energiát. Láthatatlanná teszik a Mag Én Vagyok-ot! 

Leárnyékolják!

És bármit, mindent feltételezhetsz! Ez varázslat! Ez varázslat!

Vannak, akik ezzel vitába szállnának, nos, vitába is szállnak. Azt mondják: - Ugyan már, ezzel csak becsapod magad! – Én meg ezzel szállnék vitába, és azt mondom: - Szerintem a többi dolog – az összes kétség, az összes várakozás – ez volt az igazi becsapás. És azt mondom, hogy pusztán csak a feltételezéssel igaz vagy magaddal, megbízol magadban, megengedő vagy magaddal, újrateremted magad.

Képzeld csak el, hogy vége van a Shoudnak. A világítást felkapcsolják, felállsz és kimész a WC-re, és feltételezed, hogy a WC használata a megvilágosodásodról szól. (pár vihogás) Minden egyes apró kis dolog. Feltételezd, hogy minden, ami ma éjjel történik, a megvilágosodásodról szól.

Holnap reggel felébredsz, veszel egy mély lélegzetet, és azt mondod: - A mai napon minden a megvilágosodásomról fog szólni. Minden rólam szól. Az én megvilágosodásomról. És ezt fogom végig feltételezni. És nem fogom azt feltételezni, hogy valami ettől eltérő kis dolog ebbe becsusszanhat. Nem fogom azt feltételezni, hogy a múlt sötét energiái bejöhetnek az életembe! Nem fogom azt feltételezni, hogy a velem történő dolgok 80%-a a megvilágosodásomról szól. Hanem azt fogom feltételezni, hogy minden erről szól.

És ebben a feltételezésben nincs olyan, hogy DE! Csak a De-k azok, amik egy segget csinálnak belőled, nem én csinálom ezt veled.

A feltételezés igazán jó vagy játékos dolog. Tényleg jó móka! A feltételezés során a tested is elkezd összhangba kerülni. Ezek a testi fájdalmak – te jó ég – mostanában elég kemények voltak – de amikor feltételezed, hogy minden a megvilágosodásodról szól, akkor ugyanezek az energiák, amik a testedben működnek, egyszeriben már nem fájdalmasak többé. Nem azért, mert meggyógyítottad, nem azért, mert megszabadultál ezektől a fájdalmaktól, hanem azért mert azt feltételezed, hogy téged szolgálnak, és nem ellened dolgoznak. Csak akkor fájdalmasak, amikor azt hiszed, hogy ellened vannak, amikor azt hiszed, hogy valami rosszat tettél, amikor azt hiszed, hogy van valami alsóbbrendű benned.

Tehát csak feltételezd – vakon, naivan, ártatlanul, szégyentelenül. De nélkül.

Feltételezd, hogy minden egyes választásod, amit meghozol, legyen akár az, hogy mit nézel meg a TV-ben, akár az, hogy mit vegyél fel aznap, minden egyes választásod a megvilágosodásodról szól. És akkor váratlanul, varázslatos módon, megvilágosodott választásokat fogsz hozni. Többé már nem a kétség, az aggodalom, a halogatás, a félelem vagy a „mit fognak erről mások gondolni, mit fognak ehhez szólni?”- helyéről hozod meg a választásaidat.

Egyszeriben csak minden választásod megvilágosodottá fog válni, nem számít milyen aprócska vagy egyszerű dologról van szó. Lehet az is, hogy most gyümölcslevet vagy vizet igyál. És hirtelenjében a megvilágosodás feltételezésével, ez egy megvilágosodott választás. És akkor teljesen mindegy melyiket választod, akkor az egy megvilágosodott itallá fog válni. Olyan ez, mint a varázslat!

A megvilágosodás feltételezésével minden a megvilágosodásról fog szólni. Ha úgy döntesz, hogy gyümölcslevet iszol víz helyett, akkor az egy megvilágosodott gyümölcslévé válik.

Ez a dolog, amit ti valóságnak hívtok, nem igazán az. A valóság az, amit te választasz! Ennyi!

Feltételezheted a megvilágosodásodat, és akkor megvilágosodott lesz a valóságod.

Feltételezd, hogy Mester vagy, és akkor minden úgy fog rád reagálni, mint egy Mesterre!

Amit ti és sokan mások is tesznek – a legtöbben, lényegében mindenki – az, hogy azt feltételezik, hogy valami rosszat tesznek. És még ha csak azt feltételezik is, hogy 5% az, ami rossz, akkor ilyen rossz energiát fognak magukhoz vonzani. Nagyon fura, de a fókusz erre az 5%-ra irányul a 95% helyett. És emiatt az egész sokkal több lesz, mint 5 %. Egy életmóddá válik. Azt feltételezed, hogy van valami rossz. Azt feltételezed, hogy a külvilágban valaki el akar kapni téged. Azt feltételezed, hogy a dolgok rosszul fognak alakulni. Nos, ebben az esetben, amikor ezt feltételezed, akkor valóban így is lesz.

