A CRIMSON CIRCLE (BÍBOR KÖR) ANYAGOK

Szabadság SOROZAT: 7. SHOUD: „Eljön hozzád” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásábann

Elhangzott a Bíbor Körben,

2013. április 6-án
www.crimsoncircle.com

Nyomtatáshoz:
klikkeljen ide
A PDF File letöltéséhez: klikkeljen ide (hamarosan)

Vagyok, Aki Vagyok, a Szuverén Birodalom Adamusa. (csak egy páran tapsolnak) Hm. Köszönöm. Akkor próbáljuk meg újra! (nevetés)

Vagyok, Aki Vagyok (a közönségből egy páran vele együtt mondják), a Szuverén Birodalom Adamusa. (A közönség éljenez és tapsol) Köszönöm. Köszönöm.
De még mindig nem vagyok teljesen…(nevetés) Nem, nem, nem. Ez az én nyitószövegem, és nem a tiétek. Egy kissé siralmas egy ilyen nagy Felemelkedett Mester
számára, hogy saját magát kell bemutatnia. (A közönség válasza: Ó!) Ó! Ó! Itt ülök egyedül, még Eesa Lindája sincs velem. Itt ülök, és nekem kell mondanom, hogy : -
Vagyok, Aki Vagyok, Adamus.

Követem az emberek útját. (Adamus nevet) Ó, igen! Figyelemmel kísérem az emberek útját, és időnként hallom, hogy a hírességeket szokták úgy felvezet-
ni, felkonferálni, ahogy az egy nagy Felemelkedett Mesternek járna. Valahogy így: (úgy beszél, mint egy bemondó) – És akkor most következzen az Angyal Hegy
csúcsán lévő Felemelkedett Mesterek Klubjának legtetejéről, a csúcsok csúcsáról a hatalmas Adamus St. Germain Felemelkedett Mester! (a közönség bőszen helyesel
és tapsol) Jó lenne, ha valaki így felvezetne, bejelentene engem, azon a hangon – a Shaumbra hangon, valahogy így: - A fénylő kristály barlangok legmélyéről, jóval
a Föld felszíne alól érkezik a ma esti házigazdánk, aki nem más, mint Adamus St. Germainnnnn! (A közönség helyesel) Valahogy így. És akkor én bejöhetnék, és azt
mondhatnám, hogy : - Vagyok, Aki Vagyok – és ez elég egyértelmű lenne egy ilyen felkonferálás után.

A bemondók meghallgatása

Akkor talán kellene egy meghallgatást tartanunk (némi nevetés) a felkonferálói szerepkörre, a bemondói szerepre. Linda, a kezedben van a mikrofon? Igen. A
bemondó szerepére.

Akkor kezdjük is mondjuk Marc Ritterrel. (nevetés) Gyere ide előre Marc! És most – olyan ez mint egy talk show, mint egy vetélkedő – és a felkonferálás alatt
én itt leszek a színpad mellett. Idejövök a színpad szélére, és kezdődhet is a viszszaszámlálás! Most kaptad meg a jelet John Kuderkától, én pedig itt várok szépen a
színpad mellett.

MARC: A színpad mögött kellene várnod.

ADAMUS: (nagy nevetés, ahogy Adamus azt keresi, hogyan tudna bejutni a színpad mögé.) Ott dobozok vannak….meg egy zongora! (nevetés) Akkor csak tet-
tetni fogom. Oké. Itt leszek a színpad mellett, te pedig megkapod a visszaszámláló jelet John-tól. (John jelez, hogy kezdheti)

MARC: És most, ahogy minden hónapban, a szeretett házigazdánk…

ADAMUS: Ezt most úgy mondod, mintha nem lenne semmi különleges ebben a hónapban. (nevetés) De azért csak folytasd! Ne engedd, hogy megszakítsam a felkonferálásodat! Én addig majd itt ücsörgök és iszogatom a kávémat.

MARC: Nem találom a szavakat. Nem tudom mit mondjak.

ADAMUS: És most következik egyenesen az Angyal Hegy csúcsáról, a Felemelkedett Mesterek Klubjából a ma este házigazdája, aki nem más, mint Adamus
St. Germain! Ezt nem tudod megtenni?

MARC: Nem, nem tudom. (nevetés) De te, te meg tudod tenni, igaz? (még nagyobb nevetés)

ADAMUS: Próbálj meg bármit! Csak mondj valamit!

MARC: Hm…és most következik az Angyal Hegy legmagasabb csúcsáról….

ADAMUS: (közbevág) Köszönöm. Majd még átgondoljuk a jelentkezésedet. (nevetés) Köszönöm. Ne te hívj minket, majd mi hívunk téged. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm. (némi taps)

Linda, azt hiszem jobban járunk, ha most te választasz ki egy önként jelentkezőt! Valaki olyat, aki megnyitja ezt a show-t! Ugyanis ez itt a Felébredés Show!

LINDA: Mofo.

ADAMUS: Ez itt a Felébredés Show! (Marty lazán odamegy a színpadhoz, amit sok nevetés követ)

MARTY: (drámai és egyben idióta bemondó hangon) Ismeritek őt az álmaitokból. Ő az, aki elbassza a napi programjaitokat! És akkor most következzen az
egyetlen, veszélyes és ingerlékeny, megállíthatatlan Adamus St. Germain! (a közönség egyetértően helyesel és tapsol, amikor Adamus „megérkezik” a színpadra.)

ADAMUS: Jó. Már alakul. Köszönöm. Jöhet a következő jelölt Linda.

LINDA: Ó!

ADAMUS: Ez egy fontos szerep!

LINDA: Bocs. Megteszem, ami tőlem telik. Akkor lássuk csak!

ADAMUS: Egy kis lelkesedést kérnék! Hány spirituális tanfolyamra és találkozóra jártok?

ALAIN: Jaj, ne!

ADAMUS: Annyira unalmasak. Óóó, IGEN! És nyugodtan beszélhetsz franciául! Igen. (Adamus nevet)

ALAIN: Et maintenant, du plus profond des cavernes de cristaux, le grand

maître Adamus Saint-Germain. (Fordítás: És most a kristálybarlangok mélyéről következzen a hatalmas Adamus St. Germain Mester!) – (a közönség tapsol)

ADAMUS: Merci! Merci! Nem volt olyan rossz. Még egyet kérnék! Larry-t. Larryt. Larry, neked jó hangod van. Kitűnő a hangod. Csak nem ártana használnod
is. És szinte könyörögtél: - Adamus, kérlek engem válassz!

LARRY: Ez így igaz.

ADAMUS: Kérlek, engem válassz! Tudom.

LARRY: A fenébe is, tényleg.

ADAMUS: Akkor most te jössz!

LARRY: Szeretném, ha mindenki tapsolna! Gyerünk, verjük szét a házat! (a közönség tapsol és kiabál) És most érkezik az egyetlen és páratlan, aki megjárta a
pokol poklát, és a mennyek minden birodalmát, és aki nem más, mint Adamus St. Germain!!!! (A közönség tapsol, Adamus nevet, és Larry pedig lejön a színpadról)

ADAMUS: Ó, Larry!

LARRY: Ó! (visszajön a színpadra) Igen?

ADAMUS: Nem beszéltünk mi egy pár hónapja arról, hogy…

LARRY: Nem, az a következő hónapban esedékes. A jövő hónapban.

ADAMUS: De nem beszélgettünk mi ketten egymással a bőség problémákról?

LARRY: Hat hónapot adtál nekem, és az majd májusban jár le.

ADAMUS: Tudom, csak ellenőrzöm a folyamatot. Hogy vagy Larry?

LARRY: Szarul. (mind a ketten nevetnek)

ADAMUS: És miért van ez így Larry?

LARRY: Nem tudom.

ADAMUS? „Nem tudom.” – Tényleg?! Nem azt mondtam a legutóbbi összejövetelünk alkalmával, hogy….

LARRY: Milliomosnak kellene lennem! Nem!

ADAMUS:….hogy soha többet nem akarom még egyszer azt hallani, hogy azt mondjátok bármire is, hogy: NEM TUDOM.

LARRY: Ó, hát igazad van.

ADAMUS: És mégis mi volt az első dolog, amit kiejtettél a szádon?

LARRY: O-ó!

ADAMUS: Az, hogy „nem tudom.” Miért van ez Larry? Ki ne mondd ezeket a szavakat! Miért van ez Larry? Nahát. Nahát!

LARRY: (vállat vonva motyog)

ADAMUS: Igen-igen. Igen, ezt csinálod. De miért, Larry? Itt vagy te, egy jóképű, erős és intelligens férfi jó hanggal és jó humorérzékkel megáldva, de hiányzik
az önértékelésed.

LARRY: Ühüm.

ADAMUS: Miért? (valaki azt mondja: -Nem tudom.) Larry pedig az orra alatt motyog valamit) Á! (Adamus nevet)

LARRY: Ő mondta, nem én mondtam! Nem én mondtam….á…

ADAMUS: Talán azért, mert ezek a nagyon híres szavaid önmagadban: - Nem tudom.

LARRY: Igen, azok.

ADAMUS: „Nem tudom.” - Larry, elmeséltem már valaha is neked a kristályban töltött éveim történetét? (nevetés)

LARRY: Tényleg.

ADAMUS: Százezer évet töltöttem ott….

LARRY: Kérlek, meséld el!

ADAMUS: ….mialatt véges végig azt mondogattam, hogy…

LARRY: Mi történt?

ADAMUS:…..nem tudom. Míg végre-valahára egy nap azt nem mondtam, hogy (valaki beszól: De tudom!) – Igenis tudom! Tudom!

LARRY: Na igen, te tudod.

ADAMUS: Ha bele tudtam vinni magam ebbe a helyzetbe, akkor ki is tudom magam szabadítani belőle! – Ez pontosan ennyire könnyű! Szóval te is tudod!

LARRY: Ühüm.

ADAMUS: Igenis tudod. Várj a jövő hónapig! Viszlát Larry! Jövő hónapban

meginterjúvollak! Köszönöm Linda! (A közönség tapsol) – „Nem tudom.”

Azt gondoltam, hogy a múlt hónapban –minden erkölcsi támogatás nélkül – szóval azt gondoltam, hogy csináltunk egy merabh-ot a tudásról. És alatta pedig
pedig kellemes, New Age-szerű zene szólt. Ott ültetek a széketeken, és közben belementünk a tudásotokba, és akkor mondtam Larry, hogy ne mondjátok azt többet,
hogy „nem tudom”, mert az univerzum eléggé szó szerint vesz mindent. Szó szerint vesz mindent. Te is szó szerint veszed, amikor azt mondod: -Nem tudom. – És akkor pontosan ezt is kapod, hogy nem tudod.

De mi lenne Larry, Ha azt mondanád, hogy: - Várom a választ, ami tudom, hogy itt van már a sarkon. – Vagy mi lenne, ha azt mondanád: - Már tudom, csak
még nem hoztam a felszínre. – Mi lenne, ha használnád azt a jó hangodat, amit az előbb bemutattál nekünk, és azon a hangon a nyilvánosság előtt szórakoztatnád
magadat? Ne csak a többiek kedvéért tedd, akik figyelnek téged! Nézz a tükörbe, pont úgy, ahogy az előbb a videón! Nézz bele a….láttad, hogy nézett ki? (nevetés;
Adamus a csatornázást megelőzően bejátszott videóra utal.

Minden a megvilágosodásról szól

Ó, drága Shaumbra! Drága Shaumbra! Még mindig azt az ötöt keresem! Azt az ötöt! Tudjátok miről is beszélek itt, nehogy azt merészeljétek mondani, hogy:
„nem tudom.” Azt az ötöt, vagy 50-et, vagy 50.000-et – nem számít – keresem, akik belépnek a saját megvilágosodásukba. Akik azt mondják: -Tudom. Mindig is
tudtam. Mindössze egy fura, vicces játékot játszottam eddig. Meg vagyok világosodva!” – és ezt komolyan is gondolják. Nem csak az elméjükből mondják, hanem a
szívükből. – Meg vagyok világosodva.

Jelenleg kissé még egy kicsit arrébb vagyunk attól az öttől, sőt még az egytől is, de közeledünk. Közeledünk.

Azzal vádolnak engem, hogy a tanítási módszereim nem szokványosak, eltérnek az hagyományostól, ha ezt egyáltalán tanításnak lehet nevezni…(nevetés).
Nem hívnátok ezt tanításnak. (Normának mondja) Oké! De azért van benne egy kis tanítás. Miért? Miért? Miért?

GARRET: Én is pont ezen tűnődtem! (nevetés)

ADAMUS: Én pedig pont azon tűnődtem, hogy hol van már a megvilágosodásod? Pont rajta ülsz! (még több nevetés) Kicsit más vagyok, mint a múlt hónapban.

Mert drága Shaumbra, drága Shaumbra, nyomást kell rátok gyakorolni. El kell terelnünk benneteket. Időnként nevetnünk kell. Nem kell mindig olyan komolynak
lennünk a dolgokkal kapcsolatosan, mert az időnként nagyon sivár tud lenni.

Azért választottam ezt a Shaumbra csoportot – mondtam már nektek, hogy én döntöttem úgy hogy idejövök és veletek dolgozom – mert ti tényleg úttörők
vagytok. Tényleg, igazán kalózok vagytok. (a közönség kalóz hangokat ad ki, Adamus nevet) És tudom, hogy a megvilágosodást választjátok, de egy icike-picikét

elakadtatok a folyamatban. És igen, mi elég szokatlan módszereket használunk. A mai nap szokatlan módszere pedig az lesz, hogy a mai Shoudunk legyen
olyan, mint egy talk show. (a közönség nem túlzottan reagál) És mit szólnátok egy vetélkedőhöz, ahol díjat lehet nyerni? (a közönség felélénkül) Akkor legyen ez ma
egy játékos vetélkedő, játékos talk show, ahol díjakat lehet nyerni. A múlt hónap csodálatos volt, de most nem olyan lesz! Most nem! Nem vettem észre egy hatalmas nagy változást a megvilágosodásotokra vonatkozóan, ezért ma egy kicsit mást fogunk csinálni. Akkor ma legyen ez egy játékos vetélkedő!

Ismerem én ezeket a talk show-kat, és játékos vetélkedőket, amik innen, Amerikából indultak el világhódító útjukra, és mára már mindenütt teret hódítottak maguknak szerte az egész világon. A formátumuk meglehetősen tipikus, és ennek jó oka van. A séma az, hogy az egész egy monológgal veszi kezdetét, amit máris elő fogok adni, amit egy kis vicces rutin követ, amit ti fogtok máris előadni. (Adamus nevet) Ezt követően pedig, ebben az esetben, vendégek szoktak szerepelni, de a mai napon, és innentől kezdődően mindig, amikor igazából az Adamus Színház variációját adjuk itt elő, így ma a vendégek helyett inkább jöjjön az „Emlékezetes Pillanatok a Mesterrel” – dolog. Az én kis szentbeszédem. Megragadom a pulpitusomat, és beszélgetünk egy kicsit. És ezeken a talk show-kon általában zenei vendégek is szoktak lenni, de ma egy zenei merabh lesz helyette. (a közönség örül) Á, látjátok, imádjátok a merabh-okat. Imádjátok őket…de engem nem szerettek annyira, mint ezeket a merabh-okat. (Adamus nevet, a közönségből valaki azt mondja: - Szeretünk téged.) Köszönöm. Köszönöm.

Akkor ez a mai nap legyen olyan, mint egy talk-show, és akkor most kezdjük előröl az egészet! És ti döntsétek el, hogy ki legyen a konferanszié. Larry, Marty,
vagy Ailen! Ja igen, és Marc! Akkor most mindazok, akik azt szeretnék, hogy Marc legyen a bemondó, azok tapsoljanak vagy kiabáljanak! (kevés taps hallható) Igen,
igen, igen. Oké. Ki az, aki Alaint szeretné, a francia felkonferálót? (gyenge taps) Ki az, aki Martyt szeretné? (nagy taps) És ki az, aki Larry-t szeretné megtenni ma
bemondónak? (kevés tapsot kap) Marty, Marty, gyere akkor ide fel! Rendben. Akkor kezdődhet is a mai show! Kezdjük is el a mai show-t!

Kérlek, mielőtt elkezdenénk, máris elmondom, még a felkonferálás előtt, hogy ennek egy része elterelésül szolgál, mert így az elkövetkezendő 100 percben itt ülhettek, nagyokat nevethettek, élvezhetitek az egészet, és közben nem kell azon tűnődnötök, hogy vajon mi a fenét csinálunk mi itt – illetve, hogy én mi a fenét csinálok itt. És ez az egész arra jó, hogy ne legyetek az elmétekben. Másrészt viszont mélyreható információ kerül átadásra – valahol menet közben. (nevetés) Majd megpróbáljuk megtalálni. (Adamus nevet) És még azért is csináljuk ezt így, ebben a formában, és ezt most nagyon komolyan mondom, annak ellenére, hogy mosolygok – hogy azok, akik most kapcsolódnak hozzánk első ízben, akik még soha nem jártak itt korábban – hogy őket messzire elűzzük innen! (nevetés)

Menjenek valahová máshová! Menjenek el egy szép, New Age-es unalmas és álmos weboldalra, ahol „om” mantrát mormolhatnak vagy kántálhatnak, vagy bánom is mit csinálhatnak, mondjuk beszélgethetnek a problémás gyerekkorukról. Mert ennek itt nincs helye! A Bíbor Kör azoknak a helye, akik a megtestesült megvilágosodást választják ebben az életükben. Pont! (A közönség örömmel reagál az elhangzottakra) Egyetlen egy olyan Mestert sem ismerek, aki az om mondogatásával világosodott volna meg. Egyetlen egy ilyet sem ismerek. Egyetlen olyan megvilágosodott Mestert sem ismerek, aki valamiféle szolgasággal, engedelmességgel, szófogadással vagy szenvedéssel világosodott volna meg. Nem ismerek egyet sem! Egyet sem!

Tehát azok, akik nagy ritkán járnak csak ide, akik újak itt, és azért hallgatnak minket, mert azt hiszik, hogy itt valamiféle New Age-es dolog zajlik, nagyon szeretném, ha elmennének valahová máshová, mert fent akarom tartani ennek az energiának a tisztaságát, a meggyőződését és a fókuszát. Ez az egész a megvilágosodásról szól. Minden féle szögből beszélek nektek a megvilágosodásról, igen Linda, minden szögből megvilágítom azt. És addig fogok erről beszélni nektek, amíg végre valahára ez elkezd rögzülni bennetek.

Akkor most kezdjük el a mai show-t!

A Felébredés Show

MARTY: (nagy felkonferáló hangon) Hölgyeim és Uraim, készen álltok? Ő az, aki több milliárd évig, sőt még azt meghaladóan is bele volt szorulva egy kristályba!
És kiszabadult! Ő az, aki felkap téged, ha rosszul érzed magad! Ha jól érzed magad, akkor meg eltipor! Adamus St. Germain!!! (A közönség tapsol, kiabál)

ADAMUS: Ó, el sem tudom mondani, milyen jó érzés ma itt lenni veletek! Ó, igen! Te menj és ülj le! (mondja Marty-nak) Ez itt az én színpadom! KÖSZÖNÖM
Marty! (nevet, a közönség pedig tapsol)

Mi lesz itt ma? Máris ki fogjuk találni! De előtte még váltanom kell egy pár szót Edith-tel! (egy páran nevetnek)

Edith, összetöröd a szívem.

EDITH: Az jó.

ADAMUS: Hallottátok? Azt mondja, hogy az jó! (nevetés) Edith! Akkor most következzen egy kis szembesítés! EEEDITHHH, mi a helyzet az új autóddal?

EDITH: Waaaaa!

ADAMUS: (nevetve) Mi a helyzet az új autóddal?

EDITH: Érkezés alatt van.

ADAMUS: Érkezés alatt van. Álljunk meg egy pillanatra, kinézek ide a parkolóba, hogy megnézzem, kint áll-e. De nem, nem látom odakint. Edith, Edith…

EDITH: Tudom, hogy nem áll a parkolóban.

ADAMUS: Edith, mi a baj….kezdjük inkább ezzel: Egy autó mit szimbolizál?

EDITH: Minden fajta bőség hiány azt szimbolizálja, hogy nem szeretjük magunkat.

ADAMUS: Igen, és az autó a te utazásodat szimbolizálja. A te utazásodat. Mit is mondtál a jelenlegi autódról, amiről azt hallottam, hogy eléggé sérült? Mit is mondtál az autódról? Hiszen az autód valamiképpen téged képvisel, a fizikai testedet, az életen átvezető utazásodat, ahogy keresztül utazol az életen. Milyen autód is van Edith?

EDITH: Cadillac.

ADAMUS: Cadillec. És hány éves, Edith?

EDITH: Öreg. 15 éves.

ADAMUS: 15 éves. És mi a baja?

EDITH: Komoly szivárgási problémái vannak.

ADAMUS: Ahogy mondtam, az autó téged szimbolizál.

EDITH: Ehhez nem fér kétség.

ADAMUS: Ez kétségtelen. Talán neked szivárog az energiád valahol. Nem szándékos ez nálad, de mégis szivárog. És akkor még ráadásul – és amikor ezt elolvastam, nagyon megbántva éreztem magam – amikor kiírtad a Facebookra, hogy az autód már öreg és le van amortizálva, és már nem is szereted.

EDITH: Én olyat nem mondtam, hogy nem szeretem.

ADAMUS: De ez volt az érzés benne. (nevetés) Az autód most azt gondolja, hogy nem szereted. A te autód…

EDITH: Nem, én nem mondtam ilyet az autómnak. Szeretem, csak azt nem szeretem….

ADAMUS: DE….

EDITH: 8.000 dollárba kerülne a megjavítása, és az egész autó nem ér anynyit. Ezért aztán…

ADAMUS: Ráköltenél 8000 dollárt a kutyádra, a macskádra vagy a gyerekedre? (egy páran a közönség soraiból azt mondják, hogy – Nem!, amit nevetés követ) Látjátok, hogy mivel kell itt foglalkoznom? Edith, miért….Edith, miért, ó, miért mondtam azt, hogy darabokra törted a szívem?

EDITH: Fogalmam sincs.

ADAMUS: Fogalmad sincs. Ez ugyanaz, mintha azt mondtad volna, hogy „nem tudom”. (néhányan nevetnek) Tegyünk mellé akkor egy csillagot, és a csillag magyarázata pedig így szól: -Ez egy seggfej válasz. – Nem működő válasz. Nem csak neked Edith, hanem a többieknek sem.

Edith mi romlott el menet közben, ami miatt nem manifesztáltál magadnak egy új autót, vagy miért nincs már teljesen megcsináltatva, kifényezve a jelenlegi autód, hogy úgy nézzen ki, mintha vadiúj lenne? Mi romlott el?

EDITH: Az a nyavalyás bőség hiány.

ADAMUS: Nem Edith. Nem Edith.

EDITH: Hát akkor meg mi a fene van?

ADAMUS: Ez lassan egy megszokott, klasszikus videó klippé válik: Nem Edith! Nem Edith! (nevetés) Ez nem működik Edith! Edith, nem!

Edith, hogy közelítetted meg ezt? A probléma a következő: szükség van egy új autóra. Ez előfordul. A megoldás pedig – mit tettél Edith?

EDITH: Először leültem a tükör elé és elmondtam magamnak, hogy mennyire szeretem magam.

ADAMUS: Helyes. Jó. Jó lépés. Ühüm. Ühüm.

EDITH: De amikor visszajöttem a garázsból, kicsit elsírtam magam.

ADAMUS: Igen.

EDITH: Aztán pedig megkértem a Shaumbrákat, hogy…..

ADAMUS: Na itt álljunk csak meg! Facebook – (Edith sóhajt egyet) Tudtad, hogy ez lesz. Facebook – ó, én tudom ki volt csúnya vagy kedves. (nevetés) A Facebookon mit is kértél pontosan a többi Shaumbrától?

EDITH: Hát azt, hogy legyenek szívesek mélyen és tudatosan együtt lélegezni velem azért, hogy megjöjjön az új autóm.

ADAMUS: Majdnem így volt Edith! Azt mondtad, hogy: - Légy szíves lélegezzetek az új autómért!

EDITH: Igen.

ADAMUS: Vagyis: „Én nem fogom ezt tenni De ti csináljátok!”

EDITH: Nem, én is csinálom. Azt akarom, hogy együtt lélegezzenek velem! Arra kértem őket, hogy lélegezzenek együtt velem, és kifejezetten azt kértem, hogy…

ADAMUS: De miért? Miért?

EDITH: ..hogy csak akkor tegyék ezt,

ADAMUS: Miért?

EDITH:…ha nekik is ez a hiedelmük.

ADAMUS: Michelle, megtennéd, hogy elhúzod a függönyt egy pillanatra?

EDITH: Te jó ég!

ADAMUS: Csak húzd el egy pillanatra! Nem számít. A kamerák megvakulnak, de ez sem számít. Én ott a parkolóban nem látok új autót Edith! (az emberek meglátták az ablakon keresztül, hogy Geoff új lakókocsija ott áll, és nevetnek) Na látod? Apuci új lakókocsit vett, Edith meg szart se kapott! (még nagyobb nevetés) Most már behúzhatod a függönyt! Nincs új autó Edith! Nincs új autó! Pedig lehetne ott kint egy új autód! (valaki beszól: Pezsgőszínű)

EDITH: Nem. Nem szeretem a pezsgő színt.

ADAMUS: Ez a te dolgod. A lilát szereti. Meg lehetne az új autód, de elkövettél egy stratégiai hibát, és szeretném, ha erre mindannyian emlékeznétek! Az évek alatt lévő sok tanítás, beszélgetés, megbeszélés, humor és undor ellenére – undor ellenére – annak a tudásnak az ellenére, hogy tudod, hogy egyszerűen csak belélegezhetnéd ezt Edith módjára, és akkor ez megtörténne, szóval annak ellenére, hogy ott van az a rengeteg sok, tömeges mennyiségű kristály azokban a barlangokban már 10.000 éve, és annak ellenére, hogy azt mondtam nektek, hogy ez most már elérhető számotokra – mindezek ellenére, mindenki mást kértél arra, hogy lélegezzen a te nyavalyás autódért helyetted, és ezért nincs meg az új autód. Mert őket kérted erre. Na itt hibáztál, mert erre egyedül is képes vagy drágám!

EDITH: Tudom, hogy szuverén létező vagyok. De azt gondoltam, hogy…jól jönne egy kis…

ADAMUS: Mondd még egyszer!

EDITH: Azt mondtam, hogy tudom, hogy szuverén létező vagyok, akkor is tudtam, amikor megkértem őket, mert úgy gondoltam jól jönne egy kis segítség. Mi a fene baj van ezzel?

ADAMUS: Hogy mi ezzel a baj? Hát MINDEN! Minden baj van ezzel, mert (Edith egyre frusztráltabb) semmi sem stimmel ezzel. És most téged piszkállak ezen a show-n.