Ez nem egy elmés dolog. Ez nem gondolat. Ez egy választás, amit te választasz!

Akkor vegyünk egy mély lélegzetet, és menjünk most jó mélyre a feltételezésben, miközben szól a zene!

Igen! Vakon feltételezheted, hogy Mester vagy! Az energiát ez nem érdekli. Az energia téged fog szolgálni. Az energia bármivel összhangba rendezi magát, amit csak választasz! Válaszd csak a hiányt, higgy a hiányban, és akkor úgy is lesz, pont azt fogod kapni. Higgy az összeesküvés elméletekben, meg ezekben a dolgokban, és akkor az ott is lesz.

Feltételezd, hogy minden a megvilágosodásról szól, és akkor úgy is lesz!

Akkor most tényleg érezz bele, miközben Yoham gyönyörűséges zenéje szól – az életbe, a mindennapos életbe, miközben feltételezed a megvilágosodást. Érezd, ahogy a mindennapos életed energiái megváltoznak! Képzeld el magad, ahogy végigmész a mindennapos rutinodon, ahogy reggel felkelsz, és teszed a dolgodat. Ne próbáld megváltoztatni a rutint, hanem a mögötte lévő feltételezést változtasd meg!

Vegyél egy mély lélegzetet!

Érezd most magad, ahogy holnap reggel felébredsz ezzel a feltételezéssel! – Minden a megvilágosodásomról szól, ahogy ennek lennie is kell, a fenébe is! – Feltételezd, hogy az összes energia azért van itt, hogy ezt szolgálja. Feltételezd, hogy lényegében nincs ezzel sok dolgod, mert az energiák eljönnek hozzád!

Akkor most feltételezzünk!

Te vagy a Mester.

A megtestesült megvilágosodást választottad.

Eljutottál idáig a tapasztalásaid útján. Eljutottál idáig, ami egy piedesztál, egy útjelző. Ránézel és az áll rajta: - A Mester feltételez. – A Mester feltételez.

Erre azt mondod magadnak: - Nahát! Akkor ez azt jelenti, hogy eljutottam ide, erre a pontra, ahol tényleg túlléphetek a gondolkodáson. És csak feltételezem a dolgokat. Túllépek a tervezésen. Túllépek a kétségeken, mert nem voltak túl szórakoztatóak. Csak feltételezek. Belépek most egy varázslatos valóságba, mert csupán feltételezek.

Valami másnak is hívhatod ezt, ha úgy jobban tetszik – tudásnak, bizalomnak – de nekem tetszik ez a feltételezés szó. Egyszerűen csak azt feltételezed: - Minden engem fog szolgálni.

És akkor most érezz bele a mindennapos tevékenységedbe! És most az fog történni, hogy arcokat fogsz látni, olyan emberek arcát, akiket ismersz, és olyan arcokat is, akiket nem feltétlenül ismersz fel –és ők kihívásokat fognak intézni a te feltételezéseid ellenében! És ilyenkor mi teszel? Csak veszel egy mély lélegzetet, és mosolyogsz. És csak tovább folytatod a feltételezéseidet. Továbbra is azt feltételezed, hogy minden a megvilágosodásodért van, mert ez tényleg így van.

(hosszú szünet, a zene szól)

Itt vagyunk hát, ezen a merabh-on. A merabh-ok jó dolgok. Nem kell engem annyit hallgatnotok. Egy kicsit bele is aludhatsz. A merabh egy szép, kegyelemben történő váltás.

De akkor most feltételezzük azt, hogy ez nem csak egy szokásos merabh! Feltételezzük, hogy egy óriási váltásért jöttél ma ide! Kemény volt ez az elmúlt hat hónap. Sokat elvett, sok kétség bekúszott. Sok jó dolog is történik, de azért kemény volt.

Akkor most feltételezzük, hogy ez egy szuper merabh!

Feltételezzük, hogy ez egy szuperszonikus szuper merabh!

Egy váltáson túli váltás!

Feltételezzük, hogy valami bámulatos történik most itt, ebben a teremben – valami egészen bámulatos! Túlléptek a kétségeiteken, sőt, még az ellenállásotokon is, mert érzem ám az ellenállásotokat! Egy részetek azt mondja: - Nos, én nem….hát, de… - Nem! Csak feltételezd! 

És most tényleg mélyre merülünk! És feltételezzük, hogy egy óriási váltás történik éppen!

És ebben az a vicces, hogy akkor ez tényleg megtörténik. Ó, az elmétek panaszkodni és visítani fog rátok! - Kussoljál! - Az elméd mást sem fog tenni, csak jön ezzel a sok-sok „de”-vel. De mi venni fogunk egy mély lélegzetet, és egyszerűen csak feltételezzük, hogy ebben a merabh-ban az energiák beérkeznek hozzád. Eljönnek hozzád, eljönnek hozzád! Az összes energia eljön az életedbe! Ott lesz az utadon.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet! Megcsináljuk ezt a szuper merabh-ot – elsőként az egész univerzumban, csinálunk egy szuper merabh-ot – és óriási, hatalmas változásokat, elképesztő elengedéseket feltételezünk.