EDITH: Igen, észrevettem.

ADAMUS: Semmi sem jó ezzel, mert…

EDITH: Azt akarod, hogy sírjak?

ADAMUS Jó! Add csak ki nyugodtan!

EDITH: Utána meg bűntudatod lesz.

ADAMUS: Gyerünk, add csak ki magadból! És rám is haragudjál! Egy egész listányi ember haragszik rám úgyis már. (nagy nevetés, mert Adamus elbújik a tábla mögé egy pillanatra) És engem ez cseppet sem érdekel. Engem csak az az 5, 50 vagy 50.000 ember érdekel, akik ebben az életükben meg fognak világosodni, és azt akarom, hogy közülük az egyik te legyél!

EDITH: Én is azt akarom, és köszönöm!

ADAMUS: Tudom, hogy most megnehezítem a dolgodat.

EDITH: És már tudom…és nem tudom mi a baj, szomorúságot érzek amiatt, hogy nem manifesztálom a bőséget sem.

ADAMUS: De, de…

EDITH: És ez összetöri a szívemet.

ADAMUS: Igen, oké.

EDITH: Úgy értem elszomorít.

ADAMUS: Akkor most mindannyiótoknak adok egy tippet. Edith csak titeket képvisel. Edithnek szüksége van egy új autóra. Jó. Edithnek bármilyen autója lehetne, amilyet csak akar. Jó. Edithnek már meg kellene, hogy legyen az új autója, és ez az új autó már nagyon közel van ahhoz, hogy bejöjjön a valóságába. De abban a pillanatban, amikor azt mondod itt vagy a neten vagy a Facebook-on, hogy: - Lélegeznél velem erre? - Nem! Ez a te teremtésed. Mert ezzel, hogy erre kéred őket, egyben összekötöd magad az összes energiájukkal, és a bőség problémáikkal is, és az összes szivárgási problémájukkal, és minden más problémájukkal is. Azt mondtad: Hé! – mert igazából ezt mondtad a Facebook-on, hogy……én ezt most jól csinálom itt? Szerinted ezzel bárkit is zaklatok? (a közönség egyetért és nevet) Nem hinném! Hallottam egy pár gondolatot, akik most azt kérdezik: - Mi történt St.Germain-nel a múlt hónap óta, mi ütött belé? (még nagyobb nevetés) Mi a fene folyik itt?! – Az, hogy megvilágosodunk!

Tehát amit energetikailag igazából tettél – nem a szavaiddal, hanem energetikailag – az az volt, hogy kitettél egy nagy jelet: - Le vagyok égve! Az autóm elromlott. Nincs semmi bőségem. Képtelen vagyok ezzel egyedül boldogulni. Tudna valaki segíteni? - És igen, az történt, hogy azt kezdted magadhoz vonzani….te (belenéz a kamerába), azok kedvéért, akik minket néznek, gyere ide. (Edith-tel együtt belenéznek a kamerába)

EDITH: Jaj, ne!

ADAMUS: Ti, akik segítettetek ebben Edithnek, nektek is pontosan ugyanilyen átkozott problémátok van a bőséggel. Hiányban vagytok, és nem értitek a saját szuverenitásotokat. Ezért nincs új autód, és nektek is ugyanezért nincs új autótok! Pontosan ugyanezért.

EDITH: Bocs, többiek!

ADAMUS: Edith te szivárogsz. Ebből megint egy klasszikus szólás lesz: - Edith, te szivárogsz. Ne szivárogj tovább! Minden ott van benned. Csak meg kellene engedned, hogy legyen! Ez Edith és mindannyian – ez annyira könnyű, hogy sírva fogtok fakadni, amikor rájöttök, hogy mennyire nagyon könnyű. És ez pontosan itt van. És ezt ti is tudjátok, még akkor is, ha letagadjátok. Ez pontosan itt van. Drágám, az égvilágon semmi nem áll közted és a bőséged között, kivéve a megengedésedet. Ennyi. Csak a megengedésed hiányzik. Nincs olyan Isten az égben, aki megtagadná ezt tőled. Nincs olyan szellemi vezető, és semmilyen régi makyo, ami távol tartaná ezt tőled. Csak egyetlen dolog kell hozzá, mégpedig az, hogy Edith kimondja: „ A fenébe! Sőt, azt, hogy: Bassza meg! Én akarom azt az autót! – És mondhatod ezt! – Mondhatod. Na gyerünk!

EDITH: Nem akarom ezt mondani!

ADAMUS: Nem kötelező.

EDITH: Nekem sértőek ezek a szavak.

ADAMUS: Valóban?

EDITH: Nem szeretem őket

ADAMUS: És tudod, hogy én viszont miért szeretem őket?

EDITH: Nem tudom, hogy te miért szereted őket.

ADAMUS: Azért, mert áttöri a korlátokat, a gátakat, a sorompókat.

EDITH: Engem nem érdekel, hogy te szereted őket. (nevetés)

ADAMUS: Áttör a korlátokon! (Adamus nevet) Áttör a sorompókon! Az embereknek annyi sok korlátjuk van.

LINDA: Ha adsz 200 dollárt, én kimondom azokat a szavakat. (nagy nevetés, Adamus beletúr a zsebébe, és előszed belőle egy dollárt)

ADAMUS: Linda, mondd ki őket egy dollárért! (még nagyobb nevetés, mert Linda elutasítja az ajánlatot)

LINDA: Nem adom magam ilyen olcsón, baby!

ADAMUS: Edith! Edith! Edith! Hozd fel magadból! Ma lesz egy kis tapasztalásunk, és ez a tiéd. A tiéd, és ne kösd azt össze senki mással. Ez a sajátod, és talán meg fogod érteni, hogy ez mennyire könnyű. És néha törj át azokon a korlátokon! Mondd ki azokat a csúnya szavakat, ha kell, csak azért, hogy keresztül tudj törni a saját korlátaidon, mert bizony sok van belőlük. És nem csak korlátok, gátak vannak, hanem szivárgások is. Az önértékelésed szivárog el. A szivárgások azt mutatják, hogy mennyire tartod magadat értékesnek, és hogy mennyire bánsz értékesen magaddal.

A szivárgás azt jelenti, hogy kiereszted, kifolyatod az energiát, egyfolytában más embereknek adod azt oda, ahelyett, hogy előbb magadnak adnál. Mert akkor nem eresztenél, nem szivárognál. Akkor mindenkire csak sugároznál! És a te kisugárzásod, ragyogásod bevilágítaná a jóságot az ő életükben is, amit így ők is megláthatnának. Tehát többet ne csinálj ilyet, hogy: - Lélegezzetek velem az új kocsimért, vagy lélegezzetek velem az egészségemért!” -Ezt fejezd be! Ne legyen több sajnálat, ne legyen több kérelmezés! – Ez ott van benned most!

Csalódott voltam, de azért még barátok vagyunk?

EDITH: Igen, barátok vagyunk.

ADAMUS: Szeretők?

EDITH: Nem!

ADAMUS: Jaj, hát nem úgy értettem, hanem tudod, mint közeli barátok.

EDITH: Igen, ez így rendben van.

ADAMUS: Igen, igen. Jó barátok. Nagyon jó barátok.

EDITH: Rezonáló barátok.

ADAMUS: Jó barátok.

EDITH: Igen.

ADAMUS Akkor Edith, én rajta maradok a te ügyeden – hogy finoman fogalmazzak, és mindenki más ügyén is, mert ez most itt a téma. Tényleg itt van. Mindössze ezekről a korlátokról, és az összes szemétről van itt szó, de még csak nem is akarok beszélni arról, hogy mi is ez a sok szemét. Lépj túl rajta! Mindannyian, lépjetek túl rajta! Tényleg. Lépjetek túl rajtuk!

Köszönöm. Nos, most már akkor túl vagyok a nyitó monológomon. (nevetés) Jaj, én nagyon szeretem a játékos vetélkedőket! Akkor kezdődjék hát a Felébredés Show! Linda, felírnád ezt a táblára, hogy Felébredés Show? Nincsenek itt villogó neonfények ugyan….

A FELÉBREDÉS NEM UDVARIAS

A felébredés nem udvarias, így nektek sem kell annak lennetek. Ez a show felirata. Tudtátok? A felébredés nem udvarias, de ti mégis megpróbáltok azok lenni.
Próbáltok nagyon udvariasak lenni ezzel kapcsolatban. Próbáltok nagyon kedvesek lenni. „Szépen csinálom meg a felébredésemet.” – Baszd meg Edith! (nevetés) Ez nem működik! Nem működik!

A felébredés durva. Goromba. Udvariatlan. A felébredés egy démon, egy sárkány, amit ti teremtettek meg, és azt mondtátok: Zúzz porrá! Törj össze!– Hm, igen. És ez így is történik. A felébredés borzasztóan durva dolog. Mindenféle szociális képesség híján van. Nélkülözi az együttérzést, talán csak a legeslegmélyebb mag szinten van benne együttérzés. Hiányzik belőle a kedvesség. Nincs benne se kifinomultság, se elegancia. Nincs benne humor, kivéve azt az esetet, amikor már úgy érzi, teljesen péppé zúzott. (néhányan felkiáltanak, Adamus csak nevet) Üdvözöllek benneteket a Felébredés Show-ban! Amit elhozott hozzátok….(Adamus nevet)

A lényeg az, hogy miért kezelitek ennyire udvariasan a saját felébredéseteket? Ti adtatok erre engedélyt. Tényleg ti. Ti adtátok meg ezt a felébredési engedélyt neki, hogy akkor jöjjön, szedjen ízekre benneteket, tépjen szilánkokra titeket, végtagról-végtagra, gondolatról gondolatra, hiedelemről hiedelemre. Ti jogosítottátok fel a felébredéseteket arra, hogy behozzon engem. A felébredés nem udvarias, ugye? (Adamus nevet) A felébredés nem udvarias…és nem is kellemes, és nem is kedves. Nagyon sajnálom, hogy most ezzel egy pár embert megsértek, de a felébredésetek alkalmával meg fogtok ölelni és össze-vissza fogtok csókolni, és amikor majd vezeted az új…..mit szólnál egy szép Citroenhez, tudod…miért pont Cadillac? Hm?

EDITH: Mert szeretem.

ADAMUS: Szépek.

EDITH: Szeretem.

ADAMUS: Szépek. Igen. Oké. Amit, csak választasz –te – és nem az összes Shaumbra.

EDITH: Igen.

ADAMUS: A felébredés…

EDITH: Én itt most nem kérek elnézést.

ADAMUS: Nem kell tőlem elnézést kérned. Kérj elnézést saját magadtól. Menj ki most a fürdőszobába, nézz bele a tükörbe, és kérj magadtól elnézést. (némi nevetés) Komolyan mondom!

EDITH: Már megbeszéltem magammal.

ADAMUS: Edith! Edith! Tudod a legrosszabb dolog az, amikor az ember bántja magát. A legjobb dolog meg az, ha mosolyogsz, nevetsz, és azt mondod: - Miért nehezítjük meg így a felébredésünket? Miért kell mindenkit belevonnunk az egész világon abba, hogy behozzam azt a hülye autót? Mikor csak vehetek egy fél lélegzetet, és – bumm! – már itt is van! Már itt is van! Ez ennyire könnyű! Ezt egyedül is meg tudom tenni!

EDITH: Belefáradtam már abba, hogy nem hozom be a bőségemet. Ez a legfrusztrálóbb az egészben!

ADAMUS: Ma dolgozni fogunk ezen. Azt mondja belefáradt már abba, hogy nem hozza be a bőségét. Igen. Na Edith, te most tényleg nagyon sok mindenkit képviselsz szerte az egész világon, akiknek ugyanez a problémájuk. Köszönöm, hogy megengedted nekem, hogy ne legyek veled olyan udvarias.

A felébredés nem udvarias, és neked sem kellene annak lenned a felébredéseddel. Itt az ideje, hogy hullámozz vele, hogy megnyílj rá, és hogy végre már ne legyél olyan átkozottul udvarias vele, és ne próbáld meg szépen csinálni a felébredésedet, mert úgyis darabokra fog szaggatni.

FELÉBREDÉS VETÉLKEDŐ

Akkor vágjunk bele a Felébredés Show következő részébe Adamus St. Germainnel! Most egy kis vetélkedő következik! Szükségünk lesz hozzá még két székre, mert 4 játékosunk lesz. Négy játékosra lesz szükségünk a show-nak ebben a részében. Hát nem másképpen vagyunk így spirituálisak? (a közönség egyetért) Pedig szólhatna valami szép zene, és kicsit dúdolhatnánk is közben.

Négy játékos kell Linda! És nálam vannak a kérdések.

LINDA: És én válasszam ki a játékosokat?

ADAMUS: Igen.

LINDA: Rendben.

ADAMUS: Ültesd le sorba őket!

LINDA: Oké.

ADAMUS: A Felébredés Show, ahol az első játékosunk…

LINDA: Pete!

ADAMUS: Szükségünk lenne egy szponzorra! Szükségünk van egy szponzorra! De vajon ki lenne erre a megfelelő szponzor? (valaki nevetgél a közönség sorában, mialatt Linda kiválasztja a játékosokat.)

LINDA: Meg vagy elégedve?

ADAMUS: Meg van, egy csokoládé gyártó cég! Jó. Meg van tehát a négy játékosunk. Legyetek szívesek nagyon tömören bemutatkozni. Mondjátok meg hogy hívnak, honnan érkeztetek, és hogy mi az oka annak, hogy még nem ébredtetek fel! (nevetés)

PETE: Pete Gibbons, Loveland, Colorado.

ADAMUS: Jó téged látni Pete! (most utánozza a TV-s műsorvezetőket)

PETE: Igen. (nevetés)

ADAMUS: Figyeltem a TV Show-idat!

PETE: És azért nem vagyok még felébredve, mert igazából ott belül nem hiszem el, hogy megérdemlem, hogy méltó vagyok rá.

ADAMUS: Á! Ez egy jó válasz, és ma ti vagytok a stúdió közönség. (A közönség tapsol) Következő.

JULIE: Julie Mack, Longmont, Colorado.

ADAMUS: Jó. Örülök, hogy itt vagy Julie! Miből élsz?

JULIE: A pszichológia a játék területem.

ADAMUS: Ó, remek!

JULIE: Az együttérző pszichológia.

ADAMUS: Kitűnő! (mosolyog, és valaki beszól: - Nem rossz reklám) Igen, mi a weboldalad címe? Na, akkor haladjunk tovább!

JULIE: És állati kommunikációval is foglalkozom.

ADAMUS: És hány páciensed szed elme gyógyszert?

JULIE: Nem sok.

ADAMUS: Agyzsibbasztót.. Jó. Jó. Jó.

JULIE: Egy páran.

ADAMUS: Egy páran. Most jönnek elő a rejtőzködésükből.

JULIE: Igen, pontosan.

ADAMUS: Egyre többen lesznek ilyenek. Jó. Nos, köszönöm, és hogy-hogy még nem ébredtél fel?

JULIE: Lélegzem magamba.

ADAMUS: Ó, jó,és hol van?

JULIE: Pontosan itt. (vihog)

ADAMUS: Itt. Rendben. Megtennéd, hogy ki is lélegzed, hogy láthasd is? (vihog) Jó. Köszönöm, hogy részt veszel a mai show-ban! És akkor jöhet a következő!

ALAYA: Alaya Holman, Longmont, Colorado.

ADAMUS: Igen. És miért nézel a szomszédodra, miközben ezt mondod?

ALAYA: Mert mind a ketten Longmontban élünk.

ADAMUS: Tényleg? Micsoda véletlen! (nevetnek) És mi a helyzet a felébredéseddel? Hol van?

ALAYA: Úton van. (kisebb nevetés)

ADAMUS: Kissé próbajellegűen hangzik, nem gondolod?

ALAYA: Nem, szépen nyílik.

ADAMUS: Elhúzná valaki újra a függönyt, hogy megnézzük megérkezett-e már? (nevetés) Ó, igen! Ott a felébredésed és Edith új kocsija is!

ALAYA: Ébredek. Ébredek.

ADAMUS: Jó. Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm, hogy játszol velünk ma!

DENISE: Denise vagyok.

ADAMUS: Igen, Denise.

DENISE: Pierce- ből, Colorado-ból.

ADAMUS: Jó.

DENISE: 20 mérföldre van Fort Collins-tól.

ADAMUS: Jó.

DENISE: Ez egy hatalmas hónap volt!

ADAMUS: Várd csak meg a következőt! (kisebb nevetés)

DENISE: Egy hatalmas, óriási sötét foltom fénybe került, és most állok össze.

ADAMUS: Jó.

DENISE: És csak kitárom a karom, és sokat sírok.

ADAMUS: Jó. A sírás jó dolog. Itt is nyugodtan sírhatsz, a Felébredés Show-ban, mert…

DENISE: Valószínűleg fogok.

ADAMUS:…mert ezért vagyunk itt. Igen. Jó. Akkor mindenki bemutatkozott.
Jöhetnek a kérdések.

Van egy fődíj is. Igen. És a fődíj pedig nem más, mint egy vacsora egy általad választott étteremben a Lelkeddel – a Bíbor Kör fizeti a számlát – és egy Adamus díj. Tehát ezért fogtok versenyezni. A közönség fogja eldönteni, minden egyes kérdés végén, hogy ki nyerte azt a kört, és 44 pontot lehet adni a legjobb válaszért. Ez a maximális pontszám.

LINDA: Én tartsam nyilván a pontokat?

ADAMUS: Igen, légy szíves! Írd fel a táblára a versenyzők neveit, készíts oszlopokat, stb. És most azoknak mondom, akik esetleg pont most kezdtetek nézni minket, talán nem is akartok most nézni minket! Talán vissza akartok térni a múlt havi Shoud-hoz, és azt a Shoud-ot akarjátok megnézni. Tegyetek úgy, mintha az lenne a mostani Shoud, mert most egy másik módon közelítjük meg a megvilágosodást!

Oké, akkor kezdjük is el, jöhetnek a kérdések! Az első könnyű lesz, csak bemelegítő kérdés. Fogadjunk, soha nem gondoltátok volna, hogy ma ezt fogjátok csinálni! Ahogy én sem!

Első kérdés

Rendben, akkor következzék az első kérdés! Kérlek, mondjátok meg Isten fogalmának az ősi héber nevét! Isten fogalmának mi volt az ősi héber neve?

LINDA: Most komolyan beszélsz?

ADAMUS: Igen, még le is írtam a kérdéseket!

JULIE: Jeshua.

ADAMUS: Haladjunk sorban a válaszadással!

LINDA: Oké, akkor kezdje Denise!

DENISE: Jeshua.

ADAMUS: Jeshua! (a közönség nem ért egyet a válasszal) A közönséget meg-

kérem, hogy maradjon csendben!

ALAYA: Allah.

ADAMUS: Jó. Eddig két különböző választ hallhattunk! Ki a következő? Julie.

JULIE: Fogalmam sincs.

ADAMUS: Fogalmam sincs. Ez pont olyan, mint a „nem tudom.”

JULIE: Tudom, tudom, csak még nem esett le.

ADAMUS: Jó. Akkor állj elő egy névvel, bármivel!

ADAMUS: Jézus. (spanyol kiejtéssel)

ADAMUS: Bob! (nevetés) Ó, Bob-Bob-Bob! (énekli) Ezt Bob nevében teszem! (nevetés) Mi lesz a kutyád neve? Hát Bob! És a Bobot hogy betűzik visszafelé? Pete.

PETE: Yahweh! (A közönség helyesel)

ADAMUS: Yahweh. Namost, ez csak a kezdő vagy nyitó kör volt, de lényegében egyik résztvevő sem adott helyes választ.

PETE: De én jártam a legközelebb a helyes válaszhoz! (nevetés)

ADAMUS: Ez igaz. Isten ősi héber neve a „Kimondhatatlan” volt. Tehát a helyes válasz az lett volna, hogy……(csendben marad)

LINDA: De Julie csendben maradt. Julie-nak sikerült!

JULIE. Közel voltam!

ADAMUS: Adunk neked 22 pontot!

LINDA: 22-őt?

ADAMUS: Igen, 22-őt.

LINDA: 22-őt?

ADAMUS: Ez volt a nyitó kör.

Egy pillanatra meg kell itt állnom. Hát nem jobb így megvilágosodni? Jó.

Második kérdés

Rendben. Jöhet akkor a következő kérdés! Imádom ezt a kérdést! Ez az egyik kedvencem! És most Pete kezdi a válaszadást! És a közönséget pedig arra kérem,

hogy ne csak a szavakra figyeljetek, hanem az energiára is, mert ti szavazzátok meg, hogy melyik a legjobb válasz! És a kérdés pedig így hangzik Pete, hogy miért történek rossz dolgok jó Shaumbrákkal?

Miért történnek rossz dolgok jó Shaumbrákkal?

PETE: A tudatalatti aspektusok miatt.

ADAMUS: Oké.

PETE: Nem érti a saját tudatalatti aspektusait, és ezek az aspektusok azok, akik behozzák azokat a negatív energiákat.

ADAMUS: És hol van a tudatalattid?

PETE: Nos, a nem tudás miatt. A nem tudás miatt.

ADAMUS: A nem tudás…

ADAMUS: Akkor ez is megfeleltethető annak, hogy „nem tudom.”

PETE: Igen.

ADAMUS: „Rossz dolgok történnek velem, és nem tudom, hogy ennek mi lehet az oka.” Jó, köszönöm Pete! Köszönöm. Jöhet a következő!Julie.

JULIE: Maga az a szó, hogy rossz….

ADAMUS: És jelen pillanatban Julie áll nyerésre az eddigi 22 pontjával! Miért történnek rossz dolgok a jó Shaumbrákkal?

JULIE: Maga a „rossz” szó dualitást feltételez, és ez nem rossz. Akkor történnek ilyen dolgok, amikor nem bízunk meg magunkban!

ADAMUS: Igen….jó

JULIE: Tehát amikor megengedjük…ez az egész a bizalomról szól, és arról, hogy mi vagyunk saját magunk vezetői. Tehát minden esetben mi vagyunk a nagy varázslók a függöny mögött.

ADAMUS: Nahát! Ez mélyreható!

JULIE: Tehát …de…én képes vagyok…

ADAMUS: Jó.

JULIE: …ezt értékelni, de az adott pillanatban nem mindig élvezem. Ez biztos.

ADAMUS: Na igen.

ALAYA: A pszichológus. (nevet) Számomra a nézőpontok miatt….amilyen a nézőpontom a dolgokról, rossz vagy éppen jó – és ez az egész arról szól, hogy nézzek magamba, bocsássak meg, és értsem meg az ént.

ADAMUS: Jó. Igen.

DENISE: Szerintem ez az egésznek sokkal több köze van a mély gyökér hiedelmeinkhez. Amikor lenézzük magunkat, akkor ez fog szembejönni velünk. De ha tényleg, igazán kapcsolatba kerülünk saját magunkkal, és tényleg szeretjük magunkat azért, akik vagyunk, akkor jó dolgok történnek velünk. És talán nem is a jóról meg a rosszról szól ez, hanem arról, hogy képesek legyünk kiterjedni, és azok lenni, akik vagyunk.

ADAMUS: Kitűnő! Na most következik a szavazás. Akik úgy érzik, hogy Pete adta a legjobb választ, adjatok hangot ennek! (a közönség csendben marad, majd nevet) Szeretlek Pete! Szeretlek Pete! (még nagyobb nevetés) Oké. Oké. Akkor mindenki, aki úgy érezte, hogy Julie adta a legjobb választ, adjatok hangot ennek! (kevéske hangadás) Mindenki, aki úgy érezte, hogy Alaya adta a legjobb választ, adjatok ennek hangot! (mindössze egy személy tapsol) És végül, azok, akik úgy érezték, hogy Denise adta a legjobb választ, adjanak ennek hangot! (nagy éljenzés és taps) Denise kapta tehát a 44 pontot!

LINDA: Akkor ő nyerte a vacsorát, mert azt mondtad, hogy 44 pont a legmagasabb elérhető pontszám!

ADAMUS: Minden válaszért 44 pont a legmagasabban adható pontszám. A legvégén pedig majd összeadjuk a pontokat. Ugye van számológéped, vagy szükséged van egyre? (Linda felsóhajt) Akkor ez így sokáig eltarthat. És egyébként, a - Miért történnek rossz dolgok a jó Shaumbrákkal - kérdésre adott igazi válasz – az, hogy azért, mert ez tetszik nektek. Ó, hát abszolút tetszik ez így nektek! Máskülönben meg sem történhetnének ezek a dolgok. De ez szolgál titeket – talán ez egy udvariasabb megfogalmazási módja – de igen, abszolút a kedvetekre valók ezek a dolgok.

Mert így vádolhatjátok a társadalmat, a szüleiteket, az aspektusaitokat és bármi mást is. De a valóság az, hogy mindezek a dolgok azért történnek veletek – legyen szó akár a bőség hiányáról, az egészség hiányáról, vagy bármi másnak a hiányáról – mert van valami, amit kinyertek ebből a tapasztalásból. Valamire szert tesztek általuk. És ezeket a dolgokat nem valami ismeretlen lélek vagy ismeretlen isten méri rátok. És nem is az elmúlt életbeli karmád miatt történnek, hacsak nem szeretnéd, hogy így legyen. Hanem abszolút azért van, mert ez valahogy szolgál téged, és te engeded meg, hogy ezek megtörténjenek.

De ezen bármikor változtathatsz! De kérdezd meg magadtól: - Ez a rossz dolog, hogyan szolgál engem? Mit tesz? Mit hoz elém a megvilágosodásom érdekében? - mert ahogy ezt már korábban is elmondtam nektek, mindaz, ami jelenleg az életedben történik, minden egyes dolog a megvilágosodásodról szól! És ahogy már említettem, ti teremtettétek meg a felébredés sárkányait. Ti teremtettétek meg. Nem valaki más teremtette azt meg számodra, hanem te magad teremtetted meg, hogy ezzel bebiztosítsd a saját felébredésedet, történjen bármi is, legyen bármi is ennek az ára.

A helyes válasz tehát így hangzik: - Mert szereted. – Köszönöm.

Akkor lépjünk tovább a következő kérdésünkhöz! És ez is jó lesz! Jó makyo potenciál van benne! (Adamus nevet) Mindegyikben jó makyo potenciálok vannak!

Harmadik kérdés

Hogyan méred le a fejlődésedet a felébredésed során?

Hogyan méred le a fejlődésedet, vagy haladásodat a felébredéses során? Az életedben lévő anyagi javakon? Vagy a különleges szexuális képességeden? Vagy talán azon, hogy jobban alszol éjjelente? Mire alapozod a haladásodat? Ez egy nagyon személyes kérdés, amit most felteszek. Mi alapján méred le a felébredésed ejlődését?

Kezdjük akkor itt, Denise-szel!

DENISE. Korábban másokhoz hasonlítgattam magam.

ADAMUS: Igen.