Akkor vegyünk egy mély lélegzetet, miközben Yoham a következő szintre visz minket.

(hosszú szünet, miközben folytatódik a zene)

Energia szondákat küldtök ki – hozzá vagytok ehhez szokva – amik azt kérdezik: - Most akkor mi történt? Egyáltalán történt valami? – Na akkor most vegyél egy mély lélegzetet és térj vissza a feltételezéshez! – Igen, történt! Igen, történt! Miért? Nos, azért, mert ezt választottam! – Ez ennyire nagyon egyszerű!

Ezek az energia szondák kimennek, és azt kérdezik:- De másképpen érzem magam? Kevésbé látszom fáradtnak? Okosabb vagyok? – Pontosan tudod mit kell mondjál az elmédnek ezen a ponton! Csak vegyél egy mély lélegzetet és feltételezd, hogy valami történt. Feltételezd, hogy ez a legeslegjobb merabh, amit valaha is megtettél. Ez bírt most a létező legnagyobb szintű változással, és a létező legkevesebb ellenállással. Vagyis: egyszerűen csak megtörtént.

És feltételezd, hogy az energiák – amik mindig téged szolgálnak – ezzel együtt áramlanak, és újrarendezik magukat, és utána ez valósággá válik. A fenébe! Ez volt a létező legnagyobb energiaváltás – tudatváltás, amit valaha is láttam, soha egyetlen csoport sem tett még ilyet! Ez ennyire könnyű!

Tudjátok, a Mesterek – a Mesterek – a valódi Mesterek – értik, hogy ez milyen egyszerű. Értik, hogy, nos, ez az egész ezzel a dologgal kezdődött, amiről Tóbiás beszélt nektek sok évvel ezelőtt – az elfogadással. Elfogadás. Én később a megengedésről beszéltem.

És most itt tartunk, hogy: - Feltételezd! – Elfogadó vagy. Megengedő vagy. Csak feltételezd, hogy minden a megvilágosodásodról szól.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet, és tényleg, igazán engedd meg, hogy ez a gyönyörűséges merabh áthasson, átjárjon téged, és elvégezze a végső váltását!

Látjátok, amikor feltételezitek, hogy ez a megvilágosodásról szól, akkor azok a fizikai tünetek, amikkel idejöttetek, azok az érzelmi problémák, és azok a kapcsolati problémák, és minden más dolog, hirtelen mindezek az energiák átváltanak és újrarendezik magukat. És többé már tényleg nem is problémák! Vagy eltűnnek az életedből, vagy pedig téged szolgálnak, édesen téged szolgálnak a megvilágosodásodban.

Akkor most engedd meg, hogy ez egy kicsit átjárjon, áthasson téged és beléd ágyazódjon! Mert egy ilyen szuper merabh után egy kicsit el kell lazulnod!

Vegyél egy jó mély lélegzetet!

Ahh….a feltételezés sokkal szórakoztatóbb a kétségeknél.

(szünet, miközben a zene folytatódik)

Oly sok nap van, amikor úgy érzitek, hogy magatokra kell öltenetek a páncélzatotokat, és küzdenetek, harcolnotok kell akár a gyerekeitekkel, akár egy munkával, akár csak saját magatokkal. Ezért vagytok oly sokszor fáradtak, kimerültek, de mégis újra fel kell vennetek a páncélruhátokat, és újabb csatába kell vonulnotok! De többé már nem! Csak feltételezd, hogy az összes csata véget ért. Feltételezd, hogy minden azért van itt, hogy téged szolgáljon.

Feltételezd, hogy beengeded az Én Vagyokot, Önmagad Teljes Jelenlétét az életedbe, és akkor az így is lesz. Így is lesz.

Feltételezd, hogy ez a testet öltött megvilágosodásod létideje, és hogy Mester vagy, és akkor ez így is van. Akkor az összes energia összhangba rendezi magát a te szolgálatodra, az összes választásod feltételezése értelmében. Ez ennyire egyszerű. Minden más csak fedősztori, kétség, de, halogatás.

Vegyél egy mély lélegzetet!

Feltételezd a megtestesült megvilágosodást!

Vegyél egy mély lélegzetet! Feltételezd a szuverenitásodat! Miért? Nos, azért, mert ezt választottad! Mert erre vágysz. Mert ez a szenvedélyed.

És most vegyél egy jó mély lélegzetet és ismerd fel, hogy tényleg egy óriási váltáson mentünk ma keresztül!

(szünet)

És akkor most vegyél egy jó mély lélegzetet és feltételezd, hogy minden jól van a teremtés egészében! És akkor ez így is van.

És drága barátaim, nagyon szeretlek titeket! Találkozunk a következő összejövetelünkön!

Adamus vagyok, a ti szolgálatotokra. Köszönöm. (A közönség tapsol)  

Fordította: Telegdi Ildikó – [email protected]