DENISE: Manapság pedig sokkal inkább azon mérem le a saját fejlődésemet, hogy magamba mélyülök, kapcsolódok a szívemmel, sokat sírok (most el is kezd sírni), és tudom, hogy egész vagyok, és nagyszerű itt lennem.

ADAMUS: Jó, kitűnő! Ez egy kemény versenynek ígérkezik. Jöhet a következő válasz. Te mi alapján méred le a saját fejlődésedet?

ALAYA: A belső békémen, és én is sírok, és beszélgetek magammal, amit nagyon élvezek és tényleg érzek is…..beszélek magammal, és egyre inkább önmaam vagyok…(felsóhajt)….érzem a békét, ami átjár reggeltől kezdve egészen estig, amíg el nem alszom, és csak beszélgetek magammal.

ADAMUS: Jó. Köszönöm. Most már kezd kemény lenni. Julie, te következel.

JULIE: Tudom.

ADAMUS: És már két választ hallottál Hogyan múlod ezt felül?

JULIE: Határozottan úgy, hogy meglovagolom a hullámokat. Egyszerűen csak megengedek mindent, a „rossz” dolgokat és a jókat is, és ez egészen elképesztő tud lenni, és intenzív, és kész őrület, és tudom, hogy mikor vagyok ott, mert egyszerűen csak meglovagolom a hullámokat. Örvénylek és áradok és ez egyre bámulatosabb. Na és…egyáltalán nem az, amire számítottam.

ADAMUS: Jó. Jó.

JULIE: És az apróbetűs rész az….

ADAMUS: Jó válasz. És a mikrofon tovább megy Pete-hez.

PETE: Oké.

ADAMUS: Egyébként a csoportunk nem túl reprezentatív. Csak egy férfiből és három nőből áll. Nincs köztük se ázsiai, se afroamerikai, és még másokat sem képviselnek. Ez akkor milyen panel?

LINDA: Harapj meg! (nevetés)

ADAMUS: Jó. Akkor következzen Pete! (Adamus nevet) Egyébként Edith, neked is ezt kellett volna mondanod nekem korábban: - „Ha megharapsz, ha belém marsz, akkor is meg lesz az új autóm!” Köszönöm. Pete.

PETE: Számomra a legnagyobb dolog az, hogy tényleg jól érzem magam, amikor egyedül vagyok. De ami még ennél is fontosabb az az, hogy tényleg spirituális létező vagyok, és szeretem magam, és…ez egyszerűen kiterjeszt engem. Mindössze ennyit tudok mondani. ez egyszerűen csak kijön belőlem, és csak….van bennem egy szeretet, aki szeret engem és így én is képes vagyok mindenki mást szeretni.

ADAMUS: Kitűnő! Jó. Ez aztán kemény menet! Minden válasz jó volt. Akkor aki úgy érezte, hogy Denise adta a legjobb választ, az adjon ennek hangot! (némi taps) Ez az az udvarias dolog, amiről az előbb beszéltem. Amikor csak udvariasságból tapsoltok. Alaya. (kevés taps) Julie. (egy kicsivel nagyobb taps) És Pete. (nagy taps) Pete kapja a 44 pontot!

A verseny kezd egyre szorosabb lenni! Már csak egy pár kérdés van hátra! Ezért kérlek, legyetek jó játékosok! Két kérdésünk van hátra! Ezek mély kérdések. Ezek itt a bónusz kör kérdések! És ne feledjétek, a nyertes kap egy Adamus díjat, és egy vacsorát két személyre – te és a lelked – a saját magad választotta étteremben! (nevetés ) Még szerencse, hogy a lelked nem eszik sokat. Rendben. (Adamus nevet)

A következő kérdés így hangzik…..egyébként én ezt imádom! Ez nagyszerű! A múlt hónap – nagyon unalmas volt. Ez a hónap – móka.

Negyedik kérdés

Oké, megyünk tovább. Mi az igazságok igazsága? Egyébként, gyerünk! Mi az igazságok igazsága? Gondolkodjatok el ezen egy kicsit, amíg én elmélkedek kicsit – még ne válaszoljatok! Gondolkozzatok ezen egy kicsit, amíg én az előbbi kérdésről beszélek. Kaptok egy kis időt.

Min méred le a haladásodat a felébredésed során? Hogyan méred ezt le? Azon, hogy mennyi pénz van a zsebedben? Nos, lehetséges. Nem rossz mérés. Vagy a kapcsolataidon? Ez elég kemény, mert már valószínűleg nincsenek kapcsolataid. (nevetés) Azon, hogy milyen okos vagy? Nem vagy az, sőt, pont hogy elveszíted az elmédet.

Hogyan méred le a fejlődésedet? Az öröm a mérőfoka. Az öröm. Az öröm.

Attól persze meg lesznek a nagyon nehéz és kihívást jelentő pillanataid, de az örömnek olyan szintjei jelennek meg az életedben, amit még soha nem éreztél. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes napod öröm mámorban fog úszni. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap ugrándozni fogsz örömödben. Hanem azt jelenti, hogy tudatába kerülsz egy olyan öröm szintnek, amiben még soha nem volt részed. Amit általában egy mély szakadékba zuhanás követ,de (nevetés) csak azért, hogy egy újabb, magasabb szinten kerülj ki belőle.

Most, hogy volt időtök elmélkedni, kezdjük is mindjárt veled Pete! Mi az igazságok igazsága? Egyébként erről előadhatnék nektek egy rendkívül unalmas tanítást, és itt állhatnék fehér köntösben és közben nagyképűen beszélhetnék nektek az igazságok igazságáról. Köpök rá! Érezzük jól magunkat! Pete.

PETE: Számomra az igazságok igazsága…

ADAMUS: Tartsd közel a szádhoz a mikrofont, hogy mindenki jól halljon az egész világon és az egész univerzumban – mert ez nagy dolog!

PETE:…az, hogy igazából nincs is dualitás, és hogy én azonos vagyok veled, te pedig azonos vagy velem. És amikor majd elhagyom ezt a síkot, akkor ajándékká válok az energiám vagy a tudásom által…

ADAMUS: Ajajjjjj! Megszólalt a makyo jelző! (nevetés)

PETE: Oké.

ADAMUS: Sajnálom Pete, de….

PETE: Oké.

ADAMUS:….elkezdtél áramolni, csak épp a rossz irányba. (nevetés) Egyenesen a makyo csapásvonalát követted! Így arra kérlek, hogy add tovább a mikrofont! Ez semmiképpen sem ítélkezés a részünkről. Hanem a többi Felemelkedett Mester mondta, hogy: Okádd ki, mert vacak! – Na igen, nagy itt a nyomás!

Julie, mi az igazságok igazsága?

JULIE: Az, hogy Vagyok. Vagyok, Aki Vagyok.

ADAMUS: Jó. (néhányan tapsolnak) Ne most tapsoljatok! Tartogassátok az energiátokat a végső szavazásra! Jó. Köszönöm. Kívánsz-e ehhez bármit is hozzáadni?

JULIE: Ez…

ADAMUS: Mert ha megtennéd, az makyo lenne. Köszönöm. (nevetés) Igen?

ALAYA: Bármilyen kibaszott igazság, amit igaznak gondolok.

ADAMUS: Ez jó! (a közönség egyetért) Jó, jó, jó. És a nyomás tényleg egyre
nagyobb. Denise.

DENISE: Ó, Istenem!

ADAMUS: Az igazságok igazsága!

DENISE: Az igazságok igazsága!

ADAMUS: Az igazságok igazsága!

DENISE: Csak arra tudok gondolni, hogy tudod van olyan, hogy valakinek nagyon mély fájdalma van, és csak ott ül az ember és arra gondol: - Hogyan jövök ki ebből? - És belül sírsz és azt kérdezed: - Hogyan jövök ki ebből úgy, hogy meglássam a fényt, mert annyira látni akarom a fényt! – És megteszem mindazokat a lépéseket, amik ahhoz kellenek, hogy megnyíljak arra a fényre, és megbízzak mindenben, ami csak történik, vagy ami eljön hozzám, amik mind csak azért történnek, hogy tovább tudjak lépni. És én most éppen ebben sütkérezek.

ADAMUS: Képes vagy ezt összefoglalni? Leegyszerűsíteni? Mit mondanál a stúdió közönség számára, akik ezt nem értik, hogyan fogalmaznád ezt meg letisztultan? Az igazságok igazságát.

DENISE: Még próbálok rájönni.

ADAMUS: Ó, az meg fog érkezni. Vegyél egy mély lélegzetet! Már érkezik is. Ó, itt is van. Hogyan fogalmaznád meg?

DENISE: Bízz magadban, és szeresd magad úgy, ahogy vagy.

ADAMUS: Bumm! Jó. Köszönöm. Oké, akkor most következzen a szavazás, mielőtt még megadnám nektek az egyetlen helyes választ! Sajnálom Pete! Rád most nem lehet szavazni, kiestél a szavazás alól, mert ugye….(nevetés)

PETE: Ne higgyetek neki!

ADAMUS: …a te válaszod makyo volt! MAKYO! Akkor tehát, aki úgy érzi, hogy Julie adta a legjobb választ, az kiabáljon és ordítson! (a közönség kiabál és tapsol) És most következzen Alaya! (sok kiabálás, taps) És most következzen Denise! (gyér taps) Akkor Alaya kapja meg a 44 pontot! (a közönség egyetért) Ez itt most egy verseny Shaumbra! Egy verseny!

És mellékesen szólva a kérdésre a helyes válasz így hangzik: - Létezek. – Ennyi, hölgyeim és uraim, Shaumbra. –Létezem. – Ez az eredeti igazság. – Létezek, tehát Vagyok. Létezek, és semmi más nem számít. És minden, ami ezt követi, az vagy egy másik igazság, vagy pedig egy hazugság. Ebből az egyszerű szóból, hogy – Létezek – származik az összes többi igazság vagy hazugság. Létezek. Ezt éreztétek, amikor elhagytátok az Otthont – a Szellem szerető és kényelmet nyújtó Otthonát – amikor bementetek a sötétségbe, az abszolút semmibe, akkor ezt mondtátok, és ezt éreztétek: - Létezek. Vagyok, Aki Vagyok. – Semmi más nem számít! Nem létezik ennél fontosabb igazság. Minden más vagy makyo-vá változik, vagy minden más ezt az egy igazságot támogatja – Létezek. Semmi más nem számít.

Fel tudjátok fogni ennek a jelentőségét? – Létezek, ezért teremthetek. Ezért élhetek, Ezért lehetek. Ezért érezhetek. Lehetek érzéki. Lehetek örömben. Lehetek szomorúságban. Lehetek hiányban, és lehetek bőségben. Létezek. – Fel tudjátok fogni ennek a mélységét? - Létezek. – Ennyi. És csakis ez számít. Nincs több filozófia. Nincs több könyv. Minden – minden, ami ezt megpróbálja részletesen elmagyarázni, az csak makyo, spirituális lószar. –Létezek! – Ennyi. Érezzetek ebbe bele egy pillanatra!

Te létezel Edith, David és mindannyian. Elizabeth, létezel. És nem csak valaminek a részeként létezel. Hanem szuverén létezőként létezel. Létezel. És csak ez számít. És sem az összes többi beszéd a dimenziókról, az időről és a térről, és Istenről – amit egyébként sem szabadna kimondani – sem az elmúlt életeid, sem a jövőbeli potenciáljaid, ezek egyike sem számít, csak az, hogy – Létezek.

Ez az, ami különleges. Semmi más nem számít. Amikor a fizikai tested meghal, akkor is mondhatod: Létezek. Amikor elutazol a más birodalmakba, ez lesz a dalod, amit énekelni fogsz: - Létezek, és ennek tudatában vagyok. – Tudjátok körülbelül 6 és fél milliárd ember él jelenleg ezen a bolygón. Tudjátok, hogy ebből hányan vannak tudatában annak, hogy léteznek? Ó, hát, persze élnek. Van munkájuk. Van családjuk. De nagyon kevesen képesek arra, hogy egy pillanatra megálljanak, és az összes vallásos szemetet félretéve, továbbá minden mást is félretéve, amit valaha is megéltek az életükben, a múltjukban, vagy bármikor, és csak egy pillanatra is megálljanak és együtt legyenek ezzel az egyszerű igazsággal, majd vegyenek egy mély lélegzetet – Létezek. Vagyok, Aki Vagyok.

Ez a Vagyok, Aki Vagyok jelentése drága barátaim. Minden más makyo. – Létezek. Vagyok, Aki Vagyok. – Köszönöm. (a közönség azt mondja, hogy ennek alapján Julie-nak járnak a pontok.) Ti szavaztok, nem én. Ő mondta helyesen, ti szavaztatok rosszul. Már bocsánat!

Ötödik kérdés

A következő, és egyben az utolsó kérdés következik. Mi a legnagyobb változás, ami most a bolygón történik? Mi a legnagyobb változás, ami most zajlik a bolygón? És nézzük meg, hogy állunk a pontokkal! Elég szoros a mezőny. Julie-nak 44 pontja kellene, hogy legyen, de ellene szavaztatok. (Egy páran azt mondják: Nem, nem szavaztunk ellene) Akkor adjuk meg Julie-nak a 44 pontot!

JULIE: De jó!

ADAMUS: Ó, nézd, emelkednek a pontok. Látod, semmiért nem kell megdolgoznod. Mi jelenleg a legnagyobb változás a bolygón?

Ennek a vetélkedőnek vagy talk-show-nak, vagy nevezzétek egy hülye show-nak, de ez itt az utolsó kérdése. Ez a legutolsó kérdés. Legyen jó, tömör, és ne nekem, hanem a Shaumbrának tetsszen. Mi a legnagyobb váltás most Denise?

DENISE: Hogy ráébredjek arra, aki vagyok, a vagyokságom létezésére.

ADAMUS: Én itt most a planetáris, a globális, az emberiség és a tömegtudat egészét érintő váltásra gondolok.

DENISE: Az, hogy egyre tudatosabbak vagyunk.

ADAMUS: Jó.

DENISE:…és ez globális szinten értem. Én azt látom az egész világon, hogy az emberek egy tudatosabban hangolódnak egymásra.

ADAMUS: Jó.

DENISE: És szerintem ez bámulatos.

ADAMUS: Jó. Következő. És a fődíj egy két személyes vacsora a lelkeddel, és egy Adamus díj. (Alaya rámutat az Adamus díj kitűzőjére) Látod, nem vagy itt egyedül ezzel, van már Adamus díjad.

ALAYA: Azért jól jönne egy másik is. Mindig.

ADAMUS: Jó. Akkor jöhet a válaszod. Mi a legnagyobb változás jelenleg a
bolygón?

ALAYA: A 22 kristály barlang felébredése a bolygón. A hozzáférés megengedett, megnyílt számunkra azoknak a kristályoknak a tudatosságának az elérhetősége, és így felébreszthetem magamat, ami másokat is felébreszt.

ADAMUS: Jó, rendben.

JULIE: És határozottan érezhető egy változás az erőszak kapcsán, és érzem ennek az erőszaknak a változását az én felé, a bolygó felé, az állatok felé, és sok még az ingadozás. Rengeteg változás zajlik, és kifejezetten személyes szinten. Egyre több az együttérzés, egyre több és több a kapcsolódás. Megfigyelhető egy ingázás, ahogy végre felemelkedünk a többi országgal és háborúzással kapcsolatos erőszak értelmében…

ADAMUS: Én csak…maradjunk is ennyiben.

JULIE: Szóval ez van.

ADAMUS: Ühüm. Ühüm. Jó. Pete.

PETE: Mi is volt a kérdés? (nevetés) Csak ide akarok fókuszálni.

ADAMUS: Abszolút. Megértem Pete. A kérdés az, hogy mi az igazságok igazsága? (a közönség beszól: - Nem!!!) Pete, a kérdés úgy hangzik, mi a legnagyobb változás jelenleg a bolygón?

PETE: Értem.

ADAMUS: …Tudati váltás. Mi történik?

PETE: Aha.

ADAMUS: Mi történik?

PETE: Na igen, a New Jersey-i vihar…

ADAMUS. Az a kis fickó….

PETE: Tudod az történik, hogy most bejön az összes káosz. De olyan ez, mint egy hullám. Keresztülsöpör a Földön, és kitisztítja az régi energiákat. És engem személyes szinten az Új Energia arra kér, hogy itt legyek a Shaumbrával.

ADAMUS: Jó. Oké. Most már érted. És most következik a végső szavazás. Ez fogja eldönteni, hogy ki nyeri meg a lelkével együtt a két személyes vacsorát – amin talán én is ott leszek – és az Adamus díjat. És arra kérlek benneteket, hogy a szavazatotoknak adjatok hangot éljenzéssel, kiáltással vagy tapssal. Hiszen most szavaztok a Felébredés Show, vetélkedő legelső győztesére.

Azok, akik úgy érzik, hogy Denise adta a legjobb választ, adjanak ennek hangot. (némi taps) Azok, akik úgy érzik, hogy Alaya adta a legjobb választ, tudassák velünk! (csak kevés taps) Úgy látom ezt a csapatot nem igazán lehet lefizetni, megvesztegetni. Vagyis, hogy öt dollárnál többet nem fogadnak el, tudjátok, azért…..Jó, akkor most következzen Julie. (kevés taps, és kiáltás) És Pete. (nagy tapsvihar)

Linda, szerinted kit választott a közönség?

LINDA: Pete-et.

ADAMUS. Pete! Pete a győztes!

LINDA: Pete!

ADAMUS: Pete lett Felébredés Show vetélkedő győztese!

LINDA: Hurrá!

ADAMUS: Köszönöm Pete, és köszönöm mindannyiótoknak!

LINDA: Éljen!

ADAMUS: Linda, Pete kap még egy Adamus Díjat, és egy kétszemélyes vacsorát magával és a lelkével, egy McDonald’s Drive Through-ban! (nevetés) Köszönöm a részvételt! (Adamus nevet)

LINDA: Ennyire sóher vagy az Adamus Díjakkal? Nem érdemelnek meg mindannyian legalább egy díjat – mind a négyen?

ADAMUS: Nem.

LINDA: Ó!

ADAMUS: Ne csökkentsük le ezeknek a díjaknak az értékét! A többiek kapnak egy..,mert véletlenül pont van itt egy pár…(elvesz egy pár sapkát az asztalról)….a többiek kapnak egy Awakening Zone sapkát….

LINDA: Nem, az szabadság sapka!

ADAMUS: Akkor egy szabadság sapkát kapnak! Na igen, a szabadság csak egy másik szó arra, hogy már nincs mit veszítened. Akkor hát köszönöm mindenkinek a részvételt! (a közönség tapsol) És legyetek szívesek elvinni innen a székeket. Csak kettőre van szükségünk.

Ez pedig elvezet engem a válaszomhoz. Nincsenek rossz válaszok erre a kérdésre, hogy mi jelenleg a legnagyobb változás a világon. - Ez most akkor elvisz minket a Felébredés Show következő részéhez, amit úgy hívnak, hogy: Jelentőségteljes Pillanatok a Mesterrel.

LINDA: Ó!

ADAMUS: És itt mondom el a saját nézőpontomat.

Energia

Energia. Az energia a legnagyobb változás, ami most a bolygón zajlik, minden mással egyetemben. Most sokkal több energia elérhető az emberek számára, mint korábban bármikor a történelem során. Itt most ezalatt értem a kozmikus energiát, azt az energiát, ami ott van a levegőben, valamint a magában a Földben lévő energiákat is. Jóval több energia elérhető most, mint valaha.

De az emberek mégsem engedik meg maguknak, hogy befogadják ezeket az energiákat. Az emberek a legtöbb esetben még mindig harcolnak az energiáért, harcolnak egymással, mert még mindig abban hisznek, hogy csak meghatározott mennyiségű energia létezik.

Vegyük csak példának a pénzt! Létezik egy általános hiedelem, mely szerint csak korlátozott mennyiségű pénz létezik. Ez nem igaz. És egyébként mi a Shaumbrával túl fogunk lépni a monetáris, azaz a pénzügyi rendszeren. Egyszerűen csak magunk mögött hagyjuk. Ti ehhez a monetáris rendszerhez szoktatok hozzá, ami vagy azt a dolgot jelenti, amit a zsebetekben hordoztok, - (Lindának kellene) -

Nem adom, ez az enyém, az enyém! – vagy a műanyag hitelkártyát, vagy a banki chip-es, digitális dolgokat jelenti. Pedig ez az egész monetáris rendszer el fog tűnni. Mi – mint Shaumbra – ezen túl fogunk lépni.

Létezik egy teljesen új mechanizmus az energiára, a bőségre. De ha kötődsz a pénzhez, a pénzügyi rendszerhez – ha foglalkoztat, leköt, hogy figyelemmel kísérd a bankszámládat, vagy azt, hogy mennyi pénz van nálad – akkor le fogsz erről maradni. És pont ezért a legtöbb ember le is fog erről maradni, hiszen eddig így szoktak hozzá a bőségük kezeléséhez.

Elképesztő mennyiségű bőség és energia áll a rendelkezésetekre, kivétel nélkül mindannyiótok számára itt és most. A legtöbb ember lemarad erről, ami a létező legnagyobb változás most a bolygón, ami nem más, mint az energia elérhetőség – mert ők lent a földön keresik azt. Nagyon szűk, korlátozott fogalmak között látják azt, és azt hiszik, hogy minden, ami csak létezik, korlátozottan áll rendelkezésre. Legyen szó akár az élelemről, az olajról, benzinről, gázról, vagy bármi egyébről. Ők a korlátozottságban hisznek.

És ha ezt alaposabban szemügyre veszed, akkor azt láthatod, hogy nincsen már valódi rendszer. Nincs. Nem létezik egy valódi pénzügyi rendszer. Már rég öszszeomlott. Tényleg nem létezik egyetlen törvényes rendszer sem. Az összes nem más, mint egy kis kitalálósdi, egy kis füst és tükör, de az emberek mégis hisznek benne. Elhiszik, hogy ez van…abban a pillanatban, amikor valaki azt mondja, hogy rossz a piaci helyzet, máris elhiszik. Abban a pillanatban, amikor valaki kijelenti, hogy egy bizonyos termékből vagy elosztó hálózatból vagy bármiből hiányra kell számítani, mit tesznek az emberek? Birka módjára, vakon követik ezt a kijelentést, elhiszik, hogy ez így igaz, majd aztán tényleg igazzá válik. Úgy is lesz. Abszolút.

Sokkal több energia elérhető, mint bármikor is, és ezek az energiák azokra az emberekre várnak, akik készen állnak ezek használatára, és akik készen állnak ezt befogadni, elfogadni az életükben mindenféle kifogás nélkül, anélkül, hogy másokat kérnének meg arra, hogy hozzák ezt be az életükbe, anélkül, hogy korlátoznák magukat, anélkül, hogy azt éreznék, hogy ők erre nem méltóak, hogy ezt nem érdemlik meg. Mindez már itt van. Pont. És nem kerül felhasználásra. Sokkal több energia áll rendelkezésre, mint valaha.

Múlt hónapban beszéltem erről a Fénylő Szabad Világbankról, erről az Alapról, ami tényleg valami valóságos dolgon alapszik. És nem csak üres beszéden vagy szónoklaton, vagy az emberek közti feszült bizalmon. Hanem szó szerint egy olyan energián alapszik, ami a ti kérésetekre lett behozva ide a más birodalmakból. Ti kértétek ezt, de közben mégis kint tartjátok valahol a más birodalmakban. Azt mondjátok: - Akarom az energiát. Valami jobbat választok. A megvilágosodást választom. Azt választom, hogy Felemelkedett Mesterként éljek itt, ezen a bolygón, azért behozom azt az energiát, amire szükségem lesz ehhez.

Az energia pedig hosszú utat járt be a dimenziókon és a birodalmakon keresztül. A kozmoszból érkezik. Bevonzásra került, és nagyon közel tudott jönni ehhez a valósághoz a kristályok segítségével. Nem maguk a kristályok az értékesek. Ők mindössze egy tároló vagy raktározó fókuszt és egy elosztó mechanizmus szerepkört töltenek be, hogy mindezek az elképesztően hatalmas energiák be tudjanak ide jönni.

És ezek az energiák eljutottak ide. Nagyon, de nagyon közel kerültek ehhez a valósághoz. Ugyanakkor viszont ti, ki tudja milyen okból kifolyólag, egy kicsit távol tartjátok őket magatoktól, mert azt gondoljátok, hogy még nem álltok erre készen, ezért kint tartjátok őket az éteri birodalmakban.

De valami történt december 21-én, amikor a régi korszak véget ért – mert akkor végre-valahára, egy részetek azt mondta: - Itt az ideje ezt behozni! – És abban a pillanatban ezek a drágakő és kristály medencék elkezdték magukhoz vonzani a kozmoszból az energiákat, nem csak a fizikai valóságból, hanem a kozmosz egészéből. És ezek a kristályok, akik magukhoz vonzották és eltárolták az energiákat – egyszeriben csak megnyíltak, és elérhető váltak számotokra, az életetekben bármire, amit csak akartok.

De amióta csak elkezdtem nektek erről beszélni, két hónapja, egy általános valódi megértés hiányt figyeltem meg. Egyfajta zűrzavar és homály övezi ezt az egészet – és még most is úgy teszik az emberek a dolgokat, hogy más embereket kérnek meg rá – sajnálom Edith – de még mindig más embereket kérnek meg, hogy tegyék azt meg helyettük. Miért? Mikor már tíz autó is állhatna a kapubejáródon.

És ez nem csak üres szóbeszéd. Nem mondanám ezt nektek, ha nem lenne abszolút igaz, és nem hozhatnátok be az életetekbe, hogy valóra váltsátok az álmaitokat.

Emlékezzetek csak, hogy az elmúlt egy-két évben milyen sokat beszéltünk az álmaitokról! Mik az álmaitok? Sokat beszéltünk még a szabadságról is. Mi kell ahhoz, hogy szabad légy? Mi a szabadság? Készen állsz a szabadságra? El tudod fogadni a szabadságot? Részletesen végigvettük ezeket a témákat, és mindezt azért tettük, hogy felkészüljünk erre a mostani időszakra. Mert jelenleg jóval több energia elérhető számotokra, mint korábban bármikor.

És még fűznék ehhez egy megjegyzést, akár megértitek most rögtön, akár nem. Ez a legjobb időszakod az összes valaha élt életed közül! A legjobb időszakod, itt és most. Egy páran most azzal jöttök, hogy: -„Nahát! Nem mondod?!” (egy páran nevetnek) –De el fog jönni egy pont az életedben, amikor ránézel és azt mondod: - Ez egy bámulatos időszak volt! Egy elképesztő időszak volt, amikor bújócskát játszottam. Egy lenyűgöző időszak volt, mert megengedtem magamnak, hogy felébredjek. Elképesztő időszak volt, mert megengedtem, hogy a felébredés sárkánya darabokra tépjen, miközben ellenálltam neki. Döbbenetes időszaka volt annak, hogy megteremtsem az illúziókat és tovább folytassam a régi hiedelmeim kijátszását. Bámulatos volt, ahogy a saját felébredésem dinamikái keresztül vittek ezen a folyamaton, miközben a felszínen végig ellenálltam az egésznek. Elképesztő időszaka volt annak, hogy le lettek tépve rólam azok a dolgok, amik többé már nem szolgáltak. Amiket igazából nem is akartam már. Egészen fantasztikus átalakulási időszak volt!

Tudjátok, hogy a hernyó, miközben átmegy a pillangóvá válásának folyamatán, ugyanezt a változást éli meg? Darabjaira hullik, péppé zúzódik. Szétesik. És a hernyó, aki a pillangóvá válásának folyamatában van, azt mondja: -Ez szédületes. Fájdalmas ugyan, mégis bámulatos! Nem tudom mi fog történni, de NAHÁT! HŰHA! Nincs ehhez fogható! – És ti is pontosan ezen mentek most keresztül, ezért engedjétek ezt meg magatoknak. Igen, és a nehézségek és a kihívások ellenére is, aminek a legnagyobb része nem is a tiéd, és nem is volt a tied. Ezek mind másokról szólnak, más emberekről. Befogadtál olyan dolgokat, gondolatokat és ideákat, érzéseket másoktól, amik a tömegtudatból erednek, ezért soha nem is volt a tiéd. Másoktól származott. De mindezek ellenére, akkor is ez most legfantasztikusabb időszak!

És most térjünk vissza az energiához. Ezek a most elérhető energiák mind szorosan kötődnek ehhez – és ez egy olyan jelenség, ami nagyon egyedi azok számára, akik keresztülmennek ezen az intenzív felébredési folyamaton, ami a felébredés későbbi stádiumát jelenti – ami megint egy fontos tényező, és ez egy paradigma váltás- ami elég közhelyesen hangzik Cauldre. elő tudnál állni egy másik…ez egy igazán óriási változás a dolgok új menetében. (nevetés, Adamus is nevet)

Ahhoz voltatok hozzászokva, hogy megdolgozzatok a dolgokért, hogy megküzdjetek a dolgokért, hogy erőfeszítés által jussatok hozzá a dolgokhoz. Beszéltem már korábban nektek a tervekről és a célokról. Engedjétek el őket! Engedjétek el őket! A megvilágosodás nem lehet cél. Ez lehetetlen. Képtelenség. Így soha nem fogsz megvilágosodni. Attól még meg lehetnek az apró kis napi terveid, szerintem azért, hogy megbizonyosodj arról, hogy a hétköznapi emberi dolgokra is gondot viselsz. De a megvilágosodásnak soha nem lenne szabad célnak lenni!

Ahhoz szoktatok hozzá, hogy megküzdjetek a dolgokért. És ez így volt nem csak ebben az életedben, hanem sok más életedben is, és az én véleményem erről az, hogy ez így nagyon kemény és kíméletlen. És színtelen, fénytelen. Nagyon fura módja ez a dolgok megtételének – amikor meg kell szenvedned….bármiért is.

De most, hogy ez a huszonegy barlang megnyílt és tárolja az energiát – és Shaumbra, ez nem csak egy metafora. Hanem nagyon is valóságos. És ezek az energiák, amikről itt beszélek, nem valaki máshoz tartoznak. Hanem hozzád, hozzátok tartozik. Ez a tiéd. És akkora zűrzavar övezte ezt az egész dolgot, hogy ezen eléggé meg is lepődtem. Az emberek nem tudják, hogy mihez kezdjenek, mit csináljanak. Pedig ez annyira könnyű. És a valódi változás vagy váltás számotokra – és nem a bolygó egészének – hanem nektek valami olyan, amiről Tóbiás már mesélt nektek nagyon régen. És ti ellen fogtok ennek állni. Túl sokat fogtok gondolkozni rajta. Mindent meg fogtok tenni, csak egy valamit nem, nem fogjátok megengedni, hogy ez megtörténhessen egészen addig, amíg már annyira bele nem fáradtok ebbe a sok szenvedésbe és küzdelembe, hogy nem bírjátok már tovább. Pedig maga az elképzelés végtelenül egyszerű.

Ami nem más, minthogy innentől kezdve – az eljön hozzád. Nagyon egyszerű. Innentől kezdve minden eljön hozzád.

Eljön hozzád

Évekkel ezelőtt Tóbiás mondott erre egy példát. Felülsz egy biciklire. Általában ugye az szokott történni, hogy felülsz a biciklire, és elkezded hajtani vagy tekerni a pedált. És ettől kicsit elkezdesz izzadni, nehezül a légzésed, és keresztülbiciklizel a tájon. Végigbiciklizel az utcákon, a dombokon, a falvakon vagy ott, ahol csak akarsz, mondjuk a folyó mentén. Tekered, hajtod a pedált, igyekszel, erőlködsz, és elhaladsz a tájkép mellett, vagyis te vagy az, aki végigmész a vidéken, általad mozog, változik a táj. Ez a dualitás, ami már régi, és többé már nem kell ennek így lennie.

Most is felülsz a biciklire, csakhogy most csak üldögélsz rajta. Nem hajtod, nem tekered a pedált. Nem mozogsz, nem haladsz. Még a biciklinek sem kell semmit sem tennie, mert maga a táj, a vidék az, ami mozog. Te egyhelyben maradsz, és a tájkép az, ami mozog.

És ebben az a szép, hogy ezért nem kell semmit sem tenned, mindössze magadba kell fogadnod azt. De ti nagyon rosszul álltok az elfogadással, befogadással. Egy 1-10 közötti skálán mérve átlagban 5-ös az elfogadási, befogadási képességetek. Tényleg így van. Mert ha ez nem így lenne – és ezt nem én találom ki, és nem azért mondok ilyeneket, hogy sértegesselek titeket – de ha ez nem így lenne, akkor most nem kellene erről itt beszélgetnünk, és nem lennétek olyan helyzetekben, amik kissé zavarba ejtőek – ma megint sokan megharagszanak rám – de akkor nem kellene most erről beszélgetünk. Nem vagytok túl jó befogadók.

Ez az elképzelés, ami nagyon is igaz és helytálló – azt jelenti, hogy minden eljön hozzád. Felszállsz arra a régi vagy új biciklire. Felülsz arra a biciklire, és egyszerűen csak hátradőlsz. És minden eljön hozzád. Ez nem lineáris. Ez nem azt jelenti, hogy csak mész tovább az úton, ahol a tájkép mindig változik, miközben te csak ülsz ott. Ez nem lineáris. Hanem ez azt jelenti, hogy mindig pontosan a tökéletes dolog jön el hozzád. A tökéletes – ami nem az Istennek a tökéletességről alkotott elképzeléseit jelenti, mert Istent ez aztán egyáltalán nem érdekli, ahogy senki és semmi mást sem. Hanem a számodra tökéletest jelenti, ami szerinted, neked a tökéletes. Az jön el hozzád.

Ne pislogj, és ne vond kétségbe azt, amit most mondok. Ne pislogj! Ne hunyorogj! Engedd meg, hogy megtörténjen! Engedd meg, hogy eljöjjön hozzád.

Ez az Új Energia. És a kristály barlangok is így működnek. Egyszerűen bevonzzák, majd eltárolják és elosztják az energiát. Ennyi az egész. És ez az energia, most, miközben itt beszélünk, kiárad – de ti még mindig tekeritek, hajtjátok a bicikliteket, még mindig haladtok az úton, még mindig kerestek valamit, még mindig találni akartok valamit. Isten tudja mit – a megvilágosodást, a boldogságot, az örömet, egy új autót, egy párkapcsolatot, vagy egy egy éjszakás szexuális kalandot – mit tudom én, hogy mit. De akkor most vegyél egy mély lélegzetet, ülj fel arra a biciklire, és az eljön hozzád. Eljön hozzád. Minden, amire csak szükséged van. Hatalmas mennyiségű energiák ezek, amik sok különböző dologban fognak testet ölteni.

Talán az egészségben. Egy páran még mindig egészségügyi problémákon mentek keresztül. Pedig itt van az energia, ami kitisztítja a tested. A bőség, A pénz. Oszlassuk fel a pénzügyi rendszert, mert ez egyébként is egy illúzió – tudod, a hitelkártyád, a pénzed, a készpénzed, meg minden – tényleg egy illúzió. Mi az energia bőségnek egy új rendszerét fogjuk kidolgozni. És ez nem…Cauldre…azaz Linda nagyon vitatkozik most velem. Na igen, végül is belecsurrant-cseppent valami kis pénzt a zsebedbe, de csak azért, hogy tovább folytasd a játszmát. De a valódi bőség egy sokkal tisztább és valódibb szinten található. Sokkal, de sokkal tisztább szinten. Tehát be fogod ezt hozni ezen a nem monetáris szinten, majd meg is engeded, hogy testet öltsön jó sok készpénz formájában, ami ott lehet a zsebedben. És el fogtok jutni arra a szintre – arra kérlek benneteket, hogy jussatok el arra a pontra – amikor is soha többet nem kell aggódnod a pénz miatt. Amikor soha többet nem kell egyensúlyba hoznod a bankszámládat, és soha többet nem kell amiatt aggódnod, hogy egy ing 5 dollárba kerül-e vagy éppen 500 dollárba. Mert ez nem fog számítani. Ez mellékessé, lényegtelenné és jelentéktelenné fog zsugorodni. És hülyeséggé. Ez nem a megvilágosodás. Nem az. Az, hogy mennyit fizetsz egy ingért, vagy a tejért, vagy bármiért, az nem a megvilágosodásról szól. Ez annyira régi!

Akkor térjünk vissza a mondandónkhoz! Elképesztően sok energia áll rendelkezésre. Fel tudjátok ezt fogni? Értitek? És ott van abban a huszonegy barlangban. Ez elég egyszerű. Kristályok. Szépek, sok színben csillognak. Neked nem ezek a kristályok kellenek. Ők képviselik azt a mechanizmust, amik magukhoz vonzzák a megfelelő energiákat, ők tárolják el az energiát, és ők osztják szét az energiát. Ez a szerepük, ezért vannak itt. Nagyon szépek, de…ez lenne az első számú. Ez itt van. Sok más energia is van, amikkel dolgoztatok is, de ez az új dolog.

A második dolog pedig az, hogy ez eljön hozzád. Ez fogja számotokra a legnagyobb kihívást jelenteni. A legtöbben még mindig csak egy kicsit puhatolóztok az egész kristály barlang témájában, mint aki nem egészen biztos ebben, és amikor a múlt hónapban erről beszéltünk, azt mondtam, hogy ez a tiéd legyen, és ne valaki másé. Magadra használd! Bármire, amit csak választasz! Ne félj tőle, de ne is korlátozd le olyan apróságokra, mint, hogy „szükségem van 1000 dollárra, hogy meg tudjam csináltatni az autómat, vagy hogy vegyek egy számítógépet.” –Vagy akármi mást. Ez annyira picike. Engedd meg, hogy nagyszabásúan jöjjön be az energia!

A legtöbben még mindig eléggé össze vagytok zavarodva. –Nem tudom mit kezdjek ezzel! – mondjátok. Vakargatjátok a fejeteket, és gondolkoztok: - Nos, ki fogom ebből fizetni a számláimat. - A felébredő embereknek nincsenek számlái. Tényleg nincs nekik. Most komolyan mondom. Nincsenek számláik. A számlák adósság felhalmozások, így energia deficitet jelentenek. Egy Mesternek nincs ilyenje. Nincs neki. Nincs adósságuk. Ők egyszerűen csak vannak. Ez visszatér ahhoz az alapelvhez, hogy – Létezek. – Azt mondtam volna, hogy adósságban létezek? - Vagy talán azt, hogy hülyeségben létezek? - Nem. – Létezek. Létezek. És csak ez számít.

Tehát a következő a lényeg. Minden eljön hozzád, és ez kemény dió lesz, kifejezetten a múlt hónap után, amikor a tömeges bőségetekről beszéltem, a tömeges energiáról. És most ezt a kettőt összevegyítjük egymással, hogy még jobban összezavarodjatok. Eljön hozzád.

Most csinálunk egy merabh-ot, és arra kérném John-t – minden előzetes figyelmeztetés nélkül – hogy játsszon le nekünk közben valami szép zenét, valami udvarias zenét , olyat, ami a szünet alatt is szólt az online nézőink számára.

És ne felejtsétek el, hogy a felébredés nem udvarias. Nem az. Nem az. Hanem brutális, de jó móka.

Merabh a befogadásra

Akkor most jöjjön a merabh a befogadásra. A fényeket kérném lekapcsolni! A merabh egy tudati váltást jelent. És ez hatalmas., mert ez arról szól, hogy képes vagy-e megengedni azt, hogy minden eljöjjön hozzád? A mai merabh alkalmával ezt a huszonegy kristálybarlangot foguk felhasználni példaként, mert ezek a barlangok készen állnak arra, hogy energiát sugározzanak nektek.

(megszólal a zene)

El fog jönni hozzátok – drága barátaim – és nem nektek kell odamennetek

Nemrégiben elvittem egy csoportot, egy apró kis csoportot, az egyik ilyen barlanghoz, csak hogy átérezzék és megtapasztalják ezt. Mondtam nekik, hogy ne nyúljanak semmihez! Csak azt akartam, hogy átérezzék, milyen is egy ilyen barlangban tartózkodni. Ma nem megyünk el oda. A mai nap arról szól, hogy megengeded magadnak, hogy az eljöjjön hozzád.

Egy részed ennek ellen fog állni, mert az eddigi valóságrendszeredben nem így működtek a dolgok. Egy másik részed meg azon fog tűnődni, hogy vajon jól csinálod-e, vagy hogy ez most tényleg valóságos? Egy másik részed meg el fog aludni, mert már nagyon elfáradt.

Ebben a merabh-ban azt fogjuk csinálni, hogy megengedjük, hogy az energiák most már eljöjjenek hozzád. Ott ülsz a bicikliden egyhelyben. Egyébként ez a természetes. A dolgok így működnek a legtermészetesebb létállapotban. Az erőfeszítések, a küzdelmek, a kemény munka, önmagad korlátozása – ez mind természetellenes. A természetes az, amikor megengeded, hogy minden eljöjjön hozzád. Akkor vegyünk egy mély lélegzetet… és érezzetek bele ennek a Fénylő Szabad Világbanknak az energiájába!

Ez a te energiád. Érted vannak itt.

Érted vannak itt. A kérdés csak az, hajlandó vagy befogadni őket?

Maradj most ott, ahol vagy! Ne mozdulj, ne menj el ezekbe a barlangokba! Érezz bele most egy pillanatra a szívedbe, az esszenciádba, és abba, amiről ma beszéltem nektek – az Én Vagyok Jelenlétedbe, a Létezek-be – érezz ebbe bele most egy pillanatra!

Létezek.

Amikor el tudsz ide jutni, erre a gyökér, alapszintre – Létezek – az egészen bámulatos! És ekkor az energiák eljönnek hozzád.

Amikor rohangálsz, futkosol, sietsz körbe-körbe, amikor valami után loholsz, vagy valamit keresel, akkor az energiák tényleg nem tudnak eljönni hozzád. De amikor a tudatosságnak, a bizalomnak ezen a helyén vagy, akkor az energiák el tudnak jönni hozzád.

(szünet)

És nagyon sok, eszméletlen sok energia van drága barátaim. És nem csak a legelsőknek jut belőle. És nem csak az kap 44 pontot, aki a legjobb választ adja. Ezek az energiák mindannyiótok számára elérhetőek. Nem áll senki az ajtónál, aki ezt felügyelné. Nincs bíró, aki elbírálná, meghatározná, hogy mennyit érdemelsz. Itt csak te vagy és ezek az energiák.

És eljönnek hozzád. Eljönnek hozzád. Ezért is vannak itt.

Ez egy hatalmas váltás lesz, a minták megváltozása lesz, amikor hagyod, hogy a dolgok eljöjjenek hozzád. Még mindig meg lesz az a hajlamod, hogy fejest ugorj beléjük a régi módon – a manipulációval, a kontrollal, a túl-szabályozással, a tervezéssel és a korlátozással. Még ott lesz ez a hajlamotok, hogy ezt tegyétek. A kihívása, a szépsége pedig abban áll, hogy megengedd, hogy eljöjjön hozzád.

Az elme persze beleszól majd: - Na nézzük csak! Mennyi is van itt? Hogy is néz ki? Mit is tesz? - Na ez az, amikor veszel egy mély lélegzetet, és visszatérsz az egyszerű – Én Vagyok, Létezek – hez. A többi mind nem számít. Nem számít milyen színű. Nem számít milyen úton vagy járművön érkezik hozzád. Csak megérkezik.

Csak egyetlen egy dolog van, ami ezt meg tudja akadályozni. Mégpedig te magad. Ismerősek a mintáid, legyen szó akár betegségről, akár hiányról, akár megvetésről, vonakodásról, kellemetlenségről, akár pedig arról, hogy nem vagy jelen ebben a valóságban – már hozzászoktál ezekhez a mintákhoz. A valódi kihívás pedig abban áll, hogy meg tudod-e engedni, hogy az eljöjjön hozzád? Teljességben. Teljességben. Vagy pedig egy részét vagy az egészet le fogod állítani azzal, hogy azt mondod: – Nos, egyszerre csak kevés jöjjön. Nem érdemlek még ennél többet egyszerre! – Ez teljesen csak rajtad múlik. Ez a te játékod. A te vetélkedőd vagy show-d. Nem számít. De ez az energia itt és most jelen van.

És érted, neked van itt. Eljön hozzád. El akarod majd kezdeni ezt meghatározni. Bemész az agyadba, és elkezded meghatározni. Ne tedd, vagy legalább valahogy ezt próbáld meg elkerülni! Csak engedd meg, hogy eljöjjön hozzád!

Lépj túl azon a gondolkozáson, hogy: - Akkor ez most egy új munkát jelent? Vagy azt, hogy nyerni fogok a lottón? – Ezeken és az ehhez hasonló dolgokon lépj túl! Tartsd ezt tisztán, hogy az Én Vagyok-ból be tudd fogadni – Én Vagyok, ezért befogadom kérdés nélkül, korlátok nélkül, irányítás, kontroll nélkül, vagy szabályozások nélkül. Befogadom.

Ahhoz szoktál hozzá, hogy keresd a dolgokat. De ebben a váltásban nem kell többé ezt tenned. Az eljön hozzád. Ó, kissé kényelmetlenül fogod érezni magad ezzel, és azt mondod majd: - „De, de, de….valamit muszáj tennem”. – Nem. Csak engedd meg, hogy eljöjjön hozzád. Csak engedd meg, hogy eljöjjön hozzád!

(szünet)

Ez beindítja, feltüzeli az elmét. Az elme így gondolkozik: - Nem, valamit muszáj tennem. – Nem, nem kell. Csak vegyél egy mély lélegzetet! És engedd meg, hogy eljöjjön hozzád!

Mindössze ennyit kell tenned. Még csak azon sem kell gondolkoznod, hogy akkor most egy új ház, egy új autó vagy mi fog jönni. Ez egyszerű lesz, annyira egyszerű lesz, hogy a másodperc egy tört részéig azt fogod gondolni, hogy te ezért nem dolgoztál meg elég keményen, nem érdemelted ezt ki. Egy kis bűntudatot fogsz érezni. Még mindig meg akarod mérni, hogy mennyit adhatsz magadnak. Ne tedd! Vegyél egy mély lélegzetet! Engedd meg, hogy korlátlanul jöjjön el hozzád!

Már kiérdemelted. Már kiérdemelted. Kiérdemelted ezzel az összes leckével, amin keresztülmentél, és egyébként meg vessetek már véget ezeknek a leckéknek! Fejezzétek be a leckéket! Az összeset! Már kiérdemelted mindezt a szorgalmaddal, z igyekezeteddel, az önmagad és a felébredésed melletti elkötelezettségeddel! Ezért is van ez már itt.

Az energiák most bejönnek. Eljönnek hozzád, mert végre kihoztad őket a többi birodalmakból. És ti tettétek meg, és nem én. Ez a Fénylő Szabad Világbank nem az enyém. Hanem a tiétek. Ezért is nem látjátok mellette a St.Germain nevet. Mert ez a tiétek. Ti hoztátok be ide. Végre áttörtetek azon a sorompón vagy gáton, ami eddig kint tartotta ezeket az energiákat a más birodalmakban. Végre már az mondtátok: - Itt az ideje, hogy befogadjam. – és azért is lettek behozva ide, ezekbe a barlangokba, és kerültek eltárolásra ezekben a csodálatos kristályokban. És vannak köztük olyanok is, amilyet még soha életetekben nem láttatok. És most készen állnak az elosztásra, készen állnak rátok.

Meg tudod engedni, hogy eljöjjenek hozzád? Ne kutass utánuk! Meg tudod engedni, hogy könnyedén, kegyelemben eljöjjenek hozzád?

Vegyetek egy mély lélegzetet!

Mert eljönnek. Eljönnek. Eljönnek.

És ne a számláid kifizetésében gondolkozz! Ne csak egy aprócska emberi szükségletben gondolkozz! Engedd meg, hogy ez az energia beáramoljon! Ne küzdj vele! Ne tűnődj azon, hogy most jól csinálod-e vagy nem. Csak engedd meg, hogy eljöjjön hozzád. Ez ennyire egyszerű. – Létezem, ezért az energiák itt vannak. – Ez ennyire egyszerű. – Én Vagyok, ezért ez van. – Ez ilyen egyszerű.

Ó, én drága, drága Shaumbrám, néha azon csodálkozom, hogy bírjátok ezt. Mert ez a világ néha bizony annyira színtelen, fénytelen, olyan kemény és szürke

tud lenni, amiben éltek, amiben megálmodjátok az álmaitokat. Egészen elképesztő, hogy a testetek is hogyan bírja ezt egyáltalán időnként. Küzdöttetek ezért, megpróbáltátok megtalálni valahol. Pedig csak annyi a dolgotok, hogy engedjétek meg, hogy eljöhessen hozzátok. Hadd jöjjön el hozzátok!

Az univerzum, a kozmosz telis-teli van energiákkal. Abszolút telítve vannak energiával. És ezek az energiák mind a ti szenvedélyetekből kerültek oda, abból a szenvedélyetekből, hogy megismerjétek magatokat, hogy megismerjétek a bennetek élő Istent. És ahogy ezt ti mondanátok, abból a szenvedélyetekből, hogy Hazatérhessetek. De arra jöttök majd rá, hogy az Otthon az, ami eljön hozzátok. Igen, az Otthon jön el hozzátok. Eljön hozzád.

Vagyis ezzel azt akarom mondani, hogy rengeteg sok energia, bőséges energia van, amit mind ti teremtettetek meg a szenvedélyetekből, az Otthon megismerése és az Otthon léte iránti vágyatokból. Ezért jönnek most be ezek az energiák ide, ebbe a huszonegy kristály barlangba. És ez nem egy tündérmese, hanem nagyon is valóságos. Ezért is engedtétek meg végre, hogy ezek az energiák át tudjanak törni ezen a láthatatlan plafonon, ami eddig mindezt távol tartotta tőletek. És most már itt vannak.

Most újra azt kérdezem tőletek, hogy képesek vagytok megengedni, hogy ezek az energiák eljöhessenek az életetekbe? Korlátlanul. Szabályok, vagy vezérfonalak nélkül. Érezd ezt most - ahogy ezek az energiák eljönnek hozzád, megtöltenek téged, és megtöltik az életedet. Betöltenek téged.

Engedd meg, hogy eljöjjenek hozzád.

(szünet)

Most beléd áramolnak…

Beléd áramolnak…

(szünet)

Vegyetek egy mély lélegzetet!

És szeretném, ha most egy pillanatra elgondolkoznátok azon, hogy mi a kegyelem. Mi a kegyelem? Ma játszottunk egy kis vetélkedőt, és sok-sok választ kaptunk a Shaumbrától a különböző kérdésekre. És most azt kérdezem tőletek, hogy mi a kegyelem?

Egy szép szó. Az udvarias szavak egyike szerintem. Nem egy rossz szó. Kegyelem. Ha most itt ülnél fent a színpadon, és te lennél az egyik játékos, akkor te mit válaszolnál erre a kérdésre?

Kegyelem.

Elmondom, hogy mi az én válaszom. A Kegyelem a befogadásra való képességed. Pont! Ez a kegyelem meghatározása. A Mester megengedi, hogy az energiák szolgálják. Ez a kegyelem. Anélkül, hogy azt kérdezgetnéd: - De mikor és mennyi? – Megérdemlem? Jár ez nekem? Mikor mások szükséget szenvednek? - Nem. Te nem teszed fel ezeket a kérdéseket. Mert akkor nem vagy a kegyelemben.

A kegyelem az, amikor befogadod az energiákat kérdés és kétség nélkül. Kegyelem. A Mester megengedi, hogy az energiák őt szolgálják – kérdés nélkül. Kérdés nélkül. Pont. Ez a kegyelem. Tiszta, egyszerű, gyönyörű.

Ezek az energiák itt vannak. És eljönnek hozzád, amennyiben megengeded. Eljönnek hozzád, amennyiben nem játszod tovább a show-t, a játékot, az illúziót. Azonnal és most eljönnek hozzád, amennyiben a kegyelemben tartózkodsz.

A kérdés tehát a következő: - Képes vagy a befogadásra? Be fogod fogadni? Hajlandó vagy befogadni kérdés nélkül? Miért hallok olyan sok kérdést?

A kegyelem a befogadást jelenti. Pont. Ennyi.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet! Kapcsoljátok fel a fényeket!

Következő összejövetelünk alkalmával folytatni fogjuk az ezekről az energiákról szóló megbeszélést. Arról fogunk beszélni, hogy mindez hogyan jön el hozzátok. Ebben a hónapban rengeteg sok alkalmatok nyílik arra, hogy magatokhoz engedjétek ezeket az energiákat. Hogy megengedjétek, hogy egy új valóság eljöjjön hozzátok, hogy azt magatokba fogadjátok, és kegyelemben legyetek vele.

Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet!

És most térjünk vissza a vetélkedőnkhöz, aminek Adamus St.Germain a házigazdája. És ezért játszottuk ma ezt a vetélkedőt – amivel csak sínre tettük ezt az egész dolgot – mert drága barátaim, ha az egész életetek egy vetélkedő show, egy talk show lenne, egyáltalán akarnátok ezt nézni?! (nevetés) Valószínűleg nem! Ezért arra kérlek, változtassátok meg a játékot, változtassátok meg a show-t!

És vegyünk közösen egy jó mély lélegzetet, miközben lezárjuk ennek a Shaumbra összejövetelnek az energiáját! És jó mélyen lélegezzük magunkba annak a tudásnak a kegyelmét, hogy minden jól van a teremtés egészében. Köszönöm.

És Adamus elhagyta az épületet. Köszönöm. (a közönség tapsol)


Fordította: Telegdi Ildikó – [email protected